Képviselőházi napló, 1927. XXVIII. kötet • 1930. május 13. - 1930. május 28.

Ülésnapok - 1927-400

458 Az országgyűlés képviselőházának és nem olyan intézkedések, amelyek a nyomort enyhítik és amelyek munkaalkalmat teremtenek. Ezt bátor vagyok tagadásba venni, mert ha a mezőgazdasági termelés Magyarországon prosperál, ez az egész vonalon kihat a gazdasági életre, az iparra, a kereskedelemre, a munkaalkalmakra. (Ügy van! a középen.) Mert ha jobban van alimemtálva a mezőgazdasági termelés, nagyobb a fogyasztóképessége, nagyobb intenzivitást tud biztosítani a termelésben és így a munkások is sokkal nagyobb előnyökhöz és több munkaalkalomhoz jutnak. Egészen más meggyőződésben vagyok tehát, mint amilyent itt Farkas István t. képviselőtársam kifej tettUgyancsak a hatvanszoros szorzószámot tette kifogás tárgyává Farkas István képviselőtársam. Annakidején, amikor a t. Ház — újra meg kell ismételnem válaszul Farkas István képviselő úrnak — az 1928 : XLI. tc.-t megalkotta és a Ház bölcsesége a hatvan szoros szorzószámot megállapította, az volt a nézet, hogy Magyarország mezőgazdasági művelés alatt álló szántóterületének átlagos katasztrális tiszta jövedelme tíz korona, ha tehát a hatvaniszoros szorzószámot vesszük, akkor 600 koronás átlagos ár jön ki, amelyet a földhözjuttatottak azután ki is tudnak fizetni. Az élet azonban olyan szembeszökő eseteket mutatott, amelyeket most kell rendeznünk. Ezeknek rendezése elől a kormány nem kíván elzárkózni, hanem attól a szociális elgondolástól vezéreltetve, amellyel a földreform kérdését megoldotta, kívánja rendezni ezt a jogos kérdést is. (Szilágyi Lajos: Addig ne mozdítsák ki helyükből az új kisbirtokosokat, míg ez le nines bonyolítva!) Eri Márton t. képviselőtársam az állami szabályozás alá nem eső folyók kártételei ellen való védekezésről szóló törvényjavaslatot sürgette és sürgette a Kapós—Koppányi Ármentesítő Társulat munkálatainak befejezését is. A Kapós és a Koppány folyók szabályozására az állami szabályozás alá nem eső folyók kártételei ellen való védekezésről szóló törvénytervezetben — amelyet mint ahogy voltam bátor jelezni, pénzügyi okok gátolnak, hogy idehozzam a Képviselőház elé — másfélmillió pengőt vettem fel, amely összeget évekre beosztva, ezzel ezt a szabályozási munkát be is fogjuk fejezni. Abban az esetben, ha elhárulnak a pénzügyi akadályok, — ami remélem, a közeljövőben be fog következni — ha ez a javaslat törvényerőre emelkedik, ha a Ház bölcsesége ezt a törvényjavaslatot megszavazza, akkor kerül majd sor ennek a szabályozási munkának elvégzésére is. Ugyancsak Éri Márton t. képviselőtársam szóvátette a kultúrmérnökök előléptetésének kérdését. Ebben a státusban tényleg igen él vannak maradva a mi vizimérnökeink, a mai takarékoskodás és létszámapasztás mellett azonban itt is olyan nehéz a helyzet, hogy, sajnos, most nem tehetek konkrét kijelentést arra vonatkozólag, hogy ezt a kívánságot teljesíthetném, remélhetőleg azonban, a közeljövőben már módomban lesz ezt a panaszt orvosolni. Várnai Dániel t. képviselőtársam minden ellenmondás ellenére ragaszkodott ahhoz a kijelentéséhez, hogy a kormány 38 pengőre akarja emelni a búza árát és 38 pengőt kíván a termelőnek &

