Képviselőházi napló, 1927. XXVII. kötet • 1930. április 11. - 1930. május 9.

Ülésnapok - 1927-383

Az országgyűlés képviselőházának 3 83. ülése 1930 április 30-án, szerdán. 83 fogja mutatni, amikor szembeállítom néhány tiszántúli, illetve alföldi és néhány dununtúli vármegyének területét és összehasonlítom, hogy hány község van az illető vármegyék területén. Míg Hajdú megyének területe 3343 négyzetkilométer, van területén 21 helység, Csongrád megye területe 3410 négyzetkilométer 20 helységgel, Békés megye 3670 négyzetkilométer 29 helységgel, addig Tolna vármegyében 3546 négyzetkilométeren 122 helység van, Győr vármegyében 2401 négyzetkilométeren 110 helység van. (Gaal Gaston: Somogyban 343!) — Csak nem tudom most, hogy a területe mekkora. — Méltóztassék ellenben egy másik összeállítást is meghallgatni. Ha elosztom a vármegyék területét a rajtuk lévő helységeknek számával, akkor érdekes adat jön ki, hogy az egyes vármegyékben egy helységre hány négyzetkilométer terület és hány lakos esik. Egészségesnek tartható például Vas vármegye megoszlása, ahol egy helységre esik 11 négyzetkilométer és 900 lakos, ellenben Jásznagykunszolnok vármegyében egy helységre esik 99 négyzetkilométer 7306 lakossal, Békés megyében egy helységre esik 125*5 négyzetkilométer, 10.728 lakossal, Hajdú megyében egy helységre esik 159 négyzetkilométer, 12.924 lakossal. Csongrád megyében pedig éppen 170 négyzetkilométer, 16.119 lakossal. A legegészségtelenebb fejlődé«, amely a török pusztításban és a felszabadító háborúkban találja a maga magyarázatát. Érdekes azt is megnézni, hogy egyenként az egyes óriás településeknek mekkora a határa. A törvényhatósági városok közül Debrecen határa 166.284 kai hold, Kecskemété 163.237, Szegedé 140.874, Hódmezővásárhelyé 132.258 kat. hold. Nagyközségek is vannak ilyen mammutj határral. Karcag határa 67.223, Mezőhegyesé 39.193, Solté 27.258 kat. hold. A mammutterületeken alakult ki azután a tanyarendszer. Hogy ennek micsoda jelentősége van a magyar közéletben, semmi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy az ország lakosságából 1,500.000 ember lakik tanyai külterületen, vagyis ugyanannyi, amennyi a városi lakók száma, Budapestet leszámítva. (Láng János: Csak a DunaTiszaközén!) Es a Tiszántúl. Másutt nincs is tanyarendszer. (Láng János: Ügy van!) Méltóztassanak megengedni, hogy bemutassak egy ilyen tanyát. Nem akarok nevet említeni, nehogy azt mondja valaki, hogy én éppen egy községet péoéztem ki, de ugyanaz, amit be fogok mutatni, áll a többi tanyákra is. Nevezem a községet, mondjuk, Mihályfalvának, a hozzátartozó tanyai telepet pedig Szabótelepnek. Mihályfalvától Szabótelep 16 km-re van. Szabótelepen van összesen 2Ö00 lélek, a területe 5600 kat. hold, vagyis egy normális község van ott kialakulóban, a házak száma 372, amelyek közül 63-ut kivéve, a többinek tulajdonosa mind kint lakik, tehát állandó helybenlakásról van szó. A községben van egy szabó, három cipész, két ács, két borbély, három bognár, egy fényképész, két asztalos, két kocsma, három kereskedő, két szülésznő, egy malom öt kezelőszemélyzettel, van szikvízgyár és van postaügynökség is és van róm. kath. templom állandó lelkésszel, négy iskola négy^ tanítóval, 200 gyermekkel, ,van 200 levente három oktatóval. Tiszta magyar település. 