Képviselőházi napló, 1927. XXVI. kötet • 1930. március 13. - 1930. április 10.

Ülésnapok - 1927-369

Az országgyűlés képviselőházának 36 Éppen ezen indokok alapján nem vagyok abban a helyzetben, hogy az erre vonatkozó módosításokat elfogadhassam. Nem tartom helyesnek Farkas István t. képviselőtársamnak azt a módosítását sem, amely az indítványok tárgyalására kíván itt lehetőséget adni olyan ügyekre vonatkozólag, amelyek a tárgysorozatba felvéve nincsenek. Az indítványok kérdése külön van teljes mértékben megfelelőleg rendezve. Ott sem tartanám helyesnek a, benyújtás idejét 24 órára korlátozni, — itt három napban van az megállapítva — mert ez túlrövid idő volna arra, hogy az ügy a törvényhatósági közgyűlésre megfelelően előkészíttessék. Éppen ezért ezekhez az indítványokéhoz sem tudok hozzájárulni, ellenben hozzájárulok Buday Dezső igen t. képviselőtársamnak két rendbeli indítványához, melyek közül az egyik az ötödik bekezdésre, a másik pedig a hatodik bekezdésre vonatkozik. Ezek világosabb szövegezések és bizonyos hiányokat is pótolnak azokban a kérdésekben, amelyeket a képviselő úr itt előterjesztett. Ugyanazon indokok alapján, amelyeket ő felhozott, magam is kérem a t. Házat, hogy ezt a két indítványt elfogadni méltóztassék. Mindezek alapján kérem a i. Házat, hogy ennek a két indítványnak elfogadásával, egyébként azonban a többi indítvány elvetésével az eredeti szöveget elfogadni méltóztassék. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: A tanácskozást^ befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. A 31.-4 1.» 2., 3. és 4. bekezdésével szemben áll Buday Dezső, Farkas István és társai és Szilágyi Lajos képviselő urak indítványai. Amennyiben az eredeti szöveget méltóztatnak elfogadni, a most felsorolt szembenálló indítványok elesnek. Kérdem tehát a t. Házat, méltóztatik-e az 1., 2., 3. és 4. bekezdést eredeti szövegében, szemben az imént felsorolt indítványokkal, elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) A Ház az eredeti szöveget elfogadta, s így az imént felsorolt indítványokat elvetette. Az 5. bekezdés eredeti szövegével szemben áll Buday Dezső, továbbá Farkas István és társai képviselő urak indítványa. Az eredeti szöveget szembe fogom állítani ezekkel az indítványokkal. Amennyiben az eredetit nem méltóztatnak elfogadni, szavazásra bocsátom Buday Dezső képviselő úr indítványát, szemben Farkas István és társai képviselő urak indítványával. Kérdem tehát a t. Házat, méltóztatik-e az 5. bekezdést eredeti szövegében, szemben Buday Dezső, továbbá Farkas István és társai képviselő urak indítványaival elfogadni, igen vagy nem? (Nem!) A Ház az eredeti szöveget nem fogadta el. Most kérdem a t. Házat, méltóztatik-e Buday Dezső képviselő úrnak az 5. bekezdésre vonatkozó indítványát, szemben Farkas István és társai képviselő urak indítványával elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) A Ház Buday Dezső képviselő úr indítványát elfogadta, s így Farkas István és társai képviselő urak indítványát elutasította. Farkas István képviselő úr egy új hatodik bekezdést javasolt. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e ezt az új hatodik bekezdést elfogadni, igen vagy némi (Igen! Nem!) Kérem azokat a képviselő urakat, akik elfogadják Farkas István és társai képviselő urak új bekezdését, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) Kisebbség. 9. ülése 1930 március 18-án, kedden. 65 A Ház ezt az indítványt elvetette. A hatodik bekezdéshez van azonban egy pótlás, amelyet Buday Dezső^képviselő úr indítványozott. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e ezt a pótlást elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) A Ház a Buday Dezső képviselő úr által indítványozott pótlást elfogadta. A pénzügyminiszter úr kíván szólani. Wekerle Sándor pénzügyminiszter: T. Ház! (Halljuk! Halljuk!) Mindenekelőtt bocsánatot kérek azoktól a szónokoktól, akik a folyamatban lévő javaslat tárgyalásához hozzá akartak szólani, hogy a minisztereknek biztosított joggal élve, most kértem szót azért, hogy az 1930/31. évi költségvetést beterjesszem a t. Háznak. (Halljuk! Halljuk!) Egy nehéz év eltelte után nyújtom be ezt a költségvetési javaslatot. Nehéz volt ez az év azért, mert világgazdaságilag is nehéz volt, és ez a mi hazai közgazdasági viszonyainkra is természetesen kihatott. De nehéz volt azért is, mert a búzaár rendkívüli csökkenése bennünket, mint búzaexportáló államot természetesen jobban sújtott, mint más államokat, s nehéz volt ez az év különösen azért, mert a rendkívüli tél hat vármegyében olyan fagykárt okozott, amely ott katasztrofális gazdasági viszonyokat eredményezett. Tavaly országos határozatot méltóztattak hozni, amely arra utasította a kormányt, hogy kövessen el mindent a további takarékosságra, hogy a kiadások apasztásával a közterhek is továbbra enyhíthetők legyenek. A költségvetés összeállításánál a kormányt ez az országos határozat irányította. Az elmúlt év folyamán végrehajtottam azokat a törvényeket, amelyeket tavaly méltóztattak hozni; végrehajtottam különösen azokat az enyhítő rendszabályokat, amelyekre e törvények nekem felhatalmazást adtak. Rendeztem azokat a régi adóhátralékokat, amelyek különösen a fővárosban, ide a vidéken is erősen nyomták az adózókat, s ezáltal lehetővé tettem, hogy rendezettebb adóviszonyaik mellett a jövőben jobban elviseljék közterheiket. Ez a rendezés elég nagyarányú volt, mert a székesfővárosban 24.000 egyént érintett és 13 millió adótörléssel járt, a vidéken pedig 50.000 embert érintett és 6 millió adótörléssel járt. Összesen tehát 74.000 egyénnél rendeztettek az adók, s hozzászámítva a törvényhatósági, illetve községi adókat is, amelyek ezzel kapcsolatban rendeztettek, összesen 19 millió adót töröltünk. Az országos (határozaton kívül az állami bevételek csökkenő irányzata is azt parancsolta, hogy az államháztartás kiadásait lehetőleg csökkentsük. A benyújtott javaslatban kereken 30'5 millióval csökkennek az állami kiadások. Ezt a csökkenést ne méltóztassék lekicsinyelni. Ez a csökkentés, ha figyelembe vesszük, hogy a költségvetésbe feltétlenül beállítandó, vagyis nem csökkenthető tételek öszszege 364 milliót tesz ki, vagyis egész költségvetésünknek kereken egynegyedrészét képezi, s ha figyelembe vesszük azt, hogy ezen kívül ott vannak az állami tisztviselői fizetések, amelyek nem csökkenthetők minden előzetes előkészítés nélkül, akkor ezt az összeget nem lehet olyan kicsinynek tekinteni, amely nem volna igen komoly lépés abban az irányban, mely végeredményben a mi közterheink csökkentésére irányul. (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon. — Fábián Béla: Csak az adózók nem tudják!) A személyi kiadások további apasztását csak akkor lehet végrehajtani, ha megfelelően