Képviselőházi napló, 1927. XXVI. kötet • 1930. március 13. - 1930. április 10.

Ülésnapok - 1927-369

62 Az országgyűlés képviselőházának $( úr ehhez kíván szólani, 5 percnyi időre megadom a képviselő úrnak a szót. Buday Dezső: Igen t. Képviselőház! Azt ' hiszem, a kérdés feltétele nem egészen világos. Ugyanis a belügyminiszter úrnak volt egy indítványa, amelynek értelmében a rendkívüli közgyűlést Összehívó beadvány két megindokolással támogathat; az egyik pro, ia másik contra. A belügyminiszter úr első indítványa csak a pro hozzászólás tekintetében rendelkezett. (Scitovszky Béla belügyminiszter: Viszszavontam!) De azután méltóztatott egy másik indítvánnyal jönni. (Scitovszky Béla belügyminiszter: Dehogy! Csak egy indítványom van, képviselő úr!) Ezt nem tudtam. Szóval, a második indítvány van fenntartva. Elnök:

; Az első módosítást a belügyminiszter úr itt a Képviselőházban vonta^ vissza, tehát minden képviselő úr hallhatta, és a naplóban is benne van. Azt hiszem, ezek után méltóztatnak hozzájárulni ahhoz, hogy a kérdést úgy tegyem fel, mint ahogyan azt proponáltam. (Igen.) Kérdem tehát a t. Képviselőházat, méltóztatnak-e az előadó úr javaslatát elfogadni a belügyminiszter úr indítványával szemben, igen vagy nem? (Nem!) Miután a Ház nem fogadta el az előadó úr javaslatát, a belügyminiszter úr indítványát jelentem ki a Ház határozatának. Most következik az előadó úr által javasolt új 10. bekezdés. Itt több indítvány nincs. Kérdem tehát a t. Képviselőházat, anéltóztatnak-e ezt az új 10. bekezdést elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) A Ház a 10. bekezdést elfogadta. Következik a" 31. §. A jegyző úr lesz szíves felolvasni a szakasz szövegét. Pakots József jegyző (olvassa a 31. §-t). — Szilágyi Lajos! Szilágyi Lajos: T. Képviselőház! Először is megjegyzést kell tennem a tárgyalási mód ma megnyilvánuló formája ellen. (Űgy van! a szélsőbaloldalon.) Az összes napilapok azt közölték, hogy ma délelőtt a Képviselőházban a pénzügyminiszter úr expozét fog mondani. (Fábián Béla: Le fog mondani! — Zaj a szélsőbaloldalon. — Farkas István: Sőt lemondott! — Fábián Béla: Bejelenti lemondását a pénzügyminiszter úr! Ügylátszik, egy félórával elhalasztja!) Az öszszes napilapokban olyan tartalmú tudósítások jelentek meg, (Ügy van! a szélsőbaloldalon.) hogy délelőtt 10 órától 11 óráig fog a pénzügyminiszter úr beszélni és 11 órakor fogunk áttéraii a székesfővárosi törvényjavaslat folytatólagos vitájára. (Ügy van! a szélsőbaloldalon.) En nem tudom, hogy ezek a közlemények kinek a kezdeményezésére jelentek meg, de letagadhatatlan tény, hogy az összes napilapokban olyan tartalmú közlemények jelentek meg, hogy 10 órakor a pénzügyminiszter úr beszél és csak 11 órakor térünk át a székesfővárosi törvényjavaslat tárgyalására. (Ügy van a szélsőbaloldalon. ~ Fábián Béla: Még nem készült el a lemondás indokolása!) Ilyen szokatlan eljárásra semmi szükség sincs. Az ilyen szokatlan eljárás csak a vitát mérgesíti el, a kisebbségre nézve sérelmes, (Ügy van! a szélsőbaloldalon.) ez ellen tehát tiltakoznunk kell. Ha ehhez hozzáveszem, hogy maga a belügyminiszter úr és az igen t. előadó úr sem voltak jelen, amikor a székesfővárosi törvényjavaslat vitájára ma reggel áttértünk, akkor teljesen tiszta képet adhatok arról, (Scitovszky Béla belügyminiszter: Itt voltam!), hogy megint valami rejtelmes okokból történt változás a ma délelőtti munkarendben. (Fábián Béla: Úgylát9. ülése 1930 