Képviselőházi napló, 1927. XXVIII. kötet • 1930. május 13. - 1930. május 28.
Ülésnapok - 1927-390
8 Az országgyűlés képviselőházának nagy számú ítéletek meghozatala után ideiglenes felosztást is lehet csinálni, ismét annak az előbb említett szempontnak figyelembevételével, hogy ne veszélyeztessék a még várható ítéletek folytán felmerülő igények kielégítése. Az elvi döntéseik kizárására vonatkozó részt már ismertettem. Mi lesz tehát a nemzetközi vegyes döntőbíróság feladata? Csak két kérdést kell vizsgálni az igények elbírálásánál, először azt, vájjon a felperesek olyanqk-e, akik a trianoni szerződés értelmében igényjogosult állampolgárok, másodszor, vájjon ezek az agrárreform során tényleg károsodást szenvedtek-e. Ha ez a két tény megállapíttatott, ezután a bíróságnak már csak ítélethozatalra van lehetősége. A vegyes döntőbíróságok összetételében történt változást már érintettem, amennviben kiegészül két semleges taggal, akik a bíróság súlyát és^ objektivitását csak emelik. A fellebbezés kizárása az agrárperes ügyekben helyes, hiszen kívánatos, hogy ezekre az ügvek után most már mentől hamarább pont tétessék. Viszont egyéb vonatkozásokban megvan a fellebbezés lehetősége az állandó r.emzetközi döntőbírósághoz. Azt hiszem, hogy ez olyan rendelkezés, melyet kifogásolni komolyan nem lehet. Abból a célból, hogy sikerüljön a már perelt igények tekintetében is egyességet kötni, ennek az egyezménynek 11. cike körülbelül hat hónapos időt állapít meg, az úgynevezett perfelfüggesztési időt, amely ido alatt minden perbeli cselekmény felfüggesztetik, kivéve természetesen a kereseteket, amelynek tekintetében a következő 13. cikkben praeclusiv határidő van megállapítva, melyre külön is bátor leszek rámutatni, mint a legfontosabb intézkedések egyikére. A kisenténtebeli nemzeti-bíró helyettesítését semleges bíróval olyan intézkedésnek tartom, amelyet a magunk részéről kifogásolni alig lehet. Most jutok el ahhoz, amit már előbb említettem, tudniillik, a kereseti határidő megszabásának kérdéséhez. Ha ez nem volna a 13. cikkben ilyen pregnánsan és határozottan benne, akkor rendkívül nagy jelentőségű függő kérdések maradnának fenn. mert hiszen még mindig nem tudnánk megállapítani, vájjon a vegyes bíróság elnökének kivételes méltánylandó esetekben niegadott keresetmeghosszabbítási joga folytán nem fognak-e jelentkezni mind személyben, mint súlyfban egyelőre ismeretlen nagyságú igények, amelyek veszélyeztetnék az egész konstrukciót, az egész alkotást. Ennélfogva az az elv mondatik itt ki, hogy a kereseti határidő meghosszabbítása többé nem lehetséges, tehát 3930 január 20-a végleges terminusnak elfogadtatik. Természetesen e mellett az elv jiellett biztosítani kellett a. magyar optáns állampolgároknak azt a jogot, hogyha az egyezniény megkötése után történnének mégis az utódállamokban bizonyos agrárreform-cselekmények, módjuk legyen idényeiket megvédelmezni. Ennélfogva egyenként mind a bárom állimmal meg kellett állapítani azokat a jogilag releváns tényeket- illetve időpontokat, amelyektől számít ez a határidő- Ez Romániával szemben a járási kisajátítási bizottság határozata, amely az ottani konstrukciónak felel meg. Oseh-Szlovákiával szemben az ottani 1920. évi április hó 8-i 329. számú törvény 2. és 3. Vainak rendelkezései irányadók, amelyek az ott meghatározott kikézbesítést tekintik annak az időpontnak, amelytől foR-va számítandó a határidő. A legnehezebb a kérdés megint Jugoszláviával szemben, amely390, ülése 1930 