Képviselőházi napló, 1927. XXVI. kötet • 1930. március 13. - 1930. április 10.

Ülésnapok - 1927-380

472 Az országgyűlés képviselőházának 38 den pillért meg kell építeni s lassan ki fog ala­kulni a gyakorlat, Zökkenések fognak beállni, de azokat a zökkenéseket el kell távolítani. De akkor hozzá nem értő csinálta ezt. Mert aki ezt beadta, az nem ért hozzá. Hozzá nem értő em­berekkel beadatnak egy olyan javaslatot, amely a zavarok csimborasszóját idézi elő. Es mire való ez a játék? Nekünk, ellenzékieknek, abból a szempontból csak tetszhetnék, hogy mikor egy ilyen intézményt ilyen formában beállíta­nak, két hét is elég arra, hogy a székesfőváros közönségében az elégedetlenség megjelenjék, hiszen olyan súlyos anyagi érdekeket érint ez az intézkedés. De elvégre nem abból a szem­pontból fontos ez, hogy ki milyen politikai gyü­mölcsöket szed belőle, hanem fontos abból a szempontból, hogy a székesfőváros lakossága a mai nyomorúságos időkben megfelelő közigaz­gatást kapjon, és ha már az urak ezt a közigaz­gatást átépítették, saját épületüket ne forgas­sák fel, mert eddig abban legalább valamelyes rendszer volt, amelyet én kifogásoltam, de most azután semmiféle rendszernem Jesz benne, csak a zavarok egész sorozata áll elő. Ez a zavar azonban nemcsak a. végrehajtási rendeletnél jelentkezik, hanem jelentkezik az összes hatóságoknál, jelentkezik a viták soroza­tában, és tessék majd visszaemlékezni, szám­szerűleg ki lehet majd mutatni, hogy mennyi és mennyi százezer pengő többletkiadást és kárt okozott ennek a rendszernek beépítése. Méltóztassék most megengedni, hogy azt tegyem röviden viszgálat tárgyává, hogy minő célzatból állítják ezt be. Az előadó úr azt mondja, hogy a székesfőváros tanácsának ha­táskörét így hamarosan autonóm kezekbe adják ál Tévedés. A székesfőváros tanácsában, ebben az új tanácsban nagyon kevés a tanácsi hatás­kör. Ez legnagyobbrészben közgyűlési hatás­kör, amely közgyűlési hatáskörre ez a tanács nyert mandátumot, és az eddigi törvény hatá­lyának meghosszabbítása folytán azoknak lesz joguk közvetlenül intézni ezeket az ügyeket, akik most be vannak állítva. Ez tehát tisztán autonómiaellenes ebből a szempontból, mert éppen az autonómiától veszi el a jogot. (Ügy van! a szélsőbáloldalon.) Azután mit csináljon az a szerencsétlen pol­gármester, akinek feladata lesz az Összes^ ügye­ket előkészíteni, akinek egész jogállása változni fog a törvény szerint, de ezt a jogállást még nem léptetik életbe, ellenben ennél a tanácsnál a kötelességeket már teljesíteni kell és így ez a szerencsétlen polgármester teljesen ki lesz szolgáltatva. Akik ezt csinálták, — méltóztassa­nak megengedni — nem gondolták meg, hogy mit csinálnak. S én keresem, hogy kinek érdeke ez. Itt tényleg egy háború lehet a székesfőváros tanácsa és a főpolgármester között. Ez a ren­delkezés egyedül a főpolgármesternek szolgál javára, amennyiben ő már most beülhet ennek az új tanácsnak élére a maga hat, vagy nem tudom, hány kinevezettjével (Ügy van! Ügy van! a, szélsőbaloldalon.) és ott az ő SipŐczét, akit nem szeret, vagy nem tudom, kit, mert nem értek ezekhez, lenyomhatja, intézkedhetik és za­vart csinálhat a magyar közigazgatásban, fel-, forgathatja teljesen a székesfőváros közigazga­tását. (Ügy van! Ügyáván! a szélsőbaloldalon.) De még egyet kérdenem kell az igazságügy­miniszter úrtól. Hátha az történik meg, hogy a belügyminiszter úr megállapítja, hogy ez a törvény, amelyet most elfogadunk, tényleg nem alkalmas arra, hogy a székesfővárosban életbe­léptettessék? Az időpontot ő