Képviselőházi napló, 1927. XXVI. kötet • 1930. március 13. - 1930. április 10.

Ülésnapok - 1927-368

Az országgyűlés képviselőházának 368 szokás az, hogy pártközi értekezletet tartanak, (Ügy van! ügy van! a szélsőbaloldalon.) — (Bródy Ernő: Amint legutóbb is volt!), itt a Házban is és másutt is. Most engedje meg a mélyen t. miniszter úr, hogy én azt a konceszsziót kérjem, hogy abban az esetben, ha egy rendkívüli közgyűlés hivatik össze, — ami bizonyára rendkívül fontos események vagy okok folytán történik meg, — ez a törvényjavaslat ne degradáljon bizonyos pártokat és ne szorítsa meg annak a lehetőségét, hogy a pártok a maguk akaratát komoly tanácskozás és érvelés alapján egy gyűlésben elmondhassák. Ha a mélyen t. miniszter úr ezt a koncessziói megteszi, akkor meggyőz bennünket arról, hogy a törvényjavaslat részletes tárgyalásánál nem állunk szemben azzal a konok elzárkózással, amelyet — fájdalom — az általános vitánál tapasztaltunk. Ezek olyan kérdések, amelyek javítják a helyzetet, amelyek megbékítőleg hatnak. Miért ne mondhassuk el, mi pártok, a magunk részéről azt, hogy egy nagy pártközi konferenciát jelent egy rendkívüli közgyűlés megtartásának vagy meg nem tartásának a kérdése? Azt gondolom, r hogy nemcsak a parlamentáris szokásnak és tárgyalásnak, hanem a kontradiktórius tárgyalás elveinek is csak ez felel meg. (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon.) Legyen szabad itt a mélyen t. miniszter úr figyelmét felhívnom arra, hogy pl. minden ország alkotmányában, házszabályában és ügyrendjében meglevő az a tétel, hogy a miniszter bármikor felszólalhat és szaporíthatja a beszédek számát, nem azért van, hogy a felelős miniszternek ezt a praerogatíváját a személyi és egyéni megbecsülés jellegével tüntessék fel, hanem azért van, mert a több irányban való megvilágítás szempontjából liberális akar lenni minden házszabály, minden ügyrend és minden idevonatkozó intézkedés. Elnök: A képviselő úr beszédideje lejárt, szíveskedjék tehát beszédét befejezni. Gál Jenő

