Képviselőházi napló, 1927. XXVIII. kötet • 1930. május 13. - 1930. május 28.

Ülésnapok - 1927-395

^^~ 190 Az országgyűlés képviselőházának Bocsánatot kérek, ilyen helyzetet fenntartani és ápolni nem szabad. En a képviselő urat nem bántom, de ha gazdája, va^v elnöke vagyok ezeknek és ha támogatom a kívánságukat, akkor erkölcsileg is hatok rájuk, hogy ne törjék össze emberek életét. Azt mondom: légy becsületes ember és ha mar a magad életét nem félted, féltsed a másikét. Csak ezt akartam erről a kérdésről felhozni és arra kérem a kereskedelemügyi minisztériumot, hogy egészséges, erőteljes intézkedést és rendszabályt hozzon ezen a téren, ha nem tartják be a rendet. Menjen le az a motoros az útról a szántásba, a göröngyös részre és ott nem bánom, akárhogy megy is; (Derültség.) most ugyanis úgy van, hogy itt jön egy felséges úr, egy főúr, egy motorbiciklis, az elől le kell térni mindenkinek, ha mindjárt az árokba is. Bocsánatot kérek a kifejezésért. (Helyeslés.) Elnök: Szólásra következik? Urbanics Kálmán jegyző: Bródy Ernő! Bródy Ernő: T. Ház! Ez az ország hármas vérszövetség alatt szenved: a forgalmiadé, a kartell és a vámvédelem alatt. A forgalmiadóról és a kar téliekről most nem akarok többet beszélni, de a vámvédelemre vonatkozólag konkrét adatokkal fogok előjönni, (Halljuk! Halljuk!) és felkérem t. agrárius képviselőtársaimat, Ihogy támogassanak a kisgazda és a magyar paraszt érdekében abban a munkámban, hogy itt az iparcikkek terén is végre lehető árak alakuljanak ki. (Helyeslés.) Adatokat fogok felhozni. Milyen tapasztalataink vannak? Itt vannak az egyes áruk, például a munkástakaró. Ugyebár a legszegényebb néposztály, a kubikos, a földimunkás és a béres szükséglete. Nézzük meg, hogy mi ennek az ára 100 kligrammonként a belföldön és mi a szomszéd Cseh-Szlovákiában. 100 kilogramm munkástakaró áru belföldön 252 pengő 25 fillér, ugyancsak 100 kilogramm áru Cseh-Szlovákiában 161 pengő és 20 fillér, a differencia tehát 56%. Menjünk tovább. Itt var ugyancsak munkástakaró, ugyanolyan áru, mint a fenti, csak inehezebb. Ez is a legszegényebb néposztály részére. 100 kilogramm ilyen áru belföldön 303 pengő 50 fillér, Cseh-Szlovákiában 199 pengő 5 fillér, a differencia tehát 52%. Most menjünk át kissé az emberi takarókról a lópokrócokra. A magas vámegység miatt ezek külföldről nem importálhatók. Az áru a legszegényebb kisgazdák szükséglete, akik pár lóval művelik meg földjüket. 100 kilogramm áru belföldön 428 pengő 55 fillér, Cseh-Szlovákiában 340 pengő, a differencia tehát 26%. Most menjünk át más árucikkekre. Itt vannak ágygarniturák pamutból: általában a legszegényebb néposztály szükséglete. Adatom a legjobb árura volnatkozik. Az olcsóbb kivitelűnél az aránytalanság szembetűnőbb. Legújabban egyik gyár készíti igen kis mennyiségben, amely a szükségletnek jelentéktelen töredékét sem fedezi. 100 kilogramm áru belföldön 951 pengő 5 fillér, 100 kilogramm áru Cseh-Szlovákiában 679 pengő 32 fillér, a differencia 40%, Itt vannak ágygarniturák pamutszövetből: a kisgazdák sízükségletét képező árucikk. Belföldön nem állítják elő. 100 kilogramm áru belföldön 1650 pengő, Franciaországban 1141 nengn 10 fillér, a differencia 44%. Itt van a következő cikk; tarkán szőtt zefír fejkendő, amely a legegyszerűbb nép szükségletét alkotja. Belföldön ezt az árucikket nem gyártják. 