Képviselőházi napló, 1927. XXVIII. kötet • 1930. május 13. - 1930. május 28.

Ülésnapok - 1927-397

Az országgyűlés képviselőházának 397. ülése 1930. évi májas hó 23-án, pénteken, Almásy László, Czettler Jenő és Puky Endre elnöklete alatt. Tárgyai : Elnöki előterjesztések. — Pakots József napirendelőtti felszólalása Svetlik csehszlovák képviselő támadása ügyében". — Az 1930/31. évi állami költségvetés egyes tárcáinak tárgyalása. A belügyi tárca. Felszólaltak az 1. címhez (Központi igazgatás) : Váry Albert, Szilágyi Lajos, Petrovácz Gyula, Bródy Ernő, Csák Károly, Malasits Géza, Éri Márton, Farkas István, Frühwirth Mávj ás, gróf Apponyi Albert, báró Kray István, Scitovszky Béla belügyminiszter; a 2. címhez (Vármeggök ós községek): Szilágyi Lajos, ErŐdi-Harraeh Tihamér, Wolff' Károly, Scitovszky Béla belügymifliszter ; a 3. címhez -(Közbiztonság) : Wolö' Károly, Malasits Géza, Szilágyi Lajos, Rothenstein Mór, Scitovszky Béla belügyminiszter. — A legközelebbi ülés idejének és napirendjének megállapítása. — Az ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. A kormány részéről jelen vannak : Walko Lajos, Scitovszky Béla, Wekerle Sándor. (Az ütés kezdődik délelőtt 10 óra 2 perckor.) (Az elnöki széket Almásy László foglalja el.) Elnök: T. Ház! Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvét vezeti Petrovics György jegyző úr, a javaslatok mellett felszólalókat jegyzi Fltz Arthur úr, a javaslatok ellen felszólalókat pedig Pakots József jegyző úr. Bemutatóin a t. Háznak Csanád-Arad és Torontói közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyéik közönségének feliratát a hadirokkantak, hadiözvegyek és hadiárváik megélhetésének biztosítása, valamint a hadikölcsönkötvények valorizációja tárgyában. A feliratot a Ház előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett a kérvényi bizottságnak adja ki. Bemutatom a t. Háznak Budapest székesfőváros tanácsának meghívóját, amelyben a folyó hó 25-én, vasárnap délelőtt 10 óraikor, az ezredéves emlékmű előtt tartandó hősök emlékünnepére a Ház tisztelt tagjait meghívja. Az ünnepélyen a Ház képviseletében magam fogok résztvenni. A bejelentést a Ház tudomásul veszi. Ezzel kapcsolatban felkérem a résztvenni óhajtó képviselő urakat, hogy ebbeli szándékukat a háznagyi hivatalban minél előbb 'bejelenteni szíveskedjenek, ahol egyúttal belépőjegyeiket is meg fogják kapni. Bemutatom a pesti izraelita hitközség .meghívóját, amelyen a világháború zsidó vallású hősi halottainak emlékére folyó hó 25-én délelőtt 10 órakor a rákoskeresztúri zsidó temetőben tartandó emlékünnepélyre a Ház t. tagjait meghívja. A meghívást a Ház tudomásul veszi. Bemutatom végül a Magyar Statisztikai Társaság meghívóját, amelyben a társaságnak KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ. XXVIII. foiyó évi, május hó 29-én, Miskolcon tartandó ünnepi ülésére a Ház t. tagjait meghívja. A meghívást a Ház tudomásul veszi. T. Képviselőház ! Mielőtt napirendünk tárgyalására áttérnénk, jelentem a t. Háznak, hogy Pakots József képviselő úr: cseh politikusok részéről Magyarországgal szemben elhangzott igazságtalan támadások tárgyában napirend előtti felszólalásra kért tőlem engedélyt. Az engedélyt a képviselő úrnak megadtam. A szó a képviselő urat illeti. Pakots József: T. Képviselőház! A prágai parlament külügyi bizottságában otromba támadás történt Magyarország és a magyar nép ellen. (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon.) Svetlik nevű csehszlovák néppárti képviselő a hágai és párizsi egyezményekről szóló cseh törvényjavaslat tárgyalását használta fel. alkalmul arra, hogy velünk szemben sértő módon gyalázkodjék. (Ügy van! Ügy van!) Mit mondott Svetlik képviselő úr? (Halljuk! Halljuk! — Olvassa): «A párizsi tárgyalások a Magyarországgal való páros viaskodás benyomását keltették. Ez a párharc Prága és Budapest között már a trianoni szerződés aláírása óta tart és a magyar jelszó: «Nem, nem, soha!» (Igazi! Ügy van! Helyeslés.) már az aláírás pillanatában felszínre került. Nem szabad a magyar aspirációkat bagatell ügynek tekin-, teni, de nem is kell túlbecsülni a magyarokat és nem kell tőlük nagyon félni. Magyarországnak nincs semmi erkölcsi jogosultsága a történelmi Magyarország visszaállítására, amelynek történelmi hivatása abban állt, hogy védőbástyául szolgált az izlámmal szemben. Ez a jelentősége azonban elveszett abban a pillanatban, amikor a Balkán népek felszabadították magukat a törökök alól. A magyar nemzetnek arra sincs semmi természetadta joga, hogy olyan területen uralkodjék, amely történelmi határán messze túlterjed, hisz a magyar már régen kihalófélben lévő nép, (Zaj) és mint a Népszövetség tagjának nem is szabad 42