Képviselőházi napló, 1927. XXVIII. kötet • 1930. május 13. - 1930. május 28.
Ülésnapok - 1927-400
Az országgyűlés képviselőházának $ kivitelünk, akkor az az állandó követelés nyilvánult meg a kormánnyal szemben, hogy tessék valamit tenni, hogy az a nagytömegű bor, amely itt tárolva van, valahogyan pénzzé legyen átalakítható és külföldre legyen szállítható. Ariikor nagy áldozatokkal megcsináltuk az ehhez szükséges propagandát és az eredmények, amelyekre hivatkoztunk, már itt felmutathatok, akkor jön a kritika és mindezeket elítéli és beszüntetendőknek véli. (Kuna P. András: Üzleti irigység!) Három év alatt összes borkivitelünk tizenkétszeresére emelkedett. (Ügy van! Ügy van!) A svájci borkivitel, amelyről a kritika külön elítélőleg nyilatkozott, harmincszorosára emelkedett. (Éljenzés és taps jobbfelöl és a középen.) Ha nagy szőlőtermelésünket meg akarjuk menteni és mindazokat a közgazdasági és szociális szempontokat, amelyek ehhez fűződnek, mérlegre rakjuk, szabad-e akkor a kritikának azt mondania, hogy ne tegyen a kormány semmit, vagy hogy amit tett, rosszul tette 1 ? A kritika azoban véka alá rejti á maga ideáit, hogyha ez az intézkedés rossz, mi volna a jobb? (Ügy van! Ügy van! jobbfelöl. — Felkiáltások a jobboldalon: Nincs nekik!) Az akciók igazolására vagvok bátor felhozni mindezt. A kritika azt is mondotta, hogy az akciók azért rosszak, mert nem mindenki kap En szeretném, ha mindenki kapna, mert hiszen nekem az az érdekem, ^ hogy mindenkinek adjak. De most az a kérdés: adhatok-e én hízlalási kölcsönt annak, akinek nem kell hízlalási kölcsön, adhatok-r én baromfikölcsönt annak, akinek nem kell baromfikölcsön? Adhatok-e én vetőmagot vags műtrágyát annak, akinek erre nincsen szüksége, vagy akinek nem kell? Mindezeket az akciókat tehát nem lehet úgy lebonyolítani, hogy mindenki kapjon, mert a szerint bonyolítjuk le ezeket, ; hogy ki és hogyan van ráutalva ezekre, azt nézzük, hogy kinek is van rá szüksége. Különösen az úgynevezett tyúkkölcsön, amely már valóságos szállóigévé válik, képezi állandó kritika tárgyát. (Farkas István: A tyúkkölcsön körül vannak azért bizonyos dolgok!) Én szerelnék konkrétumokat hallani, t. képviselő úr. Tessék nekem konkrétumot mondani, amelyet én még nem hallottam. (Farkas István: A píuzügyi bizottságban méltóztatott hallani ! — Zaj. — Halljuk! Halljuk!) Méltóztassanak tekintetbe venni azt, hogy nemcsak mi törjük a feiünket ezeken a kérdéseken, mások is törik a fejüket, különösen a baromfitenyésztés terén az összes államok olyan verseny termelést fejtenek ki, hogy ha mi itt lemaradunk, ezt igen érzékenyen fogjuk megérezni ebben a termelési ágazatban, mert éppen a legkisebb embereknek, — mint ahugy méltóztattak r látni, a legutóbbi baromfistatisztika alapján — a húsz holdon 'aluliákitak kezében van^ a baromfi 90%-a, ez tehát olyan termelési ág, amelyre gondot kell fordítanunk, amelyet fejleszteni szociális szempontból is kötelességünk. Ha mi itt lépést nem tartunk, akkor elveszítjük a piacot a külföldön, ahol most már a minőség dönti el azt, ki tudja a piacon megtartani pozícióját, ahol most mái 60 grammon aluli tojás csak mint harmadrendű,, mint selejtes tojás kerül piacra, ahol ha utazik az ember, lépten-nyomon látja az uj baromfifarmokat, .ahol mindenütt forszírozzák ezt a^ termelési ágat. Ha mi piacképes • s megfelelő márkájú tojást nem tudunk termelni, akkor teljesen le fogunk m/aradni. (Ügy van! Ügy van! jobbfelől.) Áldozatok árán sem tudtunk előremenni, kivitelünk egy-két millióval visszaesett annak ellenére, Jiogy nagyjelentőségű exportot értünk: el e te'0. ülése 1930 május 28-án, szerdán. 