Képviselőházi napló, 1927. XXVI. kötet • 1930. március 13. - 1930. április 10.
Ülésnapok - 1927-378
414 Az országgyűlés képviselőházának 378. ülése 1930 április 3-án, csütörtökön. van meg, hogy azt felülvizsgálhatja és az eset leges törvényes intézkedéseket megteheti. (Strausz István: Hallgat hatvan napig és jóvá van hagyva. Demokratikus felfogás!) A zárszámadásnak, vagy vagyonmérlegnek egyes té teleit felemelheti, vagy leszállíthatja. Mert ha a költségvetésnél megadja a Képviselőház neki azt a jogot, hogy egyes tételeket felemelhet, vagy leszállíthat, akkor logikusan következik. — hogy ad absurdum vigyem a dolgot — hogy tehát még a zárszámadásban és a vagyonmérlegben is meg kell neki adni azt a jogot, hogy egyes tételeket felemelhessen, vagy leszállíthasson. Amint ezt nem teheti meg, mert a zárszámadás és vagyonmérleg a tényleges elért eredményeket és értékeket mutatja be, úgy nem teheti meg a költségvetésnél sem. Egyébként én a miniszternek ellenőrzési jogát abban, ami a bizottsági szövegben volt, hogy valamely törvényesen a fővárost kötelező kiadást a költségvetésibe felvétethet és abban, bizonyos költségvetési tételek jóváhagyását megtagadhatja, teljesen kimerítettnek látom. Meg vagyok róla győződve, hogyha a községek háztartásának rendezését tárgyaló törvényjavaslatnál, illetve az azt megelőző törvényjavaslatnál, amelyet a miniszter űr tegnap nyújtott be, a vizes lepedőt nemcsak a fővárosra terítik rá, hanem az ország többi községeire is, akkor majd a mélyen t. túloldalon ülő urak észre fogják venni, mit jelent eza tétel (Kothenstein Mór: Ezek nem vesznek észre semmit!) és majd meglátjuk ezeknek a javaslatoknak közigazgatási bizottsági és plenáris tárgyalásánál, hogy ugyanezeket a rendelkezéseket a községekre és a vidéki városokra nézve akceptálni fogja-e a mélyen t. túloldal és akceptálni fogja-e a vármegyei párt. Mert ha nem akceptálja, akkor előre bejelentem, hogy módosítást fogok benyújtani, hogy ennek a törvényjavaslatnak rendelkezései Budapest területére is vonatkozzanak. Ezt akartam ennél a szakasznál megjegyezni. Elnök: Szólásra, következik? Urbanics Kálmán jegyző: Feliratkozva ninos senki! Elnök: Kíván valaki szólni 1 ? (Senki!) Ha szólni senki nem kíván, a vitát bezárom es a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. A 96. § meg nem támadtatván, elfogadottnak jelentem ki. Következik a 97. §>. Kérem a jegyző urat szíveskedjék a szakasz szövegét felolvasni. Urbanics Kálmán jegyző (olvassa a 97. §-t) : Az élőadó úr! * Elnök: Az előadó ár kíván szólni! Usetty Béla előadó: T. Képviselőház! A 97. § első bekezdésének b) pontja végén a 74. § második bekezdésére való hivatkozás téves és ezért javaslom, hogy ez a. hivatkozás a 73. § harmadik bekezdésére ig'azíttassék ki. Javaslom továbbá, hogy a 97. § első bekezdésében a c) pont végére a törvényjavaslat eredeti szövegének megfelelően felvétessenek még a következő szavak: «illetve folytatásához». (Helyeslés a baloldalon) Előző indítványomat nem kell indokolnom, mert csak nyomdai tévedésről van szó. Második indítványