Képviselőházi napló, 1927. XXVII. kötet • 1930. április 11. - 1930. május 9.

Ülésnapok - 1927-381

26 Az országgyűlés képviselőházának ; hogy velem történt egy eset. Nem akarok a legutóbbi, a parlament előtt történt esetre hivatkozni, hanem pl. hivatkozom az óbudai esetre, amikor a társadalombiztosítási ügyben gyűlés volt és az előadó arról beszélt, mennyire helytelen, hogy pl. a mezőgazdasági munkásságra a biztosítás még mindig nines kiterjesztve, a rendőrtisztviselő az illetőtől megvonta a szót. Ezután felszólaltam én, aki hasonló bírálatot akartam gyakorolni és teljesen szakszerűen foglalkoztam a kérdéssel, tisztán a szociális biztosítás szempontjából. A vége az volt, hogy a rendőrtisztviselő nemcsak, hogy megvonta tőlem a szót, hanem fel is oszlatta a gyűlést. Ezután a következő héten ugyanebben a tárgyban bejelentettek ugyanezen a helyen egy gyűlést. Most már egy másik rendőrtisztviselő jött ki, aki megfelelő utasítással volt ellátva és ez előtt a rendőrtisztviselő előtt most már erről a kérdésről teljesen szabadon beszélhettünk, semmiféle kifogása az illetőnek nem volt, sőt mondhatom, hogy a bírálat tekintetében messze túlmentünk mindazon, amit a múltkor felhoztunk. Természetesen a kérdéssel ismét csak szakszerűen foglalkoztunk és «az illető rendőrtisztviselő nem talált okot arra, hogy akár az előadótól a szót megvonja, akár pedig a gyűlést feloszlassa. Ebből méltóztatik látni, hogy az mindig egyéni dolog, hogy az illető mit lát, vagy milyen szempontból nézi az illető előadót, vagy az illető előadónak a beszédét és némelykor olyan politikai elfogultság nyilvánul meg egyes hatósági közegek részéről, hogy ez a politikai elfogultság őt már nem teszi alkalmassá arra, hogy a jelentése egyúttal okmányul szolgáljon és a mentelmi bizottságnak támpontot alkosson arra, hogy megállapítsa, miszerint az illető képviselő jogot szolgáltatott arra, hogy tőle ia szót megvonják. Ha mindaz igaz, ami itt elhangzott, ami itt a jelentésben foglaltatik, még akkor sem fogadom el jognak és gyakorlatnak azt, hogy egy rendőrtisztviselőnek joga van egy képviselőtől a szót megvonni. Neki joga van akkor, ha esetleg a gyűlésen rendzavarás fordul elő, vagy ott egyéb ilyen jelenetek történnek, a gyűlést feloszlatni, de nem lehet joga a szót megvonni attól, aki hivatásánál fogva is jogosult arra, hogy bírálatot gyakoroljon a politikai ténykedések felett. Ebben az esetben a szómegvonást szankcionálni egy ilyen mentelmi bizottsági határozattal igen veszélyes volna; mert méltóztassék' csak meggondolni, hogy ez ma érhet esetleg minket és a jövőben esetleg érhet a túloldalról is egyeseket és akkor fognak rájönni arra, hogy ez mennyire kellemetlen volt. Mi láttunk itt képviselőket, akik valamikor a fajvédő pártban voltak, akik annak idején nagyon helyeselték az ilyen rendőri atrocitásokat akkor, amikor mi ezeket szóvátettük. Amikor azonban ezt rajtuk kipróbálták később, egv választás alkalmávial, akkor ez nekik nem tetszett és akkor ez ellen nyiltan szembeszálltak és ilyen módon próbáltak ellene védekezni. Persze azt hitték, hogy ezek a rendőri intézkedések csak a szocialistákkal szemben alkalmaztatnak s nem gondoltak arra, hogy esetleg egyszer rajtuk is ki fogják ezeket próbálni. Ilyen körülmények között én azt javaslom, méltóztassék a mentelmi bizottság jelentését visszaadni a mentelmi bizottságnak. Hallgasson ki a bizottság ebben az ügyben elfogulatlan ^ tanukat, olyanokat, akiknek a szavahihetőségéhez semmi kétség nem fér és e tanuk vallomása alapján hozzon a Ház elé, egy ujabb javaslatot Ï. ülése 1930 április 11-én, pénteken. Elnök: Szólásra következik! Urbanics Kálmán jegyző: Feliratkozva nincs senki. Elnök: Kíván még valaki szólni? (Nem!) Ha senkid szólni nem kíván, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e elfogadni a mentelmi bizottságnak azt a javaslatát, amely szerint a Képviselőház mondja ki, hogy ebben az esetben Propper Sándor országgyűlési képviselő úr mentelmi joga nem sértetett meg, igen, vagy nem? (Igen!) A Ház ia mentelmi bizottság javaslatát elfogadja. Napirendünk szerint következik a mentelmi bizottság 907. számú jelentésének tárgyalása Bertóthy Károly országgyűlési képviselő mentelmi ügyében. Kérem az előadó urat, legyen szíves az ügyet ismertetni. Kálmán Jenő előadó: T. Képviselőház! A budapesti kir. főügyészség 9593/1929. f. ü. szám alatt Bertóthy Károly országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert a szolnoki kir. törvényszék B. 5509. 1929. számú megkeresése szerint a szolnoki kir. törvényszék 1929. évi július hó 30. napján Cs. 3538/1929. sz. végzésével a Mezőtúri Gazdasági Malom Rt. -mezőtúri bejegyzett cég ellen csődöt nyitott és nevezett Jképyiselő, mint igazgatósági tag a cég vezetőségéhez tartozott. A bizottság megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, az összefüggés nevezett kén vis elő személye és a vonatkozó bűncselekmény között nem kétséges, mert zaklatás esete nem forog fenn, javasolja a t. Képviselőháznak, hogy Bertóthy Károly országgyűlési képviselő mentelmi jogát ezen ügyben függessze fel. Elnök: Kíván valaki szólni? (Nem!) Ha szólni senki sem kíván, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e a mentelmi bizottság javaslatát, amely szerint ebből az ügyből kifolyólag Bertóthy Károly képviselő úr mentelmi joga felfüggesztessék, elfogadni, igen, vagy nem? (Igen!) A Ház a mentelmi bizottság javaslatát elfogadta. Következik a mentelmi bizottság 908. számú jelentésének tárgyalása Hegymegi Kiss Pál országgyűlési képviselő mentelmi ügyében. Kérem az előadó urat, szíveskedjék a bizottság jelentését ismertetni. Kálmán Jenő előadó: T. Képviselőház! A debreceni kir. főügyészség 3216/1929. f. ü. szám alatt Hegymegi Kiss Pál országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert a debreceni kir. törvényszék nevezett képviselő ellen eljárást indított azért, mert nevezett képviselő Debrecenben 1929. évi október hó 11. napjától október hó 15. napjáig a függetlenségi kör helyiségében egy kis amerikai nyomdagép és betűszekrény üzembehelyezése által egy nyomdát tartott fenn, mely cselekmény, miután azt az 1914 : XIV. t.-c. 6. §-ában foglaltak ellenére Debrecen szab. kir. város polgármesterénél be nein jelentette, a fentebb hivatkozott vétséget látszik megállapítani. Állítólag a választások alatt a névjegyzéket nyomtatták ki és erre használták a gépet. Minthogy a nyomozási iratok szerint nem állapítható meg az, hogy a nyomdát működésbe helyezték, a vád tárgyává tett vétség be nem fejeztetett. A bizottság megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, az összefüggés a vélelmezett cselekmény és a képviselő