Képviselőházi napló, 1927. XXVIII. kötet • 1930. május 13. - 1930. május 28.

Ülésnapok - 1927-395

Az országgyűlés képviselőházának 3 Erre egy előfordult esetet, mint példát is fel tudok sorakoztatni. A rnult esztendőben nagy munkaalkalmak kínálkoztak Franciaországban. Franciaországban nagyarányú építkezési tervek bontakoztak ki Loucheur tervei alapján és ezeknek az építkezési munkálatoknak elvégzéséhez különböző szakmabeli munkásokra lett volna szükség. Mintegy 5000 munkás foglalkoztatása vált volna lehetségessé, ha az állami munkaközvetítő hivatal nem szabott volna olyan feltételeket, amelyek valósággal teljesíthetetlenek voltak. Ennek következtében elestünk attól, hogy 5000 különböző szakmabei; munkás és éppen azok, akik most a legnagyobb számban vannak munkanélkül, éppen az építőipari, és az építőiparban foglalkoztatott vasispari munkások egész serege, körülbelül 20—30 szakmabeli munkás mintegy 5000jnyi számban esett el attól, hogy Franciaországban, Párizs környékén alkalmaztatást nyerjen, mert a munkaközvetítő hivatal nem áll hivatása magaslatán és olyanmódon szabja meg a külföldi munkaalkalmaknál a feltételeket, amelyek teljesíthetetlenek, másrészt a belföldi munkaközvetítésnél erre egyáltalában nem terjed ki a figyelme, s azért azt kell mondanom, hogy valósággal a belföldi munkáltatók érdekeit szolgálja, mert a belföldi munkáltatók inunk ás szükségleteit feltétel nélkül elégíti ki, a munkások érdekeivel pedig belföldön egyáltalában nem törődik, s csak akkor, mikor a munkás el akarja hagyni az ország határait, látván, hogy belföldön munkát nem kap és külföldi munkaalkalmat akar 'megragadni, akkor lép fel az állami munkaközvetítő hivatal, hogy megakadályozza azt, hogy a munkás külföldön munkát vállalhasson, mert olyan szerződéskötést követel, amelyben a feltételek úgyszólván teljesíthetetlenek és ezzel a belföldi munkáltatók erdekeit szolgálja, mert itt tartja a munkanélküli munkást, ezáltal felszaporodik a munkát vállalók száma, aminek következtében a .munkáltatók túlolcsón jutnak a munkaerők birtokába olyan alacsony munkabérek mellett, amelyelv feltétlenül a munkaadók érdekeit szolgálják. T. Ház! Ezekután ne csodálkozzanak a t. képviselő urak azon, ha mi szocialisták ellenszenvvel viseltetünk az állami munkaközvetítő hivatallal széniben és azon az állásponton vagyunk, hogy tessék a munkaközvetítés a munkáltatókra és a^ munkásokra bízni. Tessék ezt a paritásos munkaközvetítésre bízni, amint a nyomdaiparban megvan ez. Ott a munkáltató gondoskodik a maga érdekeinek védelméről, de gondoskodik a munkás is érdekeinek a védelméről. A munkaközvetítő hivatallal azonban a munkasérdekeket egyáltalán nem szolgálja, sőt azzal egyáltalában nem törődik, s amidőn külföldi munkaalkalmak vállalásáról van szó, akkor sem azért lép fel, hogy a munkást megvédje a külföldön, hanem azért, hogy megakadályozza a külföldi munkavállalást, hogy a belföldi munkavállalóknak állandóan legyen elegendő számú tartalék munkásseregük, amelyből bőven kiválogathatják alacsony feltételek mellett azokat, akik munkát vállalnak. Ilyen körülmények között természetesnek kell találni azt az ellenszenvet, amellyel az állami munkaközvetítő hivatallal szemben viseltetünk. Itt ragadom meg az alkalmat még arravonatkozólag is, hogy é cím 16. rovatával kapcsolatban az iparfejlesztés kérdéséről szóljak. Szóljak pedig arról, amit az indokolásban találok. Nevezetesen az indokolásban az foglaltatik, hogy a szén- és energia-gazdálkodás előmozdításával, továbbá az országos villamosítás előké?. ülése 1930 május 21-én, szerdán. 