Képviselőházi napló, 1927. XXVIII. kötet • 1930. május 13. - 1930. május 28.

Ülésnapok - 1927-397

Az országgyűlés képviselőházának 39 készítésének részletes szabályait ő állapítsa meg. Mit akarnak megállapítani? Rámutattam mar a törvény, tárgyalásánál arra, hogy helytelen, az 1867 óta kialakult joggyakorlattal ellentétes rendelkezések vannak ebben a törvényben, mert a polgármester jogkörévé tette a választói név jegyzékek összeállítását. Mióta Magyarországon alkotmányos állam van, mindenkor a központi választmány vagy az igazolóválasztmány hatáskörébe tartozott a névjegyzékek összeállítása. Az országgyűlési választói névjegyzékek összeállítása most is idetartozik. Most a miniszter úr ki akar adni egy rendeletet, amelyben kifejezetten a polgármesterre bízza a Statisztikai Hivatal útján a névjegyzékek összeállítását. De mire vonatkozna tik ez a törvény betűje szerinti Arra vonatkozhatik, hogy a miniszter rendeletet adhat ki arra nézve, hogy a Statisztikai Hivatal vagy a főváros hogyan állapítsa meg azt, hogy a négyévi, illetőleg hatévi helyben lakás és az egyéb kellékek megvannak-e. Be miért növeljük a. bürokráciát? Állítunk mi össze névjegyzékeket évről-évre, illetőleg kiigazítjuk az országgyűlési választói névjegyzékeket. Az állampolgárság, a helybenlakás és az iskolai képzettség mar igazolva van. Minden megvan tehát. A differencia a r törvényhatósági és az országgyűlési választójog közt csak annyi, hogy az ország-gyűlési választójognál kétesztendei, a törvényhatósági választójognál pedig hatévi helybenlakás szükséges, így tehát csak ennek a négy évnek igazolásáról lehet szó. Ha helyesen, logikusan gondolkoznak, nagyorj egyszerű ennek a kérdésnek elintézése, és nem kell itt a kormányzatnak sem rébuszokat teremteni, sem pedig a közvéleményt ugratni, bántani, felingerelni maga ellen, hanem egyszerűen, csak azt kell mondania: itt van az érvényes országgyűlési választói névjegyzék, tessék ebből az érvényes névjegyzékből megállapítani, kinek van hatévi helybenlakása, mert az egyéb kellék mind igazolva van. (Scitovszky Béla belügyminiszter: A képviselő úr téved!) A miniszter úr erre is nemet mond. Igen t. miniszter úr, én hivatkozom a belügyi kormányzatra. Tessék elővenni az 1929. évi X.XX. tc.-nek és az ennek végrehajtása tárgyában a belügyminiszter úr által kiadott rendeletnek a községi választójogra vonatkozó rendelkezéseit. Abban világosan megmondta a belügyminisztérium azt, hogy a községi választói névjegyzékek megállapításánál alapul kell venni az érvényes országgyűlési választói névjegyzékeket és ennek alapján megállapítani^ hogy azok a különös kellékek amelyek a községi választójoghoz szükségesek, fennforognak-e. Ez egyszerű, tökéletes, logikus rendszere az eljárásnak. (Scitovszky Béla belügyminiszter; Más van a törvényben!) Még könynyebb itt megcsinálni, mint a községnél, (Scitovszky Béla belügyminiszter: Nem arról van szó!) mert a községnél adófizetés is kell, itt pedig nem kell adófizetés, t. miniszter úr. A kérdést tehát sokkal egyszerűbben meg lehet oldani, és nem kell akkora zaklatást csinálni, nem kell bürokráciát csinálni, nem kell kétségeskedni, mert az állampolgárság, az iskolai, képzettség, a kétévi helybenlakás már megvan az országgyűlési választói névjegyzéknél, itt tehát csak azt kell megállapítani, hogy a kétévi és a hatévi .helybenlakás kö"zötit négyévi differencia kinél forog fenn. (Bródy Ernő: Itt akarnak fúrni és^ faragni!) Ha ezt másképpen csinálják, nyilvánvaló dolog, hogy megint felzaklatják vele az egész várost, és nyilvánvaló dolog, hogy ennek hátKÉPVISELŐHAZI NAPLÓ. XXVIII. ülése 1930 május 23-án, pénteken. 