maga állapítja meg és el fogja húzni, nem fogja életbeléptetni, '. ülése 1930 április 10-én, csütörtökön, vagy kicserélik a belügyminiszter urat, jön egy másik belügyminiszter és azt mondja, hogy: nem adom oda ehhez a felelősségemet és nem fogom életbeléptetni. Igen, de egy csomó rendelkezést ebből akikor már életbeléptettek, mert ezeket még életbe kívánja léptetni a mi­niszter úr, különben nem jönne ezzel ide. Milyen Baoh-korszakbeli állapot lesz akkor itt a székes­főváros közigazgatásában? En a józan ész ne­vében kérem, hogy ezt a bekezdést méltóztassék ebből a szakaszból kihagyni. (Helyeslés a szélső­baloldalon.) Elnök: Szólásra következik? Szabó Zoltán jegyző: Peyer Károly! Peyer Károly; T. Képviselőház! Az előttem szólott képviselő úr azt a kérdést intézte a mi­niszter úrihoz, hogy háborús állapot van-e, hogy ilyen törvényes rendelkezésekre van szükség. En csodálkozom azon, hogy a képviselő úr ezt a kérdést felteszi, hiszen köztudomású, hogy a kormány évek óta háborút folytat Magyaror­szág népével szemben és a háborús intézkedé­seknek csak egyik része az a törvény, amely ma . itt napvilágot lát. A kormány minden módon minden eszközt felhasznál arra, hogy a maga hatalmát biztosítsa és miután tisztában van azzal, hogyha kimenne a nép elé titkos válasz­tójoggal, akkor hírmondó sem kerülne ide be­lőlük, természetesen olyan törvényeket kell csinálnia, amelyek azután lehetővé teszik, hogy ennek elleniére is valami módon fenn lehessen tartania a hatalmát. Nagy vita fejlődött ki e szakasz körül, ame­lyet közjogi szempontból bírálva, egyes kép­viselőtársaim aggályosnak tartanak. En tovább­megyek: én ezt az egész törvényt aggályosnak tartom, (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon.) én nemcsak ezt a szakaszt tartom aggályosnak, ez az egy szakasz csak méltó kiegészítése annak a kapkodásnak és ötletszerűségnek, amely vé­gigvonul az egész törvényen. Egyízben már rá­mutattam arra, hogyha 10 vagy 15 év múlva valaki előveszi ezt a törvényt és megnézi an­nak egyes rendelkezéseit, sehogyan sem fogja megérteni, miért vétettek fel egyes szakaszok és miért vétettek fel úgy, amint a törvényben fel vannak véve. Mi ma még megértjük, mert tudjuk azt, hogy ezek a szakaszok tisztán csak azt célozzák, hogy egyik, vagy másik pártnak előnyére váljanak és valamiképpen lehetővé tegyék, hogy a fővárosban az a két párt, amely ma úgyszólván korlátlanul uralkodik, az ural­mát e r törvény rendelkezéseivel alátámassza és biztosítsa. Az utódok nehezen fogják azt megérteni, miért kellett némelykor szinte nevetségszámba menő rendelkezéseket felvenni, amelyek indoko­lása, mondom, tisztán csak az, hogy itt stabili­zálni kívánják azt a párturalmat, amely ma a fővárosban a hatalmat gyakorolja. Ahogyan a kormány fél az ország választóitól, éppen úgy félnek a fővárosi vezető pártok a fővárosi vá­lasztóktól, éppen úgy félnek a fővárosi választók bírálatától (Ügy van! a szélsőbaloldalon.) és éppen azért kellett egy mesterséges kerületi be­osztást csinálni, éppen azért kellett itt olyan rendelkezéseket felvenni, amelyek az egyik ke­rületben lakó polgárnak négyszer annyi jogot biztosítanak, mint amennyi jog a másiknak biz­tosítva van, • azért kellett mindennek ellenére felvenni az érdekképviseleteknél olyan rendel­kezéseket, amelyek végeredményben azt eredmé­nyezik, hogy amíg a most érvényben lévő tör­vényben a választott bizottsági tagok a törvény­hatóság közgyűlésének 52%-át tették ki, addig a jövőben a választott bizottsági tagok, azt hi-

Next

/
Oldalképek
Tartalom