Képviselőházi napló, 1927. XXVIII. kötet • 1930. május 13. - 1930. május 28.

Ülésnapok - 1927-397

304 Az országgyűlés képviselőházának 397. ülése 1930 május 23-án, pénteken. ben, amelyet a vármegyékre és vidéki városokra vonatkozólag megszavaztunk, megadta nekünk az igen t. kormány a lehetőséget, hogy vidéken politikai pártkülönbség nélkül összefogjunk. Abban a törvényben megvolt a lehe-. tőség arra, hogy a kormánypártiság ne kerüljön okvetlenül szembe az ellenzékiséggel, megvolt a lehetőség arra, hogy ennek a kétféle politikai helyzetnek ne kelljen egymással megütköznie. Sok megyében sok törvényhatóság területén — így köztük pl. Bihar vármegyében is — a lehető legszerencsésebben megoldottuk ezt a kérdést olyan formán, hogy kormánypartiak és ellenzékiek, a kormányon belül lévők s azon kívül lévők s pártonkívüliek stb. összefogtunk és kizárólag a vármegyei szempontokat tartva szem előtt, közös listán vettük fel a küzdelmet azokkal az elemekkel, amelyeknek ia törvényhatósági életbe való bejutása nem lett volna közérdek. (Br. Podmaniczky Endre: Nagyon helyes!) A főispánoktól a belügyminiszter úr megkaphatta a jelentést ezekről a választásokról s azt hiszem, konstatálható ezekből, hogy nincsen olyan törvényhatóság, .ahol megrendült volna a polgári társadalmi rend helyzete. t Lebonyolítottuk a törvényhatósági választásokat úgy, hogy ebben a tekintetben semmiféle baj nem történt és semmiféle veszedelem a polgári társadalmi rendet nem fenyegeti. A nemzeti pártok győztek a nemzetköziek ellen az egész vonalon, a polgári pártok győztek a szociáldemokráciával szemben az egész vonalon, a kereszténység szupremáciáját iaz egész vonalon megóvtuk szemben a zsidóság fokozatos előretörésével, úgyhogy mindazok a szempontok, amelyek a jelenlegi kormányt vezetik, s amely szempontokat a jelenlegi kormány tagjai emlegetnek, szem előtt tartattak a vidéki törvényhatósági választásoknál s győzelmesen kerültek ki a választási küzdelemből. Sajnos, minden intelmem, minden figyelmeztetésem, ami a fővárost illette ebben a tekintetben, meghallgatást nem nyert és hiábavaló volt, úgyhogy amilyen mértékben rá lehet nyomatékkal mutatni arra, hogy a törvényhatósági választások minő módon folytak le, ugyanolyan mértékben a legsúlyosabb aggodalmamnak kell kifejezést adnom abban a tekintetben, f hogy a legutóbb megszavazott fővárosi törvény a fővárosi községi választások számára minő helyzetet teremteti Amit megjósoltam a belügyminiszter úrnak, az máris bekövetkezett: a polgári társadalom egyik legerősebb oszlopa, az úgynevezett Keresztény Községi Párt máris két részre szakadt. Megjósoltam előre, hogy ez be fog következni, megjósoltam előre, hogy ha a (kormánypártiságot előtérbe hozzuk, ez provokálja az ellenzékiséget, és meg fogja bosszulni magát olyan formán, hogy mindazok a pártok, amelyek a polgári társadalom legerősebb biztosítékai, szükségszerűen ketté fognak válni, és szembekerülnek egymással a kormánypártiak és az ellenzékiek. Elnök: Az ülést öt percre felfüggesztem. (Szünet után.) (Az elnöki széket Puky Endre foglalja el.) Elnök: Az ülést újból megnyitom. A szó Szilágyi Lajos képviselő urat illeti. Szilágyi Lajos: T. Képviselőház! Ezelőtt egy órával, amikor az elnök: úr az ülést félbeszakította, a vármegyék és a községek címénél jártunk és a vármegyék és