Képviselőházi napló, 1927. XXVIII. kötet • 1930. május 13. - 1930. május 28.

Ülésnapok - 1927-400

412 Az országgyűlés képviselőházának annyira, amennyi lehet; mert ez is kevés.) Egyetértek abban teljesen, hogy még ezek az összegek sem nyújtanak megfelelő eszközöket azoknak a feladatoknak megoldására, ame­lyek a mai nehéz időkben a földmívelésügyi kormányzatra várnak.» (Ügy van! Ügv van! balfelől.) De különösen és kiváltképpen az én tárcám keretében lefolytatott termelési akciók voltak azok, t. Ház, amelyek igen éles bírálat tár­gyát képezték és amelyeknél a kritika a be­szüntetést követelte és mindezeket az akciókat beszüntetendőnek véleményezte. Méltóztassanak megengedni, hogy néhány számadat felsorolásával foglalkozzam ezekkel az akciókkal, nem mintha mentegetőzni akar­nék, mert hiszen arra semmi szükségem, szeret­ném azonban, ha ezt a bírálatot ezeknek az ada­toknak ismertetésével helyes irányba tudnám terelni. Annál is inkább kívánom ezt megtenni, mert ezeket az akciókat abban az irányban fej­lesztettük ki, amely irányban hatékonyabb tevé­kenységet követeltek a vita során felszólaló képviselőtársaim. A fásítási akció keretében az Alf öld fásí­tására, valamint a kopárok megkötésére és be­erdősítésére az 1926—1929. években 1,730.000 pengő bocsáttatott rendelkezésemre. (Helyeslés jobb­felől) Ez az összeg a következőképpen használ­tatott fel: Püspökladányban szikfásítási állami csemetekertet létesítettem. 320 katasztrális hold területen 34 új állami csemetekertet állítottam fel. (Helyeslés.) Fásításokra ingyen csemetéket és kamatmentes kölcsönt, részben segélyt is en­gedélyeztem. Az 1926—1929. években 90 millió különféle állami facsemetét és husángot ter­meltek ki. Ebből 57 millió erdei csemetét és husángot osztottunk ki, részben igen mérsékelt áron, részben pedig díjtalanul. Az 1926—1929. években 12.400 katasztrális hold területet erdő­síttettem. Talajművelési akciókra 1,400.000 pengő enge­délyeztetett. 716 traktornak vásárlásához adtam kis- és középbirtokosoknak segélyt, (Gyömörey Sándor: Ez nem vált be!) amivel a működés­ben lévő traktorok számát nagyban^ sikerült emelnünk, úgyhogy ma 8800 a működésben lévő traktorok száma. Ezzel a traktormennyiséggel közel 3 millió katasztrális holdon kultiváljuk a mélyszántást. Állami támogatással 36 traktor­kezelői tanfolyamon 1400 embert képeztünk ki a szakszerű traktorkezelésre. A talajjavítással kapcsolatban 300.000 pengő állami hozzájárulással 1000 mintatrágyatelepet létesíttettem. (Felkiáltások: Ez helyes!) Amint bölcsen méltóztatik tudni, különösen az Alföld egyes vidékein a tüzelőanyaghiány és a fa­szegénység miatt még ma is megvan az a kiirt­hatatlan rossz szokás, hogy az istállótrágyát fölfüllesztik, megszárítják és eltüzelik. (Ügy van! Ügy van!) Azt hiszem, mondanom sem kell, hogy ez a legdrágább tüzelőanyag a vilá­gon. Ezeken a helyeken a mintatrágyatelepeket állíttattam fel. A gazdasági felügyelőknek kö­telességévé tettem, hogy necsak utasítást ad­jon, hanem ellenőrizze is a trágyánnak ftillesz­tését, kihordását, kiteregetését és alászántását. (Helyeslés.) Ha majd az ilyen gazdának a szom­szédja látja, hogy minden fillér áldozat, vagy befektetés nélkül a helyes és okszerű trágya­kezelés révén szomszédja 10 métermázsát ara­tott ott; ahol Ő csak 5 métermászát produkált, azt hiszem, ennél helyesebb propagandát ennek az eléggé el nem ítélhető rossz szokásnak ki­irtásara nem tudnánk indítani. (Helyeslés jobb­felot) ii-ÖO. ülése 19$0 május 