100 kilogramm áru belföldön 1732 pengő 90 fillér, Cseh-Szlovákiában 1246 pengő 35 fillér, a differencia 38%. Tarkán szőtt pamutszövet. A legtöbb belföldi 395. ülése 1930 május 21-én, szerdán. gyár előállítja s úgyszólván teljesen fedezik a belföldi szükségletet. Ennek dacára az áreltérés a külföldi és belföldi árunál szembetűnő, főleg ha figyelembe vesszük, hogy ez az árucikk a legszegényebb néposztály legáltalánosabb ruházkodási szükséglete. 100 kilogramm áru kerül nálunk 865 pengőbe, Cseh-Szlovákiában 595 pengőbe, a differencia 45%. Még csak egy árucikkről beszélek, itt vannak a juta ^ futószőnvegek A belföldi gyárak az ország teljes szükségletet fedezik. Ezek a legszegényebb néposztály szükségletét képezik, silány minőségű árura vonatkoznak az adatok. 100 kilogramm áru belföldön kerül 277 pengő 11 fillérbe, Cseh-Szlovákiába'i 163 pengő 57 fillérbe; a differencia 69%. Igen t. Képviselőház! Konkretizáltam ezeket az adatokat, nehogy azt méltóztassanak mondani, hogy csak általánosságban beszélünk. így fest a magyar vámvédelem és így festenek azok a szegény emberek különösen falun, akik nem képesek az alacsony búza árából magas árú iparcikkeket venni. Méltóztatik látni, ez a helyzet. Ez a kartelleknek és a vámtarifának a következménye. Azt hiszem, talán elérkezett már az idő, hogy ezen a téren valami történjék. A vámtarifa revíziójának kérdésében kell valamit csinálni. Nem tudom, — Sándor Pál t. képviselőtársam talán megmondhatja — hogy a vám• tarifa revíziós bizottságba beengednek-e már kereskedőket, lehetséges-e, hogy a kereskedők hozzájussanak annak megbírálásához, amihez értenek, ami az ő hivatásuk, feladatuk? Méltóztatnak panaszkodni, méltóztatnak itt az ország állapota miatt velünk együtt különféle rekriminációkat hangoztatni. Megvan részben a megoldás módja. Hiszen a gazdasági helyzet ma nem olyan egyszerű, a gazdasági válságból való kibontakozás kérdése komplikált, de meg kell kezdeni azokon a. helyeken, ahol a kérdést meg lehet fogni. Erről a vámtarifáról, amelyet 1924-ben törvénybe iktattunk, kiderült, hogy túlzott vámvédelmet foglal magában, ami nem az ország érdeke. Az ország érdeke az, hogy az ország fogyasztóközönsége lehető olcsó áron tudja a maga szükségleteit megszerezni. Hiszen ma az egyszerű földműves nem képes magát ellátni; abból az alacsony búzaárból, amelyet kap, nem képes legelemibb szükségleteit sem fedezni. Az a vámvédelem ennek az oka, amelyet itt megalkottak. Annakidején azt mondták, hogy ez majd a mezőgazdaság érdekeit fogja szolgálni. (Lázár Miklós: A kereskedelmi szerződéseknél!) Kiderült, hogy a mezőgazdaságnak t érdekeit nemcsaknem szolgálja, hanem hozzájárult ahhoz a kétségbeejtő állanothoz, amelyben ma a mezőgazdaság van. (Ügy van! Ügy van!) Mi tehát ennek a következménye? Ha felismerjük ezt a helyzetet, akkor változtatni kell rajta és én az agrárius Magyarország segítségét hívom fel arra. hogy a kereskedelemmel is iparral közös munkában az egyoldalú és túlzott vámvédelmet lökje ki a

f magyar törvénytárból. Ez így nem mehet tovább. Semmiféle célt. ami annakidején ehhez a vámtarifarevízióhoz, ehhez a vám tari fához hozzákapcsolódott, el nem értek. Hiába intettek és figyelmeztettek akkor olyan emberek, mint Matlekpvits, Méhely Kálmán és olyan emberek, akik az elméletnek és a gyakorlatnak az emberei a maguk átszűrt élettapasztalataival, hogy ebből nem jön jó az országra. Az 1924 óta eltelt hat év alatt bebizonyosodott, hogy a magvar közgazdaságijhelyzet jelenlegi állapotához nem csekély mértékben járult hozzá ez a vámtarifa. Méltóztassék ezen a vámtarifán változtatni ér; lehetővé tenni, hogy a szegényebb néposztálv és