Képviselőházi napló, 1927. XXVI. kötet • 1930. március 13. - 1930. április 10.

Ülésnapok - 1927-369

62 Az országgyűlés képviselőházának $( úr ehhez kíván szólani, 5 percnyi időre meg­adom a képviselő úrnak a szót. Buday Dezső: Igen t. Képviselőház! Azt ' hiszem, a kérdés feltétele nem egészen világos. Ugyanis a belügyminiszter úrnak volt egy in­dítványa, amelynek értelmében a rendkívüli közgyűlést Összehívó beadvány két megindoko­lással támogathat; az egyik pro, ia másik contra. A belügyminiszter úr első indítványa csak a pro hozzászólás tekintetében rendelke­zett. (Scitovszky Béla belügyminiszter: Visz­szavontam!) De azután méltóztatott egy má­sik indítvánnyal jönni. (Scitovszky Béla bel­ügyminiszter: Dehogy! Csak egy indítványom van, képviselő úr!) Ezt nem tudtam. Szóval, a második indítvány van fenntartva. Elnök: ; Az első módosítást a belügyminisz­ter úr itt a Képviselőházban vonta^ vissza, te­hát minden képviselő úr hallhatta, és a napló­ban is benne van. Azt hiszem, ezek után méltóztatnak hozzá­járulni ahhoz, hogy a kérdést úgy tegyem fel, mint ahogyan azt proponáltam. (Igen.) Kér­dem tehát a t. Képviselőházat, méltóztatnak-e az előadó úr javaslatát elfogadni a belügymi­niszter úr indítványával szemben, igen vagy nem? (Nem!) Miután a Ház nem fogadta el az előadó úr javaslatát, a belügyminiszter úr in­dítványát jelentem ki a Ház határozatának. Most következik az előadó úr által javasolt új 10. bekezdés. Itt több indítvány nincs. Kér­dem tehát a t. Képviselőházat, anéltóztatnak-e ezt az új 10. bekezdést elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) A Ház a 10. bekezdést elfogadta. Következik a" 31. §. A jegyző úr lesz szíves felolvasni a szakasz szövegét. Pakots József jegyző (olvassa a 31. §-t). — Szilágyi Lajos! Szilágyi Lajos: T. Képviselőház! Először is megjegyzést kell tennem a tárgyalási mód ma megnyilvánuló formája ellen. (Űgy van! a szél­sőbaloldalon.) Az összes napilapok azt közölték, hogy ma délelőtt a Képviselőházban a pénzügy­miniszter úr expozét fog mondani. (Fábián Béla: Le fog mondani! — Zaj a szélsőbaloldalon. — Farkas István: Sőt lemondott! — Fábián Béla: Bejelenti lemondását a pénzügyminiszter úr! Ügylátszik, egy félórával elhalasztja!) Az ösz­szes napilapokban olyan tartalmú tudósítások jelentek meg, (Ügy van! a szélsőbaloldalon.) hogy délelőtt 10 órától 11 óráig fog a pénzügy­miniszter úr beszélni és 11 órakor fogunk át­téraii a székesfővárosi törvényjavaslat folytató­lagos vitájára. (Ügy van! a szélsőbaloldalon.) En nem tudom, hogy ezek a közlemények kinek a kezdeményezésére jelentek meg, de letagadha­tatlan tény, hogy az összes napilapokban olyan tartalmú közlemények jelentek meg, hogy 10 órakor a pénzügyminiszter úr beszél és csak 11 órakor térünk át a székesfővárosi törvényjavas­lat tárgyalására. (Ügy van a szélsőbaloldalon. ~ Fábián Béla: Még nem készült el a lemondás indokolása!) Ilyen szokatlan eljárásra semmi szükség sincs. Az ilyen szokatlan eljárás csak a vitát mérgesíti el, a kisebbségre nézve sérelmes, (Ügy van! a szélsőbaloldalon.) ez ellen tehát tiltakoz­nunk kell. Ha ehhez hozzáveszem, hogy maga a belügyminiszter úr és az igen t. előadó úr sem voltak jelen, amikor a székesfővárosi törvényja­vaslat vitájára ma reggel áttértünk, akkor tel­jesen tiszta képet adhatok arról, (Scitovszky Béla belügyminiszter: Itt voltam!), hogy megint valami rejtelmes okokból történt változás a ma délelőtti munkarendben. (Fábián Béla: Úgylát­9. ülése 1930 március 