293 I terében más nem lebeghet, mint az, hogy ; megint elüssenek embereket választói jogosult| ságuktól. (Ügy van! a széh'őbaloldalon.) Ez | pedig a ibelügyii kormányzatnak nem lehet j célja és feladata. (Bródy Ernő: A törvény nem így beszél!) f En tehát felhívom a miniszter úr figyelmét arra, hogy oldja meg ezt a kérdést úgy, mint ahogy megoldotta az 1929 : XXX. te. a községi választójog kérdését. (Scitovszky Béla belügyminiszter: Más a törvény rendelke1 zése!) Nem más! (Scitovszky Béla belügyminiszter: Más, tessék megnézni!) Bocsánatot kérek, miniszter úr, ta községnél van adófizetés, itt pedig van a helybenlakás tekintetében négyévi differencia. Ez a két differencia áll fenn, a kérdésit tehát nagyon egyszerűen lehet megoldani. Ha pedig másképpen oldják meg, nyilvánvaló, hogy ebből olyan botrányok lesznek, amelyeknek következményei kiszámíthatatlanok. Elnök: A képviselő úr beszédideje lejárt. Kérem tehát, szíveskedjék beszédét befejezni, Farkas István: En tehát kérem a miniszter urat, hogy ennél a kérdésnél ne helyezkedjék egy klikknek, vagy egy pártnak az álláspontjára, (Scitovszky Béla belügyminiszter: A törvényre! — Bródy Ernő: A törvény hivatalból való eliárásról beszél!) hanem ha a miniszter úr • hivatkozik az alkotmányosságra és az alkotmányos gyakorlatra, akkor helyezkedjék arra a gyakorlatra, amely kialakult 1867 óta a névjegyzékek összeállítása terén. Ezt mindig az önkormányzatok intézték. S azt lehet mondani, hogy ma már Budapesten az országgyűlési választói névjegyzék relatíve a lehető legtökéletesebb, éppen azért, mert .minden oldalról szorosan ellenőrizve van. Azt lehet mondaná, hogy ez embereket egyénenként vizsgálják meg, és itt igazán nem juthat be jogosulatlan a választók névjegyzékébe. Ha azonban más rendszert csinálnak, (Bródy Ernő: Vagy kortesekkel állíttatják össze a névjegyzéket! — Zaj.) és kikapcsolják ebből az eljárási módból a választói névjegyzékek összeállítását, akkor nyilvánvaló, hogy itt megint olyan befolyások fognak érvényesülni, amelyek felzúdulást fognak okozni. A címet nem fogadom el. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) • Elnök: Szólásra következik? Perlaki György jegyző: Prühwirth Mátyás ! Frühwirth Mátyás: T. Képviselőház! A köz igazgatási tisztviselői kar helyzete az országban talán a legnehezebb. Minden minisztérium, minden kormányzati ág tisztviselői karának sokkal könnyebb a helyzete, mert az állam nevében, az állam megbízásából adnak engedélyeket, anyagiakat stb., de a közigazgatási tisztviselő helyzete azért a legnehezebb, mert neki folyton rendet kell tartania, az állam törvényeit végre kell hajtania. Rendkívül nehéz és súlyos annak a tisztviselőnek a hivatása, akinek az állam közigazgatását az életben személyesen kell szabályoznia. Ezt mindig figyelembe kell venni akkor, amikor ilyen hatalmas nagy bürokráciával állunk szemközt, és mindig méltányolni kell ennek^a tisztviselői karnak ezt a hivatását, munkakörét. Éppen ezért, amikor hibákat emlegetünk, nem azért tesszük ezt, mintha hibáztatnó!? a tisztviselői kart, hanem azért, mert fel akarjuk hívni ezekre a hibákra a belügyminiszter úr és a kormányzat figyelmét, hogy azokat észrevegye. 44