I: Tisztelettel kérek öt percnyi meghosszabbítást. Elnök: Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e az ötpercnyi meghosszabbítást megadni? (Igen.) A Ház a kért meghosszabbítást megadja. A képviselő úrnak tehát még öt perc áll rendelkezésére. Gál Jenő: T. Képviselőház! Világos és nyilvánvaló tehát, hogy az ellenzék kérelme, de különösen a szociáldemokrata párt szónokának a kérelme nem egyoldalú pártérdeket szolgál, hanem szolgálja a törvényhatóság egyetemének az érdekeit. Szolgálja a szólásszabadság érdekeit, szolgálja a meggyőzés parlamentáris elveinek érvényesülését, szolgálja a rendkívüli közgyűlés vitája komolyságának az érdekeit, szolgálja mindazt az érdeket, amely a törvényihatóságnak lajstromos választás alapján való összeállítása okából, a pártok megbecsülését, a pártok tekintélyét és a pártok érvényesülését jelenti. Ami a módosítás második részét illeti, «difficile est satiram non scribere» — erről a tételről. Miért éppen nyáron? (Pakots József: Fürdőszezónban!) Tudja azt valaki a t. képviselő urak közül, hogy éppen nyáron nem jönnek elő a legfontosabb kérdések, amelyek a törvényhatóságot érdeklik? Nem akarnék e tekintetben ilyen beállításban foglalkozni a kérdéssel, de azt kétségtelennek tartom, hogy amint a törvényhozás, úgy a törvényihatóság sem tudhatja, hogy életében mikor, mely időszakban fordulnak elő a legfontosabb események. Pl. kiüthet egy háború nyáron. El tudom képzelni, ülése 1930 március lh-én, pénteken. 55 ! t. miniszter úr, hogyha olyan kérdések merülnek föl, amelyek érintik a lakosság megélhetését, a kormánynak esetleg szélcsendre van szüksége abban az időben. A lakosság azonban érzi, hogy a titkolódzás és a szélcsend káros, mint ahogy nagyon sokszor — t. uraim, ihigyjék el — a titkolódzás és a szélcsend viharok előzménye. Látjuk, hogy itt akárhányszor megtörténik és újabban rendszerré válik, hogy még a törvényhozás tagjai sincsenek nagyfontosságú kérdésekről tájékoztatva, szélcsendet és szünetet teremtenek. Ezek nem olyan eszközök, amelyek nyugalmat vannak hivatva teremteni az országban. Egy gazdaságilag feldúlt állapotban vergődő országban — higyjék el nekem — a tájékoztatás teljessége szükséges időrendi tekintetben is. Szükséges az, hogy ha már törvénybe iktatjuk azt a jogot, hogy 40 törvényhatósági bizottsági tagnak joga legyen a rendkívüli közgyűlést összehívni, ezt ne korlátozzuk semmiféle idő tekintetében és ne állapítsunk meg nyári f szünetet, amely leveszi a gondterheltséget és a kötelességtudás érvényesülésétől fosztja meg a bizottsági tagok közül azokat, akik őrködni kívánnak a törvényhatóság érdekei felett. Mivel mindezt nélkülözi ez a módosítás, azért nem fogadom el a szakaszt. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök: A belügyminiszter úr óhajt szólani! Scitovszky Béla belügyminiszter: T. Ház! Tekintettel az idő előrehaladott voltára, a magam részéről csak az általam beadott módosítás módosítására kívánok javaslatot tenni. (Halljuk! Halljuk!) Visszavonom a magam javaslatát és Buday Dezső képviselőtársam módosító indítványát is hajlandó^ vagyok akceptálni s ehhez képest formáltam át módosításomat. (Pakots József: Legjobb lett volna Gál Jenőét elfogadni!) Lehet, hogy képviselőtársaim ebből arra méltóztatnak következtetni, hogy itt egy pongyola szerkezetről van szó, hogy itt egy rossz törvényjavaslatról van szó és méltóztatnak talán mindig azt is hangoztatni, hogy a belügyminisztert nem lehet kapacitálni, nem lehet meggyőzni. (Jánossy Gábor: Itt van a cáfolat!) Pongyolává a sok módosítással válik egy törvényjavaslat, mint ezt nem ritkán tapasztaltuk is a tömegesen beadott módosítások révén. A jelen esetben a házszabályoknak megfelelően intézkedés történt, hogy ne legyenek meglep etésszerűleg indítványok beadhatók, tehát gondoskodás történt, hogy képviselőtársaim már kellő időben tájékozva legyenek az indítványok tekintetében. En a magam részéről nem akarván a vitát tovább nyújtani, a többi reflexiókra, különösen Szilágyi Lajos képviselőtársam beszédére majd a legközelebbi ülés folyamán kívánok még megfelelően reflektálni. Az én módosításom a következőképpen szólana. (Halljuk! Halljuk! — Olvassa): «Az ilyen közgyűlés az összehívás kérésének egy szónok által való megokolása,.valamint az esetleg ezzel szemben való egy felszólalás után, bármilyen más címen való felszólalás kizárásával ...» Itt tekintetbe vettem a nálunk is érvényben lévő házszabályok analógiáját, amely szerint a képviselők által összehívott ülés esetében az illető indítványozó napirendi javaslatot tesz és ehhez négy szónoknak van joga hozzászólni. Nem pártok szerint szólnak hozzá, hanem kettő ellene és kettő mellette. En tehát a törvényhatóságnál is úgy gondoltam helyesen megoldani a kérdést, hogy egy az összehívási kérelem mellett és egy ellene szólalhasson fel, mert 8*