Képviselőházi napló, 1927. XXVIII. kötet • 1930. május 13. - 1930. május 28.
Ülésnapok - 1927-397
298 Az országgyűlés képviselőházának 397. ülése 1930 május 23-án, pénteken-. után^ és a legszükségesebb esetben kell foglalkozni^ mégpedig nem jelszavak, nem elméletek alapján, hanem ha az ország érdekében annak szüksége fennforog. (Farkas István: Már megint jelszavak?! »Most már jelszavas lett Apponyi?!) Ma az^ általános, egyenlő és titkos választójog alapján álló demokráciával szemben az igazi 'demokrácia veszi fel a küzdelmet. (Nagy zaj a bal- és a szélsőbáloldalon. — Rassay Károly: Ezen kacagni kell!) Elnök: Csendet kérek! Scitovszky Béla, belügyminiszter: Nagyon sajnálom, hogy a képviselő urak ebben a tekintetben, úgylátszik, nem ismerik azt az irányzatot, amely éppen ezzel a felfogással ma szemben áll és az egész világon éppen azokban az országokbari, ahol az általános, egyenlő és titkos választójog áldásait az ország megérezte ... (Naay zaj a szélsőbaloldalon.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Scitovszky Béla belügyminiszter: .... fog I átkoznak leginkább az igazi értelemben vett nemes demokráciával, (Rassay Károly: Önöktől tanuljunk nii demokráciát?! — Bródy Ernő: Ibusz.-engedélyek!) és ezzel kívánjak az általános, egyenlő és titkos választójogot összhangzásba !hozni. Erről az oldalról is méltóztatnak felszólalásokat hallani. Nem annyira a titkosság ellen. van észrevétel és kifogás, mint inkáfcb az általánosság elve ellen. (Rassay Károly: Tehát egyiket sem csinálják meg!) Ez már éppen a tapasztalások alapján alakult ki külföldön is. Ne méltóztassanak tehát strucc-politikát folytatni és ne_ akarják velünk elhitetni azt, hogy. minden bajnak egyedüli orvossága az általános, egyenlő és titkos választói jog. (Rassay Károly: Nincs senki, aki ilyen hülyeséget mondana! — Bródy Ernő: Szegény Franciaország!) En Rassay Károily ,t. képviselőtársam, felfogását tisztelem és becsülöm, bár az homlokegyenest ellenkezhetik az én felfogásommal, de hülyeségnek még sem fogom mondani; és azért kérem t. képviselőtársamat is, hogy becsülje az én felfogásomat is legalább annyira, amennyire én tisztelem és beesülöm t. képviselőtársam felfogását és ne minősítse az én felfogásomat hülyeségnek. (Űav van! Ügy van! a jobboldalon. — Rassay Károly: A miniszter úrnak szüksége van méregbe jönni! — Kuna P. András: Hülyének kell mondani?) A képviselő úr azt mondta az én fejtegetéseimre, hogy hülyeség. (Rassay Károly: Nem mondtam!) Mit mondott a képviselő úr? (Rassay Károly: Azt mondtam, hogy az hülyeség, ha akad valaki, aki azt mondja, hogy az általános, titkos választójogtól függ az ország boldogulása.) Ezt nem méltóztatott mondani, csak azt, hogy hülyeség. (Nagy zaj a bal- és szélsőbaloldalon.) Bocsánatot kérek, r a képviselő úr hivatott szavainak magyarázatára. (Rassay Károly: Csak ismétlésére!) Amennyiben ezt a magyarázatot adja a képviselő úr... (Rassay Károly: En nem adok magyarázatot, csak ismétlem szavaimat! Tessék megnézni a gyorsirodában!) En csak azt az egy szót hallottam, hogy: hülyeség. Amenynyiben úgy méltóztatott magyarázni, akkor a magam részéről azt. amit mondottam, készséggel visszavonon. (Helyeslés.) En teljes higgadtsággal és nyugodtsággal tárgyalom ezt a kérdést és természetesen, ha rosszul is értek valamit, de azt korrigálják, készséggel adom meg az elégtételt, de viszont megkívánom .azt is, hogv az én szavaimat is méltóztassanak meghallgatni