Képviselőházi napló, 1927. XXVI. kötet • 1930. március 13. - 1930. április 10.

Ülésnapok - 1927-378

42.8 Az országgyűlés képviselőházának 378. ülése 1930 április 3-án, csütörtökön. a törvényhatósági tanács a maga zárt tanácskozásaival, a maga kulisszák mögötti protekcióival, a panamák felszabadításával és reászabadításával és a korrupció intézményes biztosításával. (Jánossy Gábor: Ezt már mégsem lehet imputálni a fővárosnak!) Igenis, ahonnan a nyilvánosság ki van zárva, oda a korrupció intézményesen bemehet. (Jánossy Gábor: En meg szupponálom, hogy tisztességes emberekből fog állani a kisgyűlés, a tanács és a közgyűlés! — Rassay Károly: Majd bevesszük a törvénybe az ön szupponálását!) Akkor, amikor zárt ajtók mögött . . . (Zaj a jobboldalon.) Tisztelettel kérek még 10 perc meghosszabbítást. (Egy hang a jobboldalon: Még a beszédideje sem járt le, téves berregés! — Gál Jenő: Elromlott a masina!) Nem nekem szólt? Elnök: Tessék folytatni, képviselő úr. Bródy Ernő: Azt állítom és hangsúlyozom, hogy amikor a szakbizottságokból ki van zárva a nyilvánosság, amikor a törvényhatósági tanács üléseinek nagy részéről ki van zárva a nyilvánosság, (Jánossy Gábor: Egy részéről!) — mondjuk, egy részéről van kizárva a nyilvánosság, — amikor a sajtót nem engedik be oda, mint a nyilvánosság ellenőrző faktorát, akkor az én bizalmam megszűnik eben a testületben. Nem olyan sürgős ennek a testületnek az életbeléptetése. Nyilatkozzék meg előbb a főváros választópolgársága, az válassza be a maga megbízottait. De hogy a törvényhatóság, amely féltékeny a maga autonómiájára, olyan szíves örömmel, még idő előtt beengedje a kormányhatóság kiküldötteit, — mert a törvényhatóság: tanács 26 tagja közül 6 kormányhatósági kiküldött lesz, 6 ember„ akiket a főpolgármester nevez ki, — hogy erre nekünk ennyire vágyni kelljen és ezt ennyire siettetnünk kelljen: ezt nem látom indokoltnak. Ez a törvényhatósági tanács a maga összealkotásában az autonómia degradálása, kijátszása és kicsúfolása. Ott a kormány befolyása alatti kormányhivatalnokok fognak ülni és a jelenlegi többség hozzáadva még a főpolgármester által kinevezett új tagokat, biztos kormánypárti többséget jelent. Nem tudom, igen t. Képviselőház, hogy ez-e a cél? Ez a cél már mutatkozott az örököstagoknál; most mutatkozik a törvényhatósági tanács kinevezésénél, önök állandósítani akarják azt a párturalmat, amely most kezd széjjelesni. Nem tudom, hogy a törvény szent szavait ós ennek a törvénynek az intézményét kell-e egy pártpolitikai uralom állandósítására odaadni. A törvény arra való, hogy itt pártpolitikát állandósítsanak ? Hogy itt stabilizálják (Fábián Béla: Az eddigi rendszert akarják stabilizálni!) egy pártnak az uralmát? A törvény nem erre alkalmas, a törvény nem erre hivatott. Nagyon kérem a mélyen t. belügyminiszter urat, ne méltóztassék az utolsó pillanatban elöállani és hozzájárulni egy ilyen indítványhoz. Ennek a javaslatnak utolsó szakaszát ne méltóztassék elcsúfítani egy ide nem való intézkedéssel. Engedje meg a belügyminiszter úr és engedje meg a többség is, hogy szabadon nyilatkozhassék mçg a főváros közönsége a választásokon, engedjék meg, hogy a törvény a maga egészében egyszerre lépjen életbe; nem szabad megtenni azt, hogy kiszakítsanak egyes részeket és egyes részek már előbb funkcionáljanak, mielőtt itt van maga a törvény. (Fábián Béla: Talán megint apokrif volt a belügyminiszter úr tegnap délutáni nyilatkozata?!) A magam részéről a leghatározottabban