Képviselőházi napló, 1927. XXVI. kötet • 1930. március 13. - 1930. április 10.

Ülésnapok - 1927-369

86 Az országgyűlés képviselőházának szerű kijelentése alapján, hogy becsületszavas i nyilatkozatot a Wolff-pártnak soha nem adott, máris bocsánatot kérjek a képviselő úrtól, mert j éppen ma győződtem meg arról, hogy két ilyen nagyjelentőségű dologban, mint a jelölés és az agitáció, a képviselő úr rosszul emlékszik vissza, Nagyon lehetséges tehát, hogy a képviselő úr rosszul emlékszik vissza egy még távolabbi időpontban történt dologra is. Ebből kifolyólag fenntartom magamnak azt a jogot és egyben azt a kötelességet is érzem, hogy abban az esetben, ha meggyőződöm arról, hogy a képviselő úr nem adta becsületszavát a Wolff-pártnak soha sem, vagyok olyan férfi, hogy önmagam jövök a Ház nyilt ülése elé és a képviselő úrtól bocsánatot fogok kérni. Mindaddig azonban, amíg erről meg nem győződtem, fenntartom állításomat, mert azt nem a magam tapasztalatai, hanem mások közlései alapján mondtam. Ami a képviselő úrnak azt a megjegyzését illeti, hogy én azt mondottam, majd megmutatom, hogy a képviselő úr Budapesten nem lesz többé képviselő, nehogy félre méltóztassanak érteni szavaim valódi értelmét, az annyit jelent, hogy igenis a legélénkebb agitációt fogom itt Budapesten kifejteni, minden időmet és energiámat igénybe fogom venni mindazokkal szemben, akik itt három és fél hónapon keresztül a székesfővárosi törvényjavaslatnál a reakció álláspontján vannak, és ebből kifolyólag az én megítélésem szerint a székesfőváros közönségének ártalmára cselekednek. Igenis, mindezekkel a képviselőválasztásnál szemben fogunk állni, mégpedig a legélesebb agitációval, és igenis a képviselő úr parlamenti életrajzában szerepelni fog, hogy ezt a székesfővárosi törvényjavaslatot mint előadó az előadói székben képviselte. Hangsúlyozom tehát, hogy nyomban visszavonnék mindent és nyomban bocsánatot kérnék, mivel azonban úgy látom, hogy nem funkcionál kellőképen a képviselő úr emlékezőtehetsége, ma még csak fenntartással élek. (Usetty Béla szólásra jelentkezik.) Elnök : Milyen címen kíván a képviselő úr szólni. Usetty Béla: Félreértett szavaim valódi értelmének megmagyarázása címén. Elnök: Ezen a címen megadom a szót a képviselő úrnak. Usetty Béla : T. Képviselőház ! A képviselő úrnak két kijelentésére kívánok észrevételt tenni s ezzel én az ügyet a magam részéről le is zárhatom. A t. képviselő úr azt mondotta, hogy ő a Kőbányai Polgári Kaszinóban és a Homeros mozgóban vett részt ilyen agitációs gyűlésen. Aki beszédemet meghallgatta, megérthette belőle azt, hogy én a IX. kerületre helyeztem a súlypontot. Azt mondottam, hogy a IX. kerületben vagyok én megválasztva. Ha az egész déli kerületre szól is a lista, mindenki, aki az agitációban jártas és ismeri a budapesti viszonyokat, tudja, hogy az én mandátumom a IX. kerületből ered. Állítom most is, hogy az én kerületemben, tehát a IX. kerületben — meg is mondtam akkor is, — nem méltóztatott résztvenni az agitációban. Loyalisan elismerem, hogy — amit most méltóztatott említeni — a Homeros-mozgóban tartott gyűlésen tényleg résztvettem és ott a képviselő úr i> jelen volt. Az is igaz, hogy Kőbányán a Kaszinóban tartott gyűlésen is részt méltóztatott venni. Csak azt méltóztatott elfelejteni megmondani, hogy hol történt