r búzáért juttatni, amit ő rendkívül károsnak és antiszociálisnak tart, mert ez kenyérdrágítást vonna maga után, a nép széles rétegeit sújtaná, és így a nép adóznék a gazdának azért, hogy azok jobb gabonaárakat kapjanak. Nem tudom, honnan vette Várnai Dániel IfOO. ülése 1930 május 28-án, szerdán. t. képviselőtársam ezt a 38 pengős gabonaárat és nem tudom, miért ragaszkodott ehhez a kijelentéséhez még akkor is, amikor ismételten és ismételten kijelentettük azt, hogy a kormánynak nincs ilyen szándéka és nincs tervbevéve a gabonaárnak 38 pengőn való stabilizációja. Ennek ellenére Várnai Dániel t. képviselőtársam gonosz tervnek jelentette ezt ki, amely ellen a munkásság érdekében tiltakozik, mert ezzel a kormány csak azt juttatja kifejezésre, hogy ellensége és rosszakarója a munkásságnak, Nem tudom, honnan vette ezt a 38 pengős búzaárat Várnai Dániel t. képviselőtársam. En már délelőtti beszédemben mondottam azt

; hogy törvényjavaslattal fogunk a Ház elé járulni, amelyben az ipari sütőket kötelezni fogjuk a 20% rozskeverésre... (Zaj.) Elnök: Csendet kérek. Szabó Sándor képviselő urát is kérem, ne méltóztassék közbeszólni. Mayer János földművelésügyi miniszter: Nagyon csekély mértékben fog a kenyér drágulni. T. Ház, akkor, amikor azt látjuk, hogy Ausztriában 46 schillingre emelik a búzát, amikor azt látjuk, hogy Németországban 39^ pengő a búza, és ehhez szocialista kormányok járultak hozzá, mégpedig azért, hogy az ottani mezőgazdaság alátámasztása szempontjából vámbevételeket biztosítsanak, amely vámvédelmet és vámbevételt tisztára a fogyasztásra hárítjuk át, akkor nem értem a munkásság képviselőinek tiltakozását, 'hiszen mindnyájan egyetértünk abban, hogy itt a gazdasági élet megváltásáról és megmentéséről van szó, akkor, amikor ebben a nagy gazdasági krízisben a mezőgazdasági termelés rentabilitását biztosítani akarjuk. Ez nem áll ellentétben a munkásság érdekeivel, mert a munkásságnak az az érdeke, hogy itt gazdasági élet és forgalom legyen, nem pedig az, hogy megfenekeljen a gazdasági élet, mert akkor olyan nyomor fog bekövetkezni, amely legjobban megint csak azt a szegényebb néposztályt fogja érni, hiszen a jég is ott törik, ahol a leggyengébb. (Malasits Géza: Drágább lesz a. kenyér, kisebb lesz a napszám, a nyomor még "nagyobb lesz!) Nem lesz kisebb a napszám, több lesz a munkaalkalom, nagyobb lesz a fogyasztás, élénkebb lesz a gazdasági élet, a termelés és forgalom ki fog fejlődni, s akkor a munkások is jobban fognak élni. Farkasfalvi Farkas Géza t. képviselőtársam a sertés-pestis szérum drágasága ellen tesz kifogást, és azt kéri, hogy az állami szérum termelő telepen a sertés-pestis elleni szérum gyártását, illetőleg előállítását vezessük be, A sertés-pestis szérumot a magánvállalkozás produkálja, és oly tőkék vannak befektetve ezekbe a magánvállalkozásokba, hogy én nem tartom szükségesnek, hogy a magánvállalkozásnak konkurrenciát csináljunk, annál is inkább, mert a mai magánszérum-telepek képesek annyi anyagot produkálni, amennyi az ország szükségletét fedezi. Ami mármost a szérum drágaságát illeti, lm az állategészségügyi törvény életbelép, ami még ebben az évben meg fog történni, ebben a törvényben felhatalmazást biztosítottam magamnag akkor, amikor a törvényt alkottuk, oly r értelemben, hogy az állatbetegségek ellen való oltóanyagok és szérumok árának megállapítására teljes felhatalmazásom van, s ott. ahol a termelési ár és a forgalmi ár között olyan differencia van, amely azután károsan hat ki a gazdasági életre és azokra a visszásságokra w

vezet, amelyekre itt Farkas Géza t. képviselőtársam is hivatkozott, beavatkozás