Képviselőházi napló, 1927. XXVIII. kötet • 1930. május 13. - 1930. május 28.

Ülésnapok - 1927-396

Az országgyűlés képviselőházának 396. ülése 1930. évi május hő 22-én, csütörtökön, Almásy László, Czettler Jenő és Puky Endre elnöklete alatt. Tárgyai: Elnöki előterjesztések. — A belügyminiszter benyújtja Bogyiszló községnek Tolna vármegyéhez való csatolásáról szóló törvényjavaslatot. — Az 1930/31: évi állami költségvetés egyes tárcáinak tárgyalása. A belügyi tárca. Felszólaltak : Szabó Sándor előadó, Kun Béla, Meskó Zoltán, Malasits Géza, Csák Károly, Propper Sándor, Szabó Iván, Szilágyi Lajos, P. Szabó Géza, Rothenstein Mór, Madarász Elemér, Lázár Miklós, Feniezy Ignác és Scitovszky Béla belügyminiszter. — A legközelebbi ülés idejének és napirendjének megállapítása. — Az ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. A kormány részéről jelen vannak : Scitovszky Béla, Wekerle Sándor. (Az ülés kezdődik délelőtt 10 óra 2 perckor.) (Az elnöki széket Almásy László foglalja el.) Elnök: T. Ház! Az ülést megnyitom. A niai ülés jegyzőkönyvét vezeti Petrovics György jegyző úr, a javaslatok mellett felszólalókat jegyzi Fitz Arthur jegyző úr, a javaslatok ellen felszólalókat jegyzi Pakots József jegyző úr. Bemutatom a t. Háznak Debrecen szabad királyi város közönségének feliratát az Alföld fásítása tárgyában. A feliratot a Ház előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett a kérvényi bizottságnak adja ki. A belügyminiszter úr kíván szólani. Scitovszky Béla belügyminiszter: T. Ház! Van szerencsém tisztelettel beterjeszteni a Bogyiszló községnek Tolna vármegyébe való átcsatolásáról szóló törvényjavaslatot. Tisztelettel kérem, méltóztassék a törvényjavaslatot kinyomatni, szétosztatni és előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett a közigazgatási bizottsághoz utasítani. Elnök: A belügyminiszter úr által benyújtott törvényjavaslatot a Ház kinyomatja, szétosztatja és előzetes tárgyalás és jelentéstétel céljából a közigazgatási bizottságnak adja ki. Napirend szerint következik az 1930/31. évi állami költségvetés egyes tárcáinak folytatólagos tárgyalása. (írom. 937.) Soron van a belügyi tárca költségvetésének általános vitája. Szabó Sándor előadó urat illeti a szó. Szabó Sándor előadó: T. Képviselőház! Azok az állami feladatok, amelyek a belügyi. igazgatás •keretében elintézésre és megoldásra várnak» mint egy átfogó és rendelkező kéz átnyúlnak a polgárok élete és a dolgok rendeltetése felett, és igyekeznék a közérdek szem előtt tartásával a polgárok szabadságának biztosítása mellett a létfenntartásukhoz szükséges körül- : menyeket is biztosítani, a nyugalmat és a békés I KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ. XXVIII. I munkát elősegíteni. Ez a hatalmas kéz elér mindenüvé, s míg egyfelől a köz szempontjait korlátul állítja fel, másfelől a jogos magánérdek érvényesülését biztosítja. Ma már a polgárság nem fél attól, hogy az állam rendcsináló keze, hatalma és intézkedései hátamögött idegen érdékek szolgálatában álló szoldateszka réme vigyorog felé, mert szívébe zárta a polgári rendben és a jószándékú törekvésekben élő polgárság a rend és közbiztonság őrének alakját és azt a maga elismerésével és .jzaLmával támogatja. A belügyi tárca költségvetéséneik összeállításánál különösen nehéz feladat előtt áll a tárca képviselője akkor, amikor egy 5%-os lineáris csökkentésnek, illetve apasztásnak tényét kellett keresztülvinnie, vagy kellett volna etlérnie és biztosítania. Ennek a nehézségnek főoka itt is abban mutatkozik, — mint általában, az egész költségvetés terén — hogy rendkívül sok a személyi kiadás. (Ügy van! fobbfelől.) A belügyi tárca összköltségvetése mintegy 123 millió pengőt tesz ki, ebből a személyi kiadások összege 104 millió pengő, amely a három címnél körülbelül a következő számokban mutatkozik: Az állami igazgatás keretében mintegy 71 millió pengő, az önkormányzati igazgatás keretében körülbelül 13 millió pengő, minit nyugdíjjárulék és járandóság pedig körülbelül 19 millió pengő. Mindezek az egész belügyi tárca költségvetésének mintegy 84%-át teszik ki. Ezzel szemben — már itt élőre megemlítem — a tárca összes tényleges bevétele körülbelül 7-7 millió pengőt tesz ki. Nagyobb apasztásra törekedett a tárca képviselője, egy erősebb tempójú csökkentést azonban a jelenlegi körülmények között csak erőltetett személyzeti elbocsátásokkal lett volna megvalósítható, amit nem lehetett megcsinálni a nélkül, hogy a tennivalók pontos elvégzésében zavar ne következett volna be. Előbb gondoskodni kell megfelelő szervezeti átalakításokról, hogy ezek által a feladatok kifogástalan ellátása és a munkarend biztosítható legyen, és csak azután lehet gondolni további apasztásra. Ennek a célnak szolgálatában fognak állani a tervbevett hatásköri reformok, szervezeti összevonások és egyszerűsítések, amelyek nyomában a 35