18-án, kedden. szik, a 3-5%-ot sem tudja behozni!) En úgy tu­dom, hogy mennél nagyobb többség felett ren­delkezik a kormány és mennél nagyobb a kü­lönbség többség és kisebbség között, annál in­kább kell érvényesülniök bizonyos meg nem irott szabályoknak a kölcsönös illendőség sza­bályainak, a lojalitásnak, és nem szabad egy hatalmas többségi pártnak a tárgyalásokat ilyen módszerrel folytatni. Ezek után áttérek a 31. §-ra, amely a tárgy­sorozatról szól. Megint csak rámutatok arra, hogy a belügyminiszter úrnak itt is^ be kell^ is­mernie, hogy a székesfővárost a vidéki törvény­hatóságokkal szemben alárendeltebb, hátrányos helyzetbe szorítja. Ha kezünkbe vesszük az 1929. évi XXX. tcikket, vagyis a vidéki törvényható­ságok újjászervezésére vonatkozó törvénycikket, akkor abból megállapíthatjuk, hogy otta köz­gyűlés tárgysorozatát a törvényhatóság első tisztviselője állapítja meg, a főispán azonban módosítást kívánhat. Ez annyit jelent, hogy^ a Képviselőház többsége az alispánok és a polgár­mesterek számára ki verekedte azt a jogot, amely eddig is fennállott, hogy a törvényható­ság első tisztviselője állapítja meg a tárgysoro­zatot. Ettől eltér a székesfővárosi törvényjavas­lat szövege, amely szerint a közgyűlés tárgy­sorozatát az elnök állapítja meg. Kérdezem az igen t. belügyminiszter urat és kérdezek minden komolyan gondolkozó férfiút: mi szükség van erre az éles különbségtételre? Mi szükség van arrr, hogy míg egy alispánnak vagy egy vidéki polgármesternek megvan az a joga, hogy a, tárgysorozatot ő állapítja meg, addig ettől elté­rően Budapest székesfőváros polgármesterének a törvényjavaslat szerint ne legyen meg az a joga, hogy a tárgysorozatot ő állapíthassa meg? Megint csak egy konkrét példa: a debreceni polgármester vagy a szegedi polgármester ha­táskörét illetőleg nagyobb úr lesz a jövőben, mint Budapest székesfőváros polgármestere. Nem magyarázható ez semmiféle indokkal; va­lami csodálatos tendencia vonul végig az egész törvényjavaslaton, amely a székesfővárost alá­rendeltebb helyzetbe akarja szorítani, mint a vidéki törvényhatóságokat. Különbség az is, hogy a vidéken a főispán csak módosítást kívánhat, míg Budapest székes­fővárosnál egyenesen ő állapítja meg a tárgy­sorozatot. Egy hozzáfűzött mondat szerint pe­dig: «a főpolgármester azonban egyes ügyek­nek a tárgysorozatba való felvételét akkor is elrendelheti, ha a közgyűlésen nem ő elnököl.» Itt van tehát egy távolabb menő biztosíték megint arra vonatkozólag, hogy a kormány­akarat a tárgysorozat tekintetében feltétlenül érvényesüljön akkor is, ha beteg a főpolgár­mester. Ilyen határozmány a vidéki törvényha­tóságokra vonatkozó törvényben nincs, mert nem szükséges; ez hasonló a nyári vakációhoz, amellyel nem foglalkoztunk a vidéki törvény­hatóságoknál, míg a székesfővárosi törvényja­vaslatban nyári vakációt hoztunk be mindazok megbotránkozására, akik gondosan át szokták olvasni a törvényjavaslatokat. En indítványozom, hogy a 31. § első bekez­dése töröltessék és helyette a következő szöveg vétessék fel (olvassa): «A közgyűlés tárgysoro­zatát a polgármester állapítja meg, a főpolgár­mester azonban módosítást kívánhat.» Ez a ja­vaslatom eltér a vidéki törvényhatóságokra vo­natkozó törvényes szabályoktól abban a tekin­tetben, hogy vidéken megegyezés hiányában a kisgyűlés dönt. Amennyire elleneztem annak idején a vidéki törvényhatóságokra vonatkozó törvényjavaslat tárgyalásánál a kisgyűlésnek ezt a bíráskodását, természetesen annyira nem

Next

/
Oldalképek
Tartalom