415 kintetben; de ha nem fejlesztjük termelésünket és ha nem őrizzük meg a piacképes márkát ezen a téren, akkor rendkívül hátrányos helyzetbe fogunk 1-erülni és a piac a mi produktumainkat cs^.j- mint selejteseket fogja felvenni. (Sándor Pál: Az ön pártjából, a kormánypárt részéről támadták ebben a miniszter urat!) Ha éj; mindenkinek baromfikölcsönt akarnék adni. akkor a kérdést nem tudnám megoldani. Meg tudjuk azonban oldani úgy, ha nemesített baromfifarmokkal t teletűzdeljük az egész országot. (Zaj. — Halljuk! Halljuk! jobbfelöl) és így a verseny révén olcsóbbá tesszük a tényésztoj ást és a napos csibét és Jehetővé tesszük az egész.ország részére, hogy évről-évre nagyobb mennyiségben alakíttassanak át a tenyészetek. így fogunlk minél hamarább célhoz juiri. A kritika ezt mind elítélte, de nem hallottam egy gondolatot sem, hogy a kritikusok hogyan látnák a kérdést helyesebben megoldhatónak. Kijelentem, hogy azt a módot, ahogy ezt a kérdést elintéztem, helyesnek, célravezetőnek tartom, de nem mondom, hogy nem fogadom el, ha valaki okosabb, jobb dolgot tud javasolni. Ilyet azonban mind a mai napig még nem hallottam. Az Összes hiteleket teljes garancia mellett nyújtottam, az összegből tehát egy fillér sem fog elveszni; nyilvántartom, hogy a produktumok miként osztatnak szét az egész országban és a tenyésztőjásóknak és a napos csibéknek nagyon nagy tömege kerül kiosztásra, úgyhogy nézetem szerint ezen a téren rövid idő - alatt nagyobb sikert fogunk elérni. Azt hiszem azonban, a nagy nyilvánosságot nem az érdekli, hogyan rekrimináíunk és kritizálunk, hanem inkább az érdekli, mint szándékozik a kormány tenni, hogy az országot ebből a nehéz gazdasági helvzetből kivezesse. (Ügy van! Ügy van! — Halljuk! Halljuk!) Ebben a nagy kérdéskomplexusban az én fő-fő feladatom az, hogy a mezőgazdasági termelés fejlődőképességét és jövedelmezőségét biztosítsam. A hitelkérdésről a pénzügyminiszter úr fog nyilatkozni; én csak nagy általánosságban annyit vagyok bátor jelezni, (Halljuk! Halljuk!) hogy a küszöbön levő nagy külföldi kölcsön legnagyobb részének a mezőgazdaság alátámasztása célját kell szolgálnia. (Helyeslés jobb felől és a középen.) A mezőgazdaság alátámasztását kell szolgálnia azért, mert mindannyian meg vagyunk róla győződve, hogy a mai kamatozás mellett a mezőgazdaság nem 1 exisztálhat, termelni nem képes. (Ügy van! Ügy van!) Az eladósodott kisember matematikai pontossággal ki tudja számítani, mennyi idő alatt fog tönkremenni, (Ügy van! Üav van!) mert & r mezőgazda évente csak egyszer arat és nem képes tőkéjét négyszer-ötször megforgatni. T. Ház! Az ide termés értékesítésére vonatkozólag azt gondoltam, (Halljuk! Halljuk!) hogy a költségvetéssel kapcsolatban már a részletekről is teljes mértékben módomban lesz tájékoztatni a t. Házat, azonban még ma sincs végleges döntés azoknak a módszereknek elfogadása tekintetében, amelyek tárgyalás, alatt vannak. (Szilágyi Lajos: Elkésünk!) Nem fogunk t elkésni, mert napok kérdése, hogy ez eldől, és. az egész akciót munkába vesszük. Csak" annyit vagyok bátor jelezni, hogy raktárhálózat, kiépítését tartjuk szükségesnek, (Helyeslés a jobbés a baloldalon.) nem építéssel, hanem a meglévő raktárak bérbevételével. (Helyeslés. a jobb- és a baloldalon.) A termésértékesítés szempontjából fő gyüj-
