Képviselőházi napló, 1927. XXVI. kötet • 1930. március 13. - 1930. április 10.

Ülésnapok - 1927-380

Az országgyűlés képviselőházának 380, szempontjából a kívánatos munkabérek megállapíttassanak. Azért mondom, hogy: sem jobbra, sem balra, mert elismerem, hogy ott ahol több a munkás, mint amennyire szükség van ahhoz, hogy foglalkoztassák, nagyon viszszaélnek a helyzettel. Ez a jobbszélre való kilengés. Általánosítani azonban még sem lehet, mert ott, ahol kevés a munkás és sok a munkaalkalom, ez a körülmény a termelést olyan nehézzé teszi, • hogy az szinte lehetetlenné válik. Ezt szükségtelen ecsetelni, szükségtelen hosszasan beszélni róla, ez benne van a levegőben. Főképpen két szempontból szükséges ezt a helyzetet kölcsönösen olyan alapra hozni, hogy megelégedett legyen a gazda és a munkás is. Elsősorban nemzeti szempontból és szociális szempontból. Mert nem közömbös a nemzetre nézve, hogy annak a munkásnak gyermekei rosszul öltözve ki vannak-e téve az idő viszontagságainak, mert így könnyebben megkapják azt a fertőző betegséget, amely előtt nincs becsukott ajtó. Viszont kulturális szempontból rendkívül fontos a falu népe és főleg az a réteg, amelyhez szocialista barátaink közel szeretnének férkőzni. Fontos, hogy ezek az élet különböző helyein el tudjanak igazodni, különösen politikai szempontból, hogy az nem mind vajaskenyér, amit önök kínálnak nekik, hanem az nemzetközi fantazmagória. (Farkas István: Adjon nekik vajaskenyeret!) Szükséges, hogy a falusi cselédnép is kultúrát sajátíthasson el. Szükséges főképpen politikai szempontból, mert hiszen az ízelítőt már megadták az 1919-es események s megadták felsőbb köreinknek is. Mert tudjuk, hogy az 1919-i események közepette, ahol rosszul voltak fizetve a munkások, vagy ahol rossz volt a bánásmód, ott a birtokosoknak sem volt rózsás a helyzetük, futniok kellett, de ahol a birtokos igazi szociális érzékkel törődött embereivel, ha rendelkezésre állott a cselédnek mindaz, amire szüksége volt, nyugodtan ott maradhatott birtokán és intézkedett úgy, mint megelőzőleg. Merem hinni, hogy kevesebb azoknak a száma, akik visszaélnek a cselédek lehetetlen helyzetével és kihasználják őket, de hovatovább, ha tárgyilagosak akarunk lenni, el kell ismernünk, hogy szaporodik azoknak a száma, akik szociális értelemben törekszenek megfelelő életszínvonalat biztosítani embereiknek, akik nemcsak nekik, hanem a nemzet egyetemének a kenyerét keresik meg. (Ügy van! jobbfelöl.) De szükséges abból a szempontból is, amit már korábban voltam bátor említeni, hogy megtudja érteni, hogy mit követel tőle a szocializmus. Követel tőle például kevesebb munkaidőt. Bocsánatot kérek, amikor a sok munkából is alig tudunk megélni, nem lehet ezt általában vonatkoztatni a mezőgazdasági munkára. Szabad-e akkor, amikor sok munkával is alig tudjuk a mindennapit előteremteni, arra tanítani az embereket^ ami az önök pro grammjának, fantazmagóriáinak megfelel, hogy kevesebbet dolgozzanak? Nézetem szerint kevesebb mim: kából kevesebb jólét fakad, több munkából több jólét fakad. (Kabók Lajos: Nem érti ezt a képviselő úr!) A magam részéről akkor, amikor felszólaltam, ezeket kívántam elmondani. Leszögezem, hogy ezt nem lehet kisajátítani, specializálni: hogy nemcsak a szocialista tábor kíván a munkások érdekével törődni, hanem törődik vele maga a parlament is. (Malasits Géza: Ha sokáig így törődik, mindnyájan éhenhalnak!) Önök is éppen úgy tudják, mint a parlamentnek ez a része, hogy ez nem kifejezetten a korülése 1930 április 10-én, csütörtökön. 