187 szítésének munkálataival kapcsolatos költségekről stb. stb az e rovatban előirányzott összegből kívánt gondoskodni a kormány. T. Képviselőház! Sok szó hangzott már el ebben a teremben a bánhidai, vagyis a dunántúli elektromos centráléról. Ez is ehhez a címhez tartozik, mert az országos villamosítás kérdésének előmozdítása^ éppen a dunántúli elektromos centrale megépítésével van kapcsolatban. Sajnálattal kell tapasztalni, ihogy ez a centrale meg van ugyan építve, hasznos tevékenységet kifejteni azonban nem tud, mert a centrale építésével együtt nem haladtak a vasúti elektrifikálási előmunkálatok, úgyhogy ennek az áramfejlesztő telepnek nincs kinek áramot szolgáltatnia. Nincs vevő az áramra és ott parlagon hever ez a hatalmas centrale, amelynek munkálataira és a vasúti elektrifikálás munkálatára együttesen, ha jól tudom, nem kevesebb mint 3'5 millió font kölcsönt vett fel a kormány. A pénz tehát rendelkezésre áll, a kölcsönügy elintézést nyert és mégsem történik meg a vasútelektrifikalás munkája; habár itt már elhangzott a mindenkori kereskedelemügyi .miniszterek kijelentése a tervekre vonatkozólag, a munkálatok azonban még sem történnek meg az itt elhangzott kijelentések szerint. Még Herrmann Miksa kereskedelemügyi miniszter úr nyilatkozott és azt hiszem, nyilatkozott már Bud kereskedelemügyi miniszter úr is, hogy a vasútelektrifikálást részletekre bontva, fogják majd elvégezni és elsősorban majd a Budapesttől Komáromig terjedő rész lesz kiénítve és ezzel fognak kísérletezni. Ügy tudom, hogy bár ez a kijelentés a parlamentben elhangzott, még sem történik munkálkodás, tevékenység ebben az irányban sem a vonalon, sem pedig az üzemekben és az a hatalmas, áramfejlesztő telep, amely nemcsak a vasutat lesz hivatva ellátni kellő elektromos árammal, hanem azonfelül is bőségesen jut, — úgy tudom, hogy Budapestnek akarják most eladni a felesleges áramtermelést — ez a nagy centrale most ott áll parlagon, kihasználatlanul és^ ha valami tevékenység talán volt ezen a téren, ott azt lehet tapasztalni, hogy hihetetlen alacsony munkabérek mellett alkalmazzák ott a munkást. Erről személyes tapasztalatokat szereztem. * Itt kell felhívnom a kereskedelemügyi kormány figyelmét arra, hogy olyan részvénytársaságnál, amely, úgy tudom, száz százalék erejéig a kormány kezében van, a kormány *ie tűrjön meg olyan mérhetetlen kizsákmányolást, mint amilyen a dunántúli áramfejlesztőtelepnél van, mert ott 35 filléres órabérek melett alkalmaznak családos embererek, akik igaz, hogy nem szakmunkát végeznek ott, mect szivattyúőrök munkáját, meg ehhez hasonló munkát végeznek, azonban mégis meg kell gondolni, hogy óránként 35 filléres bér mellett 8 órát dolgozva naponta, milyen keresethez jutnak. A legnagyobb nyomorban vannak azok az emberek, akik ennél az új üzemnél találtak elhelyezkedést. Beszéltem egy ott alkalmazott munkással, akinek hét gyermeke van és kilencedmagával él 35 filléres órabérből. _ Ehhez a nagyszerű alkalmaztatáshoz a népjóléti miniszter úr kegyéből jutott, mert ő protezsálta be és ennek a nagy protekciónak következtében 35 filléres óránkénti munkabérhez jutott el. Ne méltóztassék azt gondolni, hogy ez csak egyetlen egy ember esete. Eopen most vasárnap jártam Bánhidán, tovább érdeklődtem, egyébként is figyelemmel kísérem ezt az egész kérdést és azt tapasztaltam, hogy az órabéres