május 13-án, kedden. nél ismeretlen helyzet van és amelynél azt a stipulációt kellett felvenni, hogy a feleknek majd meg kell állapodniok, hogy az új törvényben megállapított mely tény legyen ama kiinduló pont, amelytől számíttatik a hat hónap. Az utolsó szakasz a jogvitákra vonatkozik és itt kimondatik, hogy ha nincs más megegyezés az arbiter tekintetében, az állandó nemzetközi bíróság ingerenciája. A harmadik egyezmény — és ezzel befejezem a szorosan vett becikkelyezés alá kerülő egyezmények ismertetését — tulajdonképpen az egész agráralap konstrukcióját és adminisztrációját fejti ki. A leglényegesebb rendelkezés itt is mindjárt a bevezető rész, amely megmondja, hogy-az egyezmény célja nem más, mint ez alap létesítésének és működésének feltételeit közelebbről megállapítani. Megállapíttatik először az alaptőke, amely itt az első cikkben van meghatározva. Eredetileg nagyon mérsékelt kalkuláció alapján 310 millió aranykorona volt az az összeg, amely mind a három állammal való vonatkozásban, mint minimális összeg szögeztetett le. A tárgyalások során tudvalevőleg ez az összeg lejjebb ment. Legutoljára Hágában 240 millióra, Párizsban azután még tovább mérsékeltetett, amennyiben ez az összeg a csehszlovák massza folytán, amelyet később leszek bátor ismertetni, 219 és félmillió aranykoronára redukáltatott, mint végleges minimumra. Ennek a redukciónak okát majd a csehszlovák kérdés ismertetésénél leszek bátor jelezni. Nagyon fontos kérdés, hogy ez az alap miként egészül ki. Ez az alap először is megkapja azokat a. helyd kártalanításokat, amelyeket az utódállamok jónak láttak saját törvényeikben azokkal szemben megállapítani, akiknek földjüket elvették. E kártalanítások összege a hágai konferencia idején körülbelül 100 millió aranykoronában állapíttatott meg. Mivel ez az összeg nem volt elegendő, szükség volt további szolgáltatásokra is. amelyeket a 2. cikk sorol fel. Az első alimentációja ennek az alapnak — és ezt alá kell húznom — azokból a jóvátételi fizetésekből történik, amelyeknek fizetésére 1924-ben minden feltétel nélkül, sőt abban a tudatban köteleztük magunkat, hogy egészen más célokra, a nagyentente saját jónak látta céljaira fognak menni. Ez nagyon fontos momentum. Másodszor ez az alap azokból a fizetésekből egészül ki, amelyekre mi magunkat az első pont értelmében kötelezzük, de nem az egé^z 13 és félmillió aranykoronából, hanem csak fi'l aranykoronából. Nagyon érdekes a 3. pont. Ez mutatja, hogy mennyire nem szoros a kauzális nexus az optánskérdés és az áltálunk fizetendő összeg között. Itt a bolgár jóvátétel összege volt «7, ajipielyet a hatai 1| mpik kellő fedezet előteremtése céljából mint kielégítési alanot megjelölni kénytelenek voltak. Es ugyancsak érdekes a 4. pont, am elvnél a nagyentente három hatalma, ógymint r Nagy-Britannia. Franciaország és Olaszország tisztán a saját erejükből, hogv úgy feiezzem ki magamat, — a saját zsebükből vállalnak súlyos kötelezettséget nemcsak 1944-ighanem 1944 után folvtatólag is, és pedie" az első időszak alatt évenként és keréken 4*1 milHó aranykoronát, a második időszak alatt pedig 3'2 aranykoronát. A továbbiakat lehetőleg röviden összefoglalva, legyen szabad ismertetnem, mert az időt túlságosan igénybe veszem. (Peyer Károly: Halljuk! Halljuk! Nagyon érdekes!) A további rendelkezések célja, hogy lehetőleg biztosítsa az optánsok lehető legjobb kielégítését. Ezek ugyanis 4%-os kötvényeket kapnak, azokat az évi szolgáltatásokat tehát, melyek hosszú éve-