491 mány akaratán múlik, hanem a nemzetközi viszonyokról van szó. Más országokban, például Angliában, amelyben most az önök programmja szerint boldogítják a népet, olyan nagy munkanélküliség van... (Malasits Géza: Szegény Anglia!) Ha nem is olyan szegény, mint mi, de abban a programúiban, amelyet önök is érvényesíteni akarnak, nagyon szegény, mert amióta azok vannak uralmon, majdnem még egyszeresére emelkedett a munkanélküliek száma. (Malasits Géza: Ezt az elnöki tanácsban hallottal) Semmiesetre sem öntől hallottam. (Malasits Géza: Németországban negyedmillióval csökkent a munkanélküliség! — Zaj a szélsőbaloldalon.) Elnök: Csendet kérek! Krisztián Imre: önök is tudják, hogy gazdasági tekintetben milyen különbségek vannak közöttünk és Németország között. De tudják, hogy országunkat megcsonkították, alkotó elemeit és mindazt lemetszették róla, ami munkaalkalmakat és fogyasztást biztosított ennek a nemzetnek. Mindez hiányzik e nemzet életének lüktető erejéből. Nem magáról az előterjesztett javaslatról kívántam beszélni, hanem le akartam szegezni, hogy más társadalmi rétegek is, tehát olyanok is, akik a munkásokkal és a birtokosokkal együtt tárgyalnak, beszélnek e dolgokról, szintén kívánnak ezekkel a kérdésekkel foglalkozni. A Faluszövetség szintén látja a kilengéseket és törekszik is megszüntetni azokat és az illetékes tényezők is igyekeznek odahatni, hogy ezek a rendellenességek megszűnjenek. T. Ház! Magától értetődik, hogy én a Csontos Imre t. barátunk által említetteket magamévá teszem és a szőnyegen levő törvényjavaslatot tisztelettel elfogadom. (Helyeslés jobbfelől.) Elnök: Szólásra következik? Gubicza Ferenc jegyző: Malasits Géza! Malasits Géza: T. Képviselőház! Az idő előrehaladott voltára tekintettel tisztelettel kérem a Ház engedélyét ahhoz, hogy beszédemet a holnapi ülésen mondhassam el. Elnök: Méltóztatnak hozzájárulni? (Igen!) A Ház az engedélyt megadja. Minthogy az idő előrehaladott, a vitát megszakítom és előterjesztést teszek legközelebbi ülésünk idejére és napirendjére nézve. Javaslom, hogy legközelebbi ülésünket holnap, folyó hó 11-én délelőtt 10 órakor tartsuk, és annak napirendjére tűzessék ki: 1. a Budapest székesfőváros közigazgatásáról szóló törvényjavaslat harmadszori olvaS ELS Si I 2. a most tárgyalt törvényjavaslat folytatólagos tárgyalása; 3. a mai napirendünkön szereplő 3—26. pontok tárgyalása. Méltóztatnak napirendi javaslatomhoz hozzájárulni? ' (Igen!) Ilyen értelemben mondom ki a határozatot. Most pedig az ülés elején tett bejelentésnek megfelelően következik Eassay Károly képviselő úr sürgős interpellációja. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az interpelláció szövegét felolvasni! Gubicza Ferenc jegyző (olvassa): «Sürgős interpelláció a m. kir. kereskedelmügyi miniszter úrhoz. Különféle idegenforgalmi cégek és így ezek közül elsősorban az Egyesült Waggon Lits és a Cook-iroda már hónapokkal ezelőtt azzal a kéréssel fordult a magyar kormányhoz, hogy a magyar Államvasút jegyeit megszorí69*