28-án, szerdán. • A jelentések szerint ennek a propagandának I a hatása mindenhol érezhető és ahol ennek ré­vén az akciókat megkezdtük, ott figyelembe ve­szik azokat a szakszerű utasításokat, amelyeket ezen a téren szakembereim a gazdáknak nyúj­tanak. A műtrágya-akcióval kapcsolatban 390.000 pengő értékű műtrágyát propaganda céljából 2000 községben osztattam ki 15.000 gazda között. Ennek kapcsán a 300 vágón mű­trágya kiosztása után ezekben a községekben nagymértékben elterjedt a műtrágya haszná­lata. Mintegy 9 millió pengő erejéig 500.000 gazda kedvezményben részesült a műtrágya­vásárlásnál, aminek hatása alatt 31.000 vágón műtrágya használtatott f el. (Helyeslés.) A neme­sített vetőmagakció kapcsán 970.000 pengő ösz­szegű állami hozzájárulással a nemesít esi fel­árnak és a szállítási költségeknek tárcám ter­hére való elvállalásával 54.000 mázsa búza, 16.500 mázsa rozs, 12.500 mázsa árpa, 7500 mázsa zab és 6500 mázsa nemesített tengeri vetőmagot juttattam a gazdáknak a nemesített vetőmag­vak propagálása céljából. A szántóföldön való takarmánytermelésnek, valamint a zöld trágyá­zásnak a propagálása céljaira 370.000 pengő kedvezményt nyújtottam és 7400 mázsa mu­har, lóhere, lucerna, nyúlszapuka, homoki borsó és bükköny vetőmagot osztattam ki. (Elénk he­lyeslés.) 3,600.000 pengő hitel felhasználásával t az 1928—29. évben elemi csapások miatt káro­sult gazdáknak vetőmag beszerzéssel jöttem se­gítségükre. A fagykárosultak részére 12 millió pengő fagykárhitel-kölcsönt nyújtottam. Eny­nyivel segítettem ki a gazdákat, hogy a nehéz helyzeten átjussanak, amelybe Önhibájukon kí­vül jutottak. A vetőmag tisztítási akció kap­csán 510.000 pengő államsegély támogatást nyújtottam vetőmagtisztító úgynevezett szelek­torok beszerzésére. 286 drb vetőmagtisztítót sze­reztek be a kisgazda jellegű szövetkezetek, il­letőleg az alkalmi egyesületek. A burgonya­nemesi tési akcióval kapcsolatban 518.000 pengő befektetéssel az állami vetőburgonya-akció keretében 1600 vágón részben nemesített, rész­ben elismert gazdaságokból származó burgo­nyát bocsátottam a gazdaközönség rendelkezé­sére. Miután az állami akció során kiosztott burgonya vetőgumót vissza kell szolgáltatni, ennek a befektett összege teljesen, az utolsó fillérig megtérül. A babtermelési akciónál 120.000 pengő kölcsönt, 4300 mázsa piacképes bab vetőmagot osztattam ki a babtermelés egy­ségesítése céljából. A gyöngybab, a soproni bab, a laposnyaki és a székesfehérvári fehér­babfajták azok, amelyek piacképesek. Mi a babvetőmagoknak egységes termelésére tö­rekszünk vidékeként; a szerint, hogy milyen a vidék, igyekszünk a megfelelő vetőmagot el­terjeszteni. Méltóztatik tehát a statisztikai adatokból látni, — nem akarom ezekkel un­tatni a t. Házat, (Halljuk! Halljuk!) — milyen nagy jelentősége van annak, hogy az egységes vetőmag révén egységes és piacképes tömeg­árut termeljünk. (Ügy van! ügy van!) Méltóz­tatik látni, hogy amíg 1927-ben 8 millió, addig mi 1928-ban 5 millió, 1929-ben 12 millió pengő -rtékű babot vittünk ki; ami már mind annak köszönhető, hogy ennek a babvetőmagnak kiosz­tása révén mi kiszolgáltattuk a piacképes, jó nemesített babvetőmagot, a gazdáktól pedig be­szedtük a vegyes és értéktelen babot és így egész vidékekre kiterjedoleg rövid évek alatt át tudjuk változtatni egységes tömegtermelésre a vidékeket, amivel azután ezeket az eredmé­nyeket, amelyekre itt bátor voltam ráutalni, fo­kozni tudjuk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom