Képviselőházi napló, 1927. XXVII. kötet • 1930. április 11. - 1930. május 9.

Ülésnapok - 1927-381

14 Az országgyűlés képviselőházának 38 ként mondja ki, hogy a szerződő felek területükön kölcsönös jogsegélyt biztosítanak egymásnak büntető ügyben. Ugyanez a cikk itt is mellőzi a diplomáciai érintkezést, amennyiben a két fél igazságügyminiszterére bízza a szükséges érintkezést, sőt remdtkívül sürgős esetekben, amikor a legcsekélyebb időveszteség is kockáztathatná a bűnvádi eljárás sikerét, a nyomozó hatóságoknak közvetlenül egymás megkeresését is megengedi. A 14. cikk foglalkozik azokkal a kivételes esetekkel, amelyekben nincsen helye jogsegélynek. E szabályok általában elfogadottak a nemzetközi gyakorlatban. Az egyezménynek 15., 16. és 17. cikke is minden igényt kielégítő módon szabályozza az ezen cikkekbe felvett tárgyakat. Végül a III. fejezet, amely az általános rendelkezéseket foglalja magában, a megkeresések alakiságára, a nyelvre és a költségekre vonatkozólag rendelkezik. Ez az egyezmény fontos igazságszolgáltatási érdékeket szolgál, s ezért tisztelettel kérem ennek az egyezménynek, illetőleg törvényjavaslatnak általánosságban és részleteiben való elfogadását. (Helyeslés jobbfelől és középen.) Elnök: Szólásra következik? Urbaines Kálmán jegyző: Senki sincs feliratkozva. Elnök: Senki feliratkozva nem lévén, kérdem, kíván-e valaki szólani? (Nem!) Ha senki szólni nem kíván, -a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e az imén? ismertetett törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni, igen vagy nemi? (Igen!) A Ház a törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadta. Következik a törvényjavaslat részletes tárgyalása. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a törvényjavaslat címét felolvasni. Urbanics Kálmán jegyző: (olvassa a törvényfavaslat címét s annak 1. és 2. §-ait, amelyeket a Ház észrevétel nélkül elfogad.) Elnök: Ezzel a t. Ház a törvényjavaslatot részleteiben is letárgyalta. Annak harmadszori olvasása iránt később fogok előterjesztést tenni. Napirendlünk szerint következik a polgári jogsegély és a magánjog körébe tartozó egyes kérdésekre vonatkozólag 1929. évi november hó 11-én Belgrádban ikelt magyar—jugoszláv Egyezmény és a hozzátartozó Aláírási Jegyzőkönyv becikkelyezéséről szóló törvényjavaslat tárgyalása. (írom. 899, 933.) Herczegh Béla előadó urat illeti a szó. Herczegh Béla előadó: T. Képviselőház! Igen fontos érdek, hogy a polgári perekben való jogsegélyt illetőleg is nemzetközi egyezmény áll jon fenn. A szétcsatolt területeken élőkkel való rokoni és más kapcsolatok és az ezekből felmerülő jogviszonyok ma különösen is szükségessé teszik egy ilyen egyezmény megkötését, szükségessé teszik mindkét állam polgárainak szempontjából. Bizonyára ennek felismerése és megfontolása hozta létre azt az egyezményt, amelyet a kormány e törvény javaslatában a Ház elé terjeszt. Ez a törvényjavaslat háromféle forrásból ered. Részben helyettesíti az 1912 : II. és III. tc.ben foglalt egyezményeknek egyes rendelkezéseit, amely rendelkezéseket ugyancsak a trianoni szerződés 224. cikke helyezte hatályon kívül. He1. ülése 1930 április 11-én, pénteken. lyettesíti továbbá a polgári eljárásra vonatkozólag 1905-ben Hágában kötött és az 1909:XIV. tc.-be foglalt egyezménynek egyes rendelkezéseit. Végül újonnan szabályoz ez az egyezmény több, a magánjog körébe tartozó kérdést. . Az egyezmény maga 16 fejezetben és 39 cikkben szabályozza az egyezmény anyagát. Az I. fejezet 1. cikke a két fél állampolgárai részére biztosítja a bíróságok szabad igénybevételét az egyezményekben szokásos módon. A II. fejezet a szorosabb értelemben vett polgári jogsegélyre, vagyis a kézbesítésekre és a megkeresésekre vonatkozólag tartalmaz rendelkezéseket, beleértve a gyámsági és gondnoksági ügyeket is. Itt is jelentős rendelkezése és intézkedése az intézménynek az, hogy gyorsítja az eljárást azzal, hogy az eddigi diplomáciai érintkezés helyett a két fél igazságügyminisztériuma útján történik a megkeresések közvetítése. Az egyezménynek 4., 5., 6., 7., 8. és 9. cikkei azonosak a nemzetközi egyezményekben szokásos hasonló rendelkezésekkel. A III. fejezet a perbeli biztosíték és az eljárási költségek előlegezése alóli mentességet szabályozza s a nemzetközi egyezményekben általában elfogadott elvek szerint rendezi e kérdést. Hasonlóképpen a IV. fejezet is a szokásos módon rendelkezik, amikor a szegényjogon való perles kedvezményét szabályozza. Az V. fejezet arra az esetre nézve rendelkezik, ha a jugoszláv királyság csatlakozik a Hágában 1905-ben létrejött egyezményhez, amely esetben ennek az egyezménynek 1—14. cikkei hatálytalanokká válnak, illetőleg a hágai egyezmény rendelkezéseivel pótoltatnak. Az egyezmény VI. fejezete a hagyatékokra vonatkozik, a hagyatékokra vonatkozó anyagot öleli fel és összhangban van a régi szerb egyezménnyel, valamint a Bulgáriával és Romániával kötött egyezmény rendelkezéseivel, rjondot fordít az egyezmény idevonatkozó részében az örökösök, a hagyatékok, á hagyományosok, illetőleg a hitelezők érdekeinek biztosítására is. Az egyezménynek VIII., X., XI., XII. és XIII. fejezetei olyan ügyekben, amelyeknek bizonyos személyi állapot képezi tárgyát, állapítják meg azt, hogy melyik állam bírósága van hivatva kizárólagos illetékességgel eljárni. Fontos és új rendelkezés az Egyezményben a XV. fejezet, amely a szerzői jogról intézkedik. A trianoni szerződés 222. cikke egyoldalúlag kötelezett minket a jugoszláv irodalmi művek védelmére. Most ennek az Egyezménynek XV. fejezete kölcsönösen állapítja meg ezt a védelmet mindkét államra nézve. Ez az egyezmény igazságszolgáltatásunk fontos érdekeit érinti, igazságszolgáltatásunk és magánjogunk védelme érdekében szüikséges, s ezért tisztelettel kérem e törvényjavaslatnak általánosságban és részleteiben való elfogadását. (Helyeslés.) Elnök: Szólásra következik? Urbanics Kálmán jegyző: Senki sincs feliratkozva. Elnök: Senki feliratkozva nem lévén, kérdem, kíván-e valaki szólani? 'Nem!) Ha szólni senki nem kíván, a vitát bezárom. Minthogy az igazságiügy miniszter úr sem óhajt nyilatkozni, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e az imént ismertetett törvényjavaslatot általánosságban