Képviselőházi napló, 1927. XXVI. kötet • 1930. március 13. - 1930. április 10.

Ülésnapok - 1927-368

Az országgyűlés képviselőházának 368 szokás az, hogy pártközi értekezletet tartanak, (Ügy van! ügy van! a szélsőbaloldalon.) — (Bródy Ernő: Amint legutóbb is volt!), itt a Házban is és másutt is. Most engedje meg a mélyen t. miniszter úr, hogy én azt a koncesz­sziót kérjem, hogy abban az esetben, ha egy rendkívüli közgyűlés hivatik össze, — ami bizonyára rendkívül fontos események vagy okok folytán történik meg, — ez a törvény­javaslat ne degradáljon bizonyos pártokat és ne szorítsa meg annak a lehetőségét, hogy a pártok a maguk akaratát komoly tanácskozás és érvelés alapján egy gyűlésben elmondhas­sák. Ha a mélyen t. miniszter úr ezt a kon­cessziói megteszi, akkor meggyőz bennünket arról, hogy a törvényjavaslat részletes tárgya­lásánál nem állunk szemben azzal a konok el­zárkózással, amelyet — fájdalom — az általá­nos vitánál tapasztaltunk. Ezek olyan kérdé­sek, amelyek javítják a helyzetet, amelyek megbékítőleg hatnak. Miért ne mondhassuk el, mi pártok, a magunk részéről azt, hogy egy nagy pártközi konferenciát jelent egy rend­kívüli közgyűlés megtartásának vagy meg nem tartásának a kérdése? Azt gondolom, r hogy nemcsak a parlamentáris szokásnak és tárgya­lásnak, hanem a kontradiktórius tárgyalás elveinek is csak ez felel meg. (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon.) Legyen szabad itt a mélyen t. miniszter úr figyelmét felhívnom arra, hogy pl. minden ország alkotmányában, házszabályában és ügyrendjében meglevő az a tétel, hogy a miniszter bármikor felszólalhat és szaporíthatja a beszédek számát, nem azért van, hogy a felelős miniszternek ezt a praero­gatíváját a személyi és egyéni megbecsülés jellegével tüntessék fel, hanem azért van, mert a több irányban való megvilágítás szempontjá­ból liberális akar lenni minden házszabály, minden ügyrend és minden idevonatkozó in­tézkedés. Elnök: A képviselő úr beszédideje lejárt, szíveskedjék tehát beszédét befejezni. Gál Jenő I: Tisztelettel kérek öt percnyi meghosszabbítást. Elnök: Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e az ötpercnyi meghosszabbítást megadni? (Igen.) A Ház a kért meghosszabbítást megadja. A képviselő úrnak tehát még öt perc áll rendel­kezésére. Gál Jenő: T. Képviselőház! Világos és nyil­vánvaló tehát, hogy az ellenzék kérelme, de kü­lönösen a szociáldemokrata párt szónokának a kérelme nem egyoldalú pártérdeket szolgál, ha­nem szolgálja a törvényhatóság egyetemének az érdekeit. Szolgálja a szólásszabadság érde­keit, szolgálja a meggyőzés parlamentáris el­veinek érvényesülését, szolgálja a rendkívüli közgyűlés vitája komolyságának az érdekeit, szolgálja mindazt az érdeket, amely a törvény­ihatóságnak lajstromos választás alapján való összeállítása okából, a pártok megbecsülését, a pártok tekintélyét és a pártok érvényesülését jelenti. Ami a módosítás második részét illeti, «difficile est satiram non scribere» — erről a tételről. Miért éppen nyáron? (Pakots József: Fürdőszezónban!) Tudja azt valaki a t. képvi­selő urak közül, hogy éppen nyáron nem jön­nek elő a legfontosabb kérdések, amelyek a tör­vényhatóságot érdeklik? Nem akarnék e tekin­tetben ilyen beállításban foglalkozni a kérdés­sel, de azt kétségtelennek tartom, hogy amint a törvényhozás, úgy a törvényihatóság sem tud­hatja, hogy életében mikor, mely időszakban fordulnak elő a legfontosabb események. Pl. kiüthet egy háború nyáron. El tudom képzelni, ülése 1930 március lh-én, pénteken. 