En nyugodtan hallgattam itt majdnem két éven keresztül erős tűzben és harcban a kritikát és mindig köszönettel vettem az objektív bírálatot s azt hiszem, ebben a tekintetben velem szemben kifogás alig volna emelhető. Éppen ezért is kérem tehát, méltóztassanak az én higgadt ós nyugodt f ejtegetéseimet is higgadtan és nyugodtan meghallgatni. (Rassay Károly: Igen. de hamis beállításból eredt az egész.) Igen rövid kijelentésre szorítkozom ebben a kérdésben, mert már tegnap is 'kifejezésre juttattam a minisztelelnök úr álláspontját, amely egyszersmind a kormány álláspontja is. (Zaj a szélsőbaloldalon.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak. Scitovszky Béla belügyminiszter: En csak * megemlítettem, hogy az elméletben és tudományban, de a praxisban sem úgy áll itt az egyenlő és titkos választójog, mint a közelmúltban állott. Ma már igenis reformokra van szükség és minden ország, amely az általános, egyenlő v titkos r választójog alapján áll, ennek szükségét érzi ^és ebben az irányban úgy elméletileg, tudományos alapon, mint sajtó útján. szónoklatok, felvilágosítások útján felvették a küzdelmet. Itt egy korrekciót óhajtanak felvenni és úgy állítják be, hogy az ezen az alapon y ] ó demokráciával szemben az igazi, nemes értelemben vett demokráciáért kívánnak küzdeni és harcolni és olyan választójogot akarnak biztosítani, amely ugyan a titkosság alapján áll, de bizonyos vonatkozásokban az általános választójogot nem abban a szélsőségben akarják, mint azt a jelenlegi elmélet kívánta, — amely egyenesen természetes jognak és természeti jognak kívánja feltüntetni a választójogot — hanem arra fektetik a fősúlyt, hogy a választójogot úgy kell értelmezni és megalkotni. hogy az ne az egyén természetbeli jogát állapítsa meg. hanem azt a szükségességet, amely az illető állam részére az adott viszonyok és körülmények között előáll. (Élénk helyeslés a jobboldalon. — Rassay Károly: Egy országot tessék megnevezni! — Bródy Ernő: Az adót beszedik!) Választójogról beszélünk, ne menjünk tehát át az adózásra, és egyéb kérdésekre, mert akkor én ezzel az elmélettel, amelyet Bródy Ernő igen t. képviselőtársam is kifejtett a természeti jog alapján, egyenesen eljutok a kommunizmushoz. (Zaj a szélsőbaloldalon.) Nekem van bátorságom, hogy ezekkel az elméletekkel szemben megmondjam a magam felfogását. (Helyeslés jobbfelől.) Ezt alá is tudom támasztani. Nem egyedül állok ebben a tekintetben. (Folytonos nagy mj. — Bródy Ernő: Ez már kijátszott kártya! Ezzel már nem lehet hatni.) sem ebben az országban, sem pedig külföldön. (Bródy Ernő: Menjen Szovjetoroszországba! Csak ott van ez! -Zaj.) Elnök: Csendet kérek! Scitovszky Béla belügyminiszter: Ebben a kérdésben összemérhetjük pengéinket. (Folytonos zaj a szélsőbaloldalon.) meg tudjuk vívni a harcot. Nem hagyjuk magunkat jelszavakkal megtéveszteni, (Elénk helyeslés a jobboldalon.) mert a jelszavak megmutatták, hová juttatják az országot- (Pakots József: Rothadt a parla'inent már! Itt van a pusztulás! Hallottam már il véneket pusztuló parlamentekben! — Baracs Marcell: Szégyen! — Napy zaj. — Felkiáltások a, jobboldalon: A nemzet érdekké!) Elnök: Pakots képviselő urat ezért a kifejezésért rendreutasítom. Scitovszky Béla belügyminiszter: Megállapíthatom, hogy ezek a tünetek nemcsak itt vannak jelen, ahol kifogásolni méltóztatnak korlátoltsága miatt a választójogot. Ezek a tünetek ott is megvannak, képviselő úr, ahol szélsőséges