március 18-án, kedden. szik, a 3-5%-ot sem tudja behozni!) En úgy tudom, hogy mennél nagyobb többség felett rendelkezik a kormány és mennél nagyobb a különbség többség és kisebbség között, annál inkább kell érvényesülniök bizonyos meg nem irott szabályoknak a kölcsönös illendőség szabályainak, a lojalitásnak, és nem szabad egy hatalmas többségi pártnak a tárgyalásokat ilyen módszerrel folytatni. Ezek után áttérek a 31. §-ra, amely a tárgysorozatról szól. Megint csak rámutatok arra, hogy a belügyminiszter úrnak itt is^ be kell^ ismernie, hogy a székesfővárost a vidéki törvényhatóságokkal szemben alárendeltebb, hátrányos helyzetbe szorítja. Ha kezünkbe vesszük az 1929. évi XXX. tcikket, vagyis a vidéki törvényhatóságok újjászervezésére vonatkozó törvénycikket, akkor abból megállapíthatjuk, hogy otta közgyűlés tárgysorozatát a törvényhatóság első tisztviselője állapítja meg, a főispán azonban módosítást kívánhat. Ez annyit jelent, hogy^ a Képviselőház többsége az alispánok és a polgármesterek számára ki verekedte azt a jogot, amely eddig is fennállott, hogy a törvényhatóság első tisztviselője állapítja meg a tárgysorozatot. Ettől eltér a székesfővárosi törvényjavaslat szövege, amely szerint a közgyűlés tárgysorozatát az elnök állapítja meg. Kérdezem az igen t. belügyminiszter urat és kérdezek minden komolyan gondolkozó férfiút: mi szükség van erre az éles különbségtételre? Mi szükség van arrr, hogy míg egy alispánnak vagy egy vidéki polgármesternek megvan az a joga, hogy a, tárgysorozatot ő állapítja meg, addig ettől eltérően Budapest székesfőváros polgármesterének a törvényjavaslat szerint ne legyen meg az a joga, hogy a tárgysorozatot ő állapíthassa meg? Megint csak egy konkrét példa: a debreceni polgármester vagy a szegedi polgármester hatáskörét illetőleg nagyobb úr lesz a jövőben, mint Budapest székesfőváros polgármestere. Nem magyarázható ez semmiféle indokkal; valami csodálatos tendencia vonul végig az egész törvényjavaslaton, amely a székesfővárost alárendeltebb helyzetbe akarja szorítani, mint a vidéki törvényhatóságokat. Különbség az is, hogy a vidéken a főispán csak módosítást kívánhat, míg Budapest székesfővárosnál egyenesen ő állapítja meg a tárgysorozatot. Egy hozzáfűzött mondat szerint pedig: «a főpolgármester azonban egyes ügyeknek a tárgysorozatba való felvételét akkor is elrendelheti, ha a közgyűlésen nem ő elnököl.» Itt van tehát egy távolabb menő biztosíték megint arra vonatkozólag, hogy a kormányakarat a tárgysorozat tekintetében feltétlenül érvényesüljön akkor is, ha beteg a főpolgármester. Ilyen határozmány a vidéki törvényhatóságokra vonatkozó törvényben nincs, mert nem szükséges; ez hasonló a nyári vakációhoz, amellyel nem foglalkoztunk a vidéki törvényhatóságoknál, míg a székesfővárosi törvényjavaslatban nyári vakációt hoztunk be mindazok megbotránkozására, akik gondosan át szokták olvasni a törvényjavaslatokat. En indítványozom, hogy a 31. § első bekezdése töröltessék és helyette a következő szöveg vétessék fel (olvassa): «A közgyűlés tárgysorozatát a polgármester állapítja meg, a főpolgármester azonban módosítást kívánhat.» Ez a javaslatom eltér a vidéki törvényhatóságokra vonatkozó törvényes szabályoktól abban a tekintetben, hogy vidéken megegyezés hiányában a kisgyűlés dönt. Amennyire elleneztem annak idején a vidéki törvényhatóságokra vonatkozó törvényjavaslat tárgyalásánál a kisgyűlésnek ezt a bíráskodását, természetesen annyira nem