Képviselőházi napló, 1927. XXVI. kötet • 1930. március 13. - 1930. április 10.

Ülésnapok - 1927-368

38 Az országgyűlés képviselőházának 368. ülése 1930 március lU-én, pénteken. izgalomba jön mindig!) Bocsánatot kérek, én izgalomba jövök minden jogtalanság miatt. Izgalomba jövök akkor, amikor nem elég az a kaloda, az^ a tilalomfa, az az akasztófa, amelyet felállítottak ebben a törvényjavaslatban, hanem gyorsan újabb meglepetésekkel is méltóztatnak szolgálni. (Jánossy Gábor: Nincs berne akasztófa! Még hasonlatnak sem jó ez! Kit akasztanak itt? — Esztergályos János: A jogokat akasztják! — Jánossy Gábor: Dehogy! — Esztergályos János: A szabadságjogokat akasztják rá! Pedig most jön március 15-ike! — Jánossy Gábor: Majd feltámadnak azok! — Malasits Géza: Elmennek Kossuth sírjához és megkoszorúzzák! Ha Kossuth feltámadna, de szétütne itt! — Éri Márton: Igen, de nem tudom merrefelé ütne! — Platthy György: Az első ütést ott kapnák az internacionalisták! Ha Kossuth felkelne, akkor szorulnának ott! — Malasits Géza: Ha Ön meg tudná mordani, mi az internacionalizmus, de jó volna! Bölcs lehetne az egységespárt! — Platthy György: Önöktől nem fogom megtanulni, az biztos! — Esztergályos János: Március 15-én bevirnék Kossuthot a toloncházba! — Állandó zaj.) Elnök: Esztergályos János képviselő, urat ezért a kijelentéséért rendreutasítom. A képviselő urakat újból figyelmeztetem, hogy őrizzék meg a törvényhozás méltóságát. A képviselő urak folyton személyeskednek egymással, sértegetik egymást. Ez nem egyezik meg a parlament rivójával és a parlamenti illemmel. (Farkas István: Önök meghazudtolják Kossuthot! — Jánossy Gábor: Kossuthot hagyjuk ki ebből a vitából. Szent fogalom ő! — Farkas István: Ez a javaslat Kossuth meghazudtolása! — Esztergályos János: Ne nagyképűsködjenek! — Állandó zaj.) Csendet kérek. Ha a képviselő urak a nyugodt tárgyalást nem teszik lehetővé, fel fogom függeszteri az ülést. (Rothenstein Mór: Annyi baj legyen! — Esztergályos János: Stílszerű lesz!) Az semmi esetre sem előny a Képviselőházra nézve, ha zavargások miatt nem tudja törvényhozói kötelességét teljesíteni. Ez elég baj. bárki legyen is érnek oka a képviselő urak közül. (Friedrich István: Végvonaglás! — Zaj.) Osenjdet kérek. Kérem a képviselő urakat, méltóztassanak lehetővé tenni Bródy képviselő úrnak, hogy kifejtse felfogását a szakaszról. Bródy Etnő: Éppen azt a kérdést akarom feltenni, hogy szabad-e nekem is szólnom? (Derültség. — Jánossy Gábor: Megszavazzuk! — Szilágyi Lajos: Tessék a nyári szünet helyett téli szünetet javasolni!)) Elnök: Csendet kérek. Bródy Ernő: A közgyűléstől pedig jó ,lesz elbúcsúznunk, mert a. kormány ezen törvényjavaslat életbeléptetésé után el fogja érni azt a célját, hogy a 'közgyűlés teljesen elsorvad, teljesen munkaképtelen, teljesen életképtelen lesz. Ez a törvényjavaslat gondoskodik arról, hogy olyan legyen a közgyűlés, mint amilyen (Friedrich István: A parlament!) ez a parlament: teljesen érdeklődés nélküli, minden élet kihalt belőle (Friedrich István: Siváran fog kinézni!)