községek költség- i vetésénél igyekeztem párhuzamot vonni a közt a két törvény közt, amelyet legutóbb a belügyminiszter úr javaslat formájában elénk hozott és itt megszavaztatott a törvényhozás által. Rámutattam arra, hogy a vármegyékre és a vidéki városokra vonatkozó törvény a gyakorlatban azt eredményezte, hogy a vidéki törvényhatósági választások a legnagyobb rendben bonyolódtak le, és a vidéki törvényhatóságoknál lehetővé vált számunkra, hogy kormánypártiak, ellenzékiek és pártonkívüliek összefoghattunk és kizárólag a vármegye vagy az illető város érdekeit képviselve, vonulhattunk fel azok ellen^ az elemek ellen, amelyeknek bejutása a törvényhatósági életbe nem volt kívánatos. Rámutattam arra, hogy amilyen lehetőség fennállott a vidéki választásoknál, ugyanaz a lehetőség nem áll fenn a székesfővárosban küszöbön lévő községi választásoknál. Párhuzamot kell vonnom a két törvény között, mert engem a legnagyobb aggodalommal tölt el az a helyzet, amely itt a székesfővárosban a községi választások küszöbén fennáll. Meg kell állapítanom azt, amit már néhány szóval megállapítottam, hogy a keresztény községi párt, amely a polgári társadalom legnagyobb erőssége a f székesfővárosi életben, máris, és éppen a fővárosi törvény következtében, két részre szakadt, máris szembekerült egymással ennek a pártnak kebelén belül a kormánypártiság és ellenzékiség, az a hatása a törvénynek tehát, amit megjósoltam, hogy a polgári társadalom rétegekre fog szakadni, máris bekövetkezett. (Homonnay Tivadar: Nem szakadt két részre! — Wolff Károly: 80 és 10!) Mindegy, az is két rész. Máris bekövetkezett, hogy külön fog futni a keresztény községi pártból a kormánypárti lista és külön fog futni az ellenzéki lista. Ha nézem a liberális polgári elemeket, ott még elszomorítóbb a látvány. Küszöbön áll, hogy külön megy egy Rassay-párti lista, küszöbön áll, hogy külön megy egy demokratapárti lista, küszöbön áll, hogy egy pártonkívüli lista is keletkezik és külön fog még menni a Kozma-párt is. (Platthy György: Dühöng az egység!) Máris úgy nézünk ki, polgári társadalom a fővárosi választásoknál, hogy hat különböző listán vesszük fel a küzdelmet a teljesen kompakt és egységes szociáldemokratapárt ellen, amelynek — objektíve meg kellett állapítanom ezt már ismételten — eltérőleg a parlamenti frakciótól, székesfővárosi községi frakciója lényeges és fontos eredményekre tud az elmúlt esztendők történetében rámutatni. Annyira öntudatos polgár vagyok községi vonatkozásban is, országos vonatkozásban is, hogy minden egyes alkalmat megragadok, hogy reámutassak arra, amikor a szociáldemokratapárt helyzeti előnyt kap valamely hibás törvényalkotás, vagy valamely helytelen kormánytaktika következtében. Én most, amikor párhuzamot vonok abban a tekintetben, hogy milyen előnyös helyzetben volt a polgári társadalmi rend a vidéki választásoknál és milyen hátrányos helyzetbe jön a rossz taktika folytán a fővárosi választásoknál, kérem az igen t. belügyminiszter urat, hogy óvatos legyen a fővárosi törvény életbeléptetése alkalmával. En számítottam arra, — mint ahogy leszögeztem, — hogy a Felsőház kérlelhetetlenül vissza fogna küldeni a fővárosi törvényt. Keserűen csalódtam, mert nem ment bele a részletekbe. A nagyon hibás törvényt nem kifogásolta, eltérően a vármegyei törvénytől, amelyen