Képviselőházi napló, 1927. XXVII. kötet • 1930. április 11. - 1930. május 9.
Ülésnapok - 1927-383
Az országgyűlés képviselőházának 3 S3, ülése 1930 április 30-án, szerdán. 85 vagyunk, nem megoldhatatlan, csak nem kell attól félni, hogy az ember a palliativ eszközökön kívül, amelyekről sok szó esik, radikálisan az érdeméhez is hozzányúljon a kérdésnek és olyan megoldási módozatoktól se rettenjen vissza, amelyek talán nehézségekkel járhatnának. Varga Béla kenyeret és munkát kért. Ez az ország nem engedheti meg magának azt a fényűzést, (Jánossy Gábor: Semmiféle fényűzést nem engedhet meg!) hogy munkanélküli segélyekben egyesek nemzeti ajándékokat kapjanak. De nem szabad megfeledkezni azoknak a névtelen Varga Béláknak tízezreiről sem, akik most hiába keresnek es kérnek kenyeret és munkát, ezeket munkához kell juttatni. Nem úgy, hogy az állam munkaadó legyen, mert az államnak nem az a feladata, hogy munkaadó legyen, hanem az állam segítse elő a munkaalkalomadást azzal, hogy az ilyen munkalehetőségeket megnyitja, mint amilyen például ez a községtelepítés. Tessék elképzelni, haesak néhány községtelepítéssel megkezdjük ezt a munkát, az építkezésekkel belterjesebb gazdálkodással, jobb értékesítéssel mennyi új munkaalkalom nyilik és az államnak nem kell mást tennie, mint a megfelelő jogi formákat megadni és irányítani azt, hogy az a tőke, amely itt feltétlenül megtalálja a maga jövedelmezőségét, ebbe a vállalatba teljes erővel belemenjen. (Láng János: Akkor majd nem kell kivándorolni!) De még egy szempontot akarok itt felhozni. Mi a telepítésekkel nem törődtünk sohasem. A telepítésekkel Magvarorszagon csak a mii kárunkra törődtek és pedig törődött a bécsi kormány akkor, amikor a temesi bánság viszszahódításakor rendszeres telepítéssel visszaállította a régi községeket, de már többé nem magyar lakosokkal. (Ügy van! jobb felől.) Mi nem telepítettünk és csak kivételesen, efemer telepítések vannak a ; magyar történelemben. Igazi, állandó jelentőséggel — sajnos — csak Amerikában telepítettünk, nekünk magunknak igazi, állandó jellegű telepítéseink nincsenek. Pedig el kell készülnünk arra, hogy visszaszerzendő területeket telepítsünk be ismét. Ehhez çedig erős tartalékra van szükség, (Ügy van! jobbfelől.) amely itt forrong ebben az országban; úgy látom, hogy ebben az országban, mint a gőz, úgy feszíti ennek az országnak határait, de egyúttal a belső életét is az a nyugtalanság, az a vágy a munka és tevékenység után és egyúttal a kenyérhiány miatti nyugtalanság, amelyet minden áron le t kell vezetni. Ez a gőz vezethet kazánrobbanáshoz is, de bölcs vezetés mellett ezzel a gőzzel hajtóerőt tudunk belevinni a nemzet erejébe, amely hajtóerővel Magyarországnak a jövőjét tudjuk megalapozni és akkor azt a hazug papirrongyot, amely bennünket tönkre tett, meg fogiuk semmisíteni a legreálisabb magyar értékkel, a magyar kenyérrel. A következő határozati javaslatokat nyújtom be: I. határozati javaslatom (olvassa): «Utasítja a Képviselőház a kormányt, hogv a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok úgynevezett titkos tartalékainak megadóztatásáról terjesszen elő törvényjavaslatot.» (Helyeslés a jobboldalon.) II. határozati javaslatom (olvassa): «Utasítja a Képviselőház a kormányt, hogy a költségvetési bevételi többlet terhére az 1930/31. költségvetési évre 500.000 pengőt fordítson az ivóvízben szűkölködő községek és