55 ! t. miniszter úr, hogyha olyan kérdések merül­nek föl, amelyek érintik a lakosság megélheté­sét, a kormánynak esetleg szélcsendre van szük­sége abban az időben. A lakosság azonban érzi, hogy a titkolódzás és a szélcsend káros, mint ahogy nagyon sokszor — t. uraim, ihigyjék el — a titkolódzás és a szélcsend viharok előzménye. Látjuk, hogy itt akárhányszor megtörténik és újabban rendszerré válik, hogy még a törvény­hozás tagjai sincsenek nagyfontosságú kérdé­sekről tájékoztatva, szélcsendet és szünetet te­remtenek. Ezek nem olyan eszközök, amelyek nyugalmat vannak hivatva teremteni az or­szágban. Egy gazdaságilag feldúlt állapotban vergődő országban — higyjék el nekem — a tá­jékoztatás teljessége szükséges időrendi tekin­tetben is. Szükséges az, hogy ha már törvénybe iktatjuk azt a jogot, hogy 40 törvényhatósági bizottsági tagnak joga legyen a rendkívüli köz­gyűlést összehívni, ezt ne korlátozzuk semmi­féle idő tekintetében és ne állapítsunk meg nyári f szünetet, amely leveszi a gondterheltsé­get és a kötelességtudás érvényesülésétől fosztja meg a bizottsági tagok közül azokat, akik őrködni kívánnak a törvényhatóság ér­dekei felett. Mivel mindezt nélkülözi ez a módosítás, azért nem fogadom el a szakaszt. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök: A belügyminiszter úr óhajt szólani! Scitovszky Béla belügyminiszter: T. Ház! Tekintettel az idő előrehaladott voltára, a ma­gam részéről csak az általam beadott módosítás módosítására kívánok javaslatot tenni. (Hall­juk! Halljuk!) Visszavonom a magam javasla­tát és Buday Dezső képviselőtársam módosító indítványát is hajlandó^ vagyok akceptálni s ehhez képest formáltam át módosításomat. (Pa­kots József: Legjobb lett volna Gál Jenőét el­fogadni!) Lehet, hogy képviselőtársaim ebből arra mél­tóztatnak következtetni, hogy itt egy pongyola szerkezetről van szó, hogy itt egy rossz törvény­javaslatról van szó és méltóztatnak talán min­dig azt is hangoztatni, hogy a belügyminisztert nem lehet kapacitálni, nem lehet meggyőzni. (Jánossy Gábor: Itt van a cáfolat!) Pongyolává a sok módosítással válik egy törvényjavaslat, mint ezt nem ritkán tapasztaltuk is a tömege­sen beadott módosítások révén. A jelen esetben a házszabályoknak megfelelően intézkedés tör­tént, hogy ne legyenek meglep etésszerűleg in­dítványok beadhatók, tehát gondoskodás tör­tént, hogy képviselőtársaim már kellő időben tájékozva legyenek az indítványok tekintetében. En a magam részéről nem akarván a vitát tovább nyújtani, a többi reflexiókra, különösen Szilágyi Lajos képviselőtársam beszédére majd a legközelebbi ülés folyamán kívánok még meg­felelően reflektálni. Az én módosításom a következőképpen szólana. (Halljuk! Halljuk! — Olvassa): «Az ilyen közgyűlés az összehívás kérésének egy szó­nok által való megokolása,.valamint az esetleg ezzel szemben való egy felszólalás után, bár­milyen más címen való felszólalás kizárásá­val ...» Itt tekintetbe vettem a nálunk is érvényben lévő házszabályok analógiáját, amely szerint a képviselők által összehívott ülés esetében az il­lető indítványozó napirendi javaslatot tesz és ehhez négy szónoknak van joga hozzászólni. Nem pártok szerint szólnak hozzá, hanem kettő ellene és kettő mellette. En tehát a törvény­hatóságnál is úgy gondoltam helyesen meg­oldani a kérdést, hogy egy az összehívási kére­lem mellett és egy ellene szólalhasson fel, mert 8*

Next

/
Oldalképek
Tartalom