16 km-re van ányaközségétől, hogy fogják tehát ezt onnét igazgatni? Kézbesítővel és végrehajtóval, más oda nem megy ki. Most hogyan történik a kézbesítővel való közigazgatás? Konkrét adatot mondok, amelyet nekem megírtak» Pap Györgyöt Szabótelepről behívják Mihályf árvára. Kap egy idézést, bemegy 16 km-nyire s a községházán megkérdezik tőle: behozta-e az adóívét. Az nem volt rajta az idézésen,.ez a válasz. Menjen vissza, hozza be holnap. Beviszi másnap és akkor kiderül, hogy nem ezt a Pap Györgyöt keresték, hanem a telep másik oldalán lakó Pap Györgyöt. Szomorúan hazamegy; összesen 64 km-t gyalogolt azért, hogy megtudja, hogy a másik Pap Györgyöt hívták be. így azután tökéletesen megértem azt, hogy a tanyaiak azon a bizonyos Szabótelepen az idézést időzésnek hívják. (Derültség.) Időzést kaptam, mondják. Az időzés nagyon találó, mert ha 300 házat véve minden egyes házban havonta csak egy ilyen időzést kapnak, ez jelent 3600 munkanapot, ez jelenti egy embernek tízesztendei teljes munkáját egy esztendőben. Tessék elképzelni, mi volt azon a telepen az időzésekkel a háború alatt, amikor hétfőn volt a cukorjegy, kedden a lisztjegy, szerdán a petroleum jegj; beváltása és ha valaki elkésett, azt mondották: majd jöjjön holnap. S hogyan áll az egészségügy kérdése? Trachomajárta vidék. 1928. szeptember 30-án 102 egyén volt kénytelen 16 kilométerre besétálni trachomavizsgálatra. Rossz idő lévén, hazamej nejt mind a 102 egyén bőrig ázott. Ez is egy kis időzés volt. Azután be kell menni a Társadalombiztosítónak egy 2 filléres blankettájáért. Ezért is be kell járni 32 kilométert. Más oldala a tanya kérdésének: artézi kútra volt szükségük. A népjóléti miniszter úr ki is utalt természetesen Mihályfalva község címére, de Szabótelep részére 6000 pengőt egy artézi kútra. Az artézi kút helyett a község három Northon-kutat fúratott saját költségén à 1000 pengő. Most a telep keresi, mi lett a másik 3000 pengőjével. Majd meglátjuk, mikor fogják megtalálni. Általában itt az artézi kutaknál egy kis kitérést akarok tenni. Végtelenül sajnálom, hogy ezt a.fontos problémát nem dotáljuk eléggé. Az értézi kutak kérdése az Alföldnek egyik legfontosabb kérdése. (Felkiáltások a balközépen; Másutt is!) Artézi kutakra soha sem tudunk megfelelő mennyiségű pénzt fordítani. En majd egy határozati javaslatot is elő fogok terjeszteni ebben az irányban. De felhívom a figyelmet arra, méltóztassanak a vállalkozókkal kapcsolatban nagyon vigyázni, mert kezembe került a napokban a Nyírvidék című lapnak április 10-iki és 20-iki száma, amelyekben a lap felhoz két artézi kút fúrást Nyíregyházán. Mind a kettő állami fúrás. Az egyik 7000 pengőbe került, már is gyönyörűen működik, egy néhány nap alatt elkészült, 200 liter vizet ad percenként. A másikat valahogyan időbér szerint fizetik. Ez kilenc hónap óta még mindig készül, 58.000 pengőbe került és percenként még mindig csak 40 liter piszkot tud adni. Többtermelést sürgetünk, de hogyan lehessen ott a tanyán többtermelés akkor, amikor a gazda termését nem tudja behordani a városba, mert hiszen a sárban a jószág elsüllyed, amikor Őröltetni viszi saját részére a terinényt, azt is lóháton kénytelen vinni, de azt is csak akkor, amikor a ló sem süllyed el a sárban hasig. Tessék bevinni 16 kilométerre a beteget az anyaközségbe, mert az orvos nem megy ki. Fuvart azonban egyes esetekben 20 pengőért sem lehet kapni. S a közbiztonság? Van ott két kocsma, mert a nélkül a magyar nem lehet meg. Tanyai verekedések vannak. Hogy oda a csendőrség ki tudjon menni, arról szó sincs. (Zaj a baloldalon.) A tűzbiztonság? Van Mihályfalva község-