tanyatelepek artézi kúttal való sürgős ellátásra és ahol szükséges, a meglévő kutak kitisztítására.» (Helyeslés a jobboldalon.) III. határozati javaslatom (olvassa): «Utasítja a Képviselőház a kormányt, hogy a földbérlő szövetkezetekről terjesszen elő törvényjavaslatot» (Helyeslés a jobboldalon.) IV. határozati javaslatom (olvassa): «Utasítja a Képviselőház a kormányt, hogy az eladóvá vált földbirtokoknak telepítésre való felhasználásáról és a földbirtokeldarabolással kapcsolatos telepítésről terjesszen elő törvényjavaslatot.» (Helyeslés a jobboldalon.) V. határozati javaslatom (olvassa): «Utasítja a Képviselőház a kormányt, hogy az úgynevezett tanyatelepeknek önálló községekké való fejlesztéséről terjesszen elő törvényjavaslatot.» (Helyeslés a jobboldalon.) A költségvetést általánosságban elfogadom. (Élénk helyeslés, éljenzés és taps a jobboldalon. — Szónokol számosan üdvözlik.) Elnök: Szólásra következik! Gubicza Ferenc jegyző: Gaal Gaston! Gaal Gaston: T. Képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) Előrebocsátom, hogy Krüger Aladár t. képviselőtársam határozati javaslatait és pedig azzal az indokolással, amellyel azokat ő nagyon értékes és általam igen nagy figyelemmel hallgatott beszédében indokolta, a magam részéről is elfogadom és azokhoz hozzájárulok, miután ezekben a határozati javaslatokban tényleg csupa olyan dolgokat érint, amelyeknek megvalósítása az én szerény felfogásom szerint is közszükségletet képez. Rátérve tulajdonképpen t a magam feladatára, a költségvetés bírálatára, ki kell jelentenem, hogy a jelenlegi házszabályok nem teszik reám nézve lehetővé azt, hogy a költségvetést magát bíráljam, mert hiszen jól méltóztatnak tudni, hogy a költségvetési viták szoktak arra szolgálni, hogy egyfelől magát a költségvetést in concreto vegye boncolás és tárgyalás^ alá a képiveslői ellenőrző feladat, a másik része á költség vetési vitáknak a kormány egyéves vagy többéves működése felett való bírálat és a honpolgárok érdekében szükségesnek tartott vágyaknak, kívánságoknak az előadása. Miután a házszabályok bölcs intézkedése folytán egy óránál tovább egy képviselő sem beszélhet, még a Ház engedelmével sem és miután ez olyan szituációt teremtett, hogy nemJtisebb ember, mint Európa legnagyobb szónoka, gróf Apponyi Albert volt kénytelen egyszer kijelenteni, hogy lemond a felszólalás jogáról, mert ő az ő szerény képességeivel egy óra alatt a költségvetést megvilágítani képtelen : a magam részéről őszintén megvallom, hogy a költségvetés tételeivel nem is foglalkoztam, mert nem tartottam volna magamhoz és az ügy komolyságához méltó munkának azt, hogy itt behatóan átdolgozzak egy költségvetést és mélyreható, hetekig tartó tanulmányokat folytassak azért, hogy okfejtésem kellős közepén leteljen az órám és az elnök úr belémfojtsa — a házszabályok rendelkezései szerint teljesen szabályszerűen — a szót. En tehát a másik feladatra szorítkozom annál is inkább, mert hiszen különösen a mostani új házszabályok szerint a képviselőknek csak a legritkább esetekben van módjuk és alkalmuk a kormány általános irányzata felett megfelelő kritikát gyakorolni. Mielőtt azonban áttérnék erre, kénytelen vagyok egy par kívánságnak hangot adni, azoknak a kívánságoknak, amelyeket a konkrét élet vetett fel és juttatott hozzám, mint képviselőhöz, amelyeke a magam részéről eddig még minden kölségvetésnél hangoztattam és