tiltakozom ez ellen a módosítás ellen. Én is az autonómia egy része, az autonómia egy pártja vagyok, nekem nincs erre szükségem, Budapest közönségének nincs erre szüksége. A szabad vélemény és szabad verseny alapján álló pártoknak ilyen szurrogátumokra, ilyen mankókra nincs semmiféle szükségük, (Ügy van! Úgy van! a baloldalon.) Ez nekünk teljesen felesleges, mi nem akarunk ott ilyen módon hatalmat gyakorolni, nekünk nem kell az a hatalom, amelyet ilyen módon tálalnak elénk, mi egyedül és kizárólag a nép kegyéből és a nép bizalmából akarjuk azt a szerepet betölteni, amelyet hivatásunk elvégezni. (Helyeslés a baloldalon.) De hogy ilyen módon, idő előtt, ilyen rendszer állandósításával, ilyen többség beültetésével és ilyen, a kormány által oda beültetett újabb szurrogátumok odahelyezéséyel nekünk odaállítsák ennek a törvényhatósági tanácsnak az intézményét, ezt a leghatározot; tabban visszautasítom és kifogásolom. Helytelenítem a lényeget és a módot, a formát és a tartalmat és minden erőmmel küzdök ez ellen a módosítás ellen. (Élénk helyeslés a bal- és a szélÉöbalolaalon.) Elnök: Szólásra következik? Perlaki György jegyző: Baiacs Marcell! Baracs Marcell: T. Képviselőház! Annakidején, amikor az új házszabályokat hoztuk, ezeknek az új házszabályoknak a törvényjavaslatok tárgyalására vonatkozólag megállapított módozatai igyekeztek kizárni azt, hogy a vita kontrádiktórius megbeszélései során meglepetésszerűen kerüljenek a Ház elé indítványok, amelyekre senki előkészülve nem volt. Kivételt tettek az előadóval és a miniszterrel. És íme, e törvényjavaslat tárgyalásánál ismételten tapasztaltuk, — de most az utolsó szakasznál azután már nem is meglepetésszerűen, megint látjuk azt — hogy jönnek egy indítvánnyal, amelyre senki előkészülve nem volt s amely indítvány a törvényjavaslat már eddig elfogadott szakaszaival homlokegyenest ellentétben áll. (Szilágyi Lajos: Nem is lojális!) A folyosói diskurzusok, amelyeket igen tiszteletreméltó képviselőtársaim, mint a főváros kormányzatának koronázatlan urai folytatnak, és az ő nyilatkozataik még sem tekinthetők kellő alapnak, kellő törvényhozási előkészítésnek, különösen akkor, amikor például egy ilyen koronázatlan potentát még tegnap kijelentette, hogy az egész gondolatot, mint meg nem ért és megérlelésre nem alkalmas gondolatot el is ejtették. Kérem az igen t. miniszter urat, kegyeskedjék ezúttal figyelmével engem is megajándékozni. Kérdésemet a miniszter úrhoz és nem munkatársaihoz kívánom intézni, mert ez a kérdés politikai természetű. Kérem a mélyen t. miniszter urat, kegyeskedjék helyet foglalni és figyelemre méltatni (kérdésemet. (Scitovszky Béla belügyminiszter: Négy hónapja foglalok helyet! — Derültség a jobboldalon.) A «mikortól»-t tudjuk, az «ameddig»-et senki sem tudja előre megmondani. Kegyeskedjék a mélyen i miniszter úr felvilágosítani minket és tessék egy nyilatkozatot adni, amelyben megbízhatunk, hogy mikor méltóztatik akarni ezt a törvényjavaslatot a maga egészében életbe léptetni, mikor szándékozik a miniszter úr ennek alapján az új törvényhatósági bizottságot megválasztatni, melyik az az időpont, amelyben az új törvényhatósági bizottság Összes szervezeteivel életbe fog lépni, mert ettől függ az, hogy vájjon egyáltalában érdemes-e foglalkozni azzal a gondolattal, hogy a törvényhatósági tanácsot már előzetesen megszervezzük és életbeléptetjük. Ha a valóság az, amit a miniszter úr már kijelentett, hogy ő még ennek az esztendőnek őszén akarja a törvényha-