a Ferencvárosban az ön részvétele, (Fábián Béla: Az egy kerület!) és miképpen dadogtam én akár a Homeros-mozgóban, akár Kőbányán. . ülése 1930 március 18-án, kedden. A képviselő úr most azt mondja, hogy feltételesen visszavonja állítását addig, amíg nem beszél majd a keresztény párt tagjaival, hogy én tényleg becsületszavamat adtam volna. Nem ezt méltóztatott állandóan hangsúlyozni, hanem azt, hogy írásban adtam becsületszóval nyilatkozatot. (Szilágyi Lajos: Igen!) Erre ismételten megújítom azt, amit mondottam, hogyha akár ön, akár valaki más, fel tud mutatni nekem ilyen nyilatkozatot, amelyben én becsületszóval kijelentettem volna, hogy nem lépek ki a pártból, vagy ha kilépek, lemondok, az esetben azonnal lemondok fővárosi bizottsági tagságomról. Ami pedig a jelölésre vonatkozik, elég, ha hivatkozom Kozma Jenő t. képviselőtársamra, hogy akkor, amikor ön résztvett azon a íelölő ülésen, az én jelöltségem már régen el volt határozva, azelőtt^ körülbelül hat hónappal meg volt állapítva, tehát tévedni méltóztatik abban, hogy ebben bármilyen része lett volna a képviselő úrnak. (Szilágyi Lajos: Nem is ezt mondtam, hanem azt, hogy részem volt a szavazásban!) Elnök: Jelentem a t. Háznak, hogy az indít" ványkönyvben újabb bejegyzés nincs és azér^ annak felolvasását mellőzzük. A bejelentést a Ház tudomásul veszi. Mielőtt az interpellációskönyvei; felolvastatnám, jelentem a t Háznak, hogy Neubauer Ferenc képviselő úr interpellációt jegyzett be, minthogy azonban annak szövegét a házszabályok rendelkezéseinek megfelelően írásban nem nyújtotta be, kénytelen vagyok interpellációját tárgytalannak tekinteni. Most pedig kérem a jegyző urat, szíveskedjék az interpellációskönyvet felolvasni. Perlaki György jegyző : Az interpeliációs könyvbe a következő interpellációk vannak bejegyezve. (Olvassa) : Hegymegi Kiss Pál a pénzügyminiszterhez, Jámbor Ferenc debreceni lakó adófizetése körül elkövetett szabálytalanságok tárgyában — szóval; Hegymegi Kiss Pál a belügyminiszterhez, a vidéki törvényhatóságokban az összeférhetlenségi és érdekeltségi szabályok hiányáról - szóval; Fitz Arthur a földmívelésügyi miniszterhez, a vetőburgonya behozatala körül támadt visszás helyzet tárgyában — szóval ; Fitz Arthur a földmívelésügyi miniszterhez, az ú. n. tejrendelet hatálytalanítása tárgyában — szóval ; Pakots József a földmívelésügyi miniszterhez, az ecsédi földbirtokvásárlás ügyében — szóval ; Gál Jenő a miniszterelnökhöz, a közúti vasutak megváltásával kapcsolatos közjogi sérelem tárgyában — szóval ; Gál Jenő a belügyminiszterhez, a mozgófényképüzemek engedélyeivel folytatott üzérkedések tárgyában — szóval ; Gál Jenő a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez, a mozgófényképszínházak kulturális célokat szolgáló erkölcsi és anyagi kötelezettségeinek tárgyában — szóval ; t Bródy .Ernő a népjóléti és munkaügyi miniszterhez, a szabad orvosválasztás tárgyában — szóval ; Fábián Béla a kereskedelemügyi miniszterhez, az ipartanácsról — szóval ; Fábián Béla a pénzügyminiszterhez, a Társadalombiztosító járulékoknak tervezett felemeléséről — szóval. Krisztián Imre a pénzügy mi nisterhez, a dohánytermelési engedélyek kiadásánál a kistermelők mellőzése tárgyában — szóval; Esztergályos János a pénzügyministerhez, egy kíméletes adóbehajtás tárgyában — szóval;