« megszakadt minden kontaktusa az élettel. Azt akarjak önök elérni ezzel a közgyűléssel is, hogy abból egy életképtelen, élettelen, semmi iránt nem érdeklődő holt massza legyen. Ezzel a törvén y javaslattal sikerült ezt már elérni. Mert az, ami abban a javaslatban foglaltatik, amelyet az előadó úr itt két részben előadott nekünk, ezt jelenti. Az egyik a szerzett jogoknak legsúlyosabb megsemmisítését foglalja magában. Mert mindeddig megvolt a törvényhatósági bizottságoknak az a joga, hogy amikor rendkívüli közgyűlés összehívását kérték, akkor az előadó európai emberek módjára megindokolta, hogy miért akarta összehivatni a közgyűlést. (Usetty Béla előadó: Megteheti!) Engedelmet kérek, semmi értelme sincs annak, ha egy testületet összehívnak, ott azután senki el ne mondhassa, hogy miért hívatták össze azt a. testületet. (Esztergályos János: Szavazni, hogy elutasítsák a kérelmet!) Mi értelme van annak, hogy ha a törvényben előírt számú bizottsági tag kéri a rendkívüli közgyűlés megtartását, összejönnek a rendkívüli közgyűlésre a bizottsági tagok s az összehívást kezdeményező el akarja mondani, hogy miért kérte ennek a rendkívüli közgyűlésnek összehívását, ezt eltiltják ettől, (Usetty Béla előadó: Nem tiltják el!) nem engedik meg neki, hanem egyszerű szavazással eldöntik a kérdést. Erre én azt mondom, csukják be azt az egész városházát, arra a városházára semmi szükség sincsen. Állítsanak fel a belügyminisztériumban egy osztályt, amely Budapest ügyeivel foglalkozik, de hogy azok az emberek, akiket megválasztanak, városi bizottsági tagoknak nevezzék magukat, annak a városi bizottsági tagnak azonblan annyi joga se legyen, hogy elmondhassa mit kíván, ez lehetetlenség. Engedelmet kérek, (Esztergályos János: Eabszolgákká teszik a főváros polgárságát!) ha ez megtörténhetik, akkor én feleslegesnek tartom a főváros egész közgyűlését. (Ügy van! a szélsőbaloldalon.) Méltóztassék egyszerűen egy egyszakasos... (Esztergályos János: Egyszerűen egy diktátort odaállítani, aki intézze a főváros ügyeit! Mit akarnak még az urak? — Jánossy Gábor: Cserdet akarunk! — Esztergályos János: Mindent elpusztítottak már! — Folytonos zaj.) Elnök: Kérem Esztergályos képviselő urat, méltóztassék csendben maradni. (Jánossy Gábor: Csendet akarunk, hogy meghallgathassuk a szónokot') Bródy Ernő: Felhívom a belügyminiszter urat, tessék visszavonni ezt az egész törvényjavaslatot, és adjon be helyette egy egyszakaszos törvényjavaslatot, hogy Budapest törvényhatósága megszűnik. (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon.) így semmi szükség nincs rá! Nem vagyunk hajlandók ilyenmódon bemenni abba a törvényhatóságba. Mert, engedelmet kérek, ha komoly emberek kérik rendkívüli közgyűlés tartását egy általuk komolynak felismert ügyben... (Folytonos zaj. — Friedrieh István: Ezt nem lehet indokolni! Tessék elolvasni, uraim! — Szilágyi Lajos: A távollevő képviselők nem is sejtik, milyen merénylet történt itt! — Propper Sándor: Józan ésszel ilyent nem lehet javasolni! — Szilágyi Lajos: A mellett ostoba is! — Folytonos zaj.) Elnök: Csendet kérek! Bródy Ernő: Ha ez megtörténhetik, hogy ott komoly, kötelességtudó polgárok, (Strausz István: Célzatossággal van csinálva!) városi bizottsági tagok megjelennek és meg akarják indokolni indítványukat, de ezt nem engedik meg nekik, engedelmet kérek, erre a mahinációra... (Friedrich István: Bolondság! Kár ilyent tárgyalni! — Folytonos zaj.) Elnök: Csendet kérek! Bródy Ernő: Hogyan lehetséges az, hogy egy ilyen nagy apparátust megmozgatnak ... (Friedrich István: At a bizottsági tag nem is tudja, miről szavazzon! Összehívnak, hogy szavazzak, s azt sem tudom, miről szavazzak! Ez lehetetlenség! — Zaj.) Elnök: Csendet kérek. Az előadó úr elsőnek beszélt ehhez a szakaszhoz és ismertette a maga módosítását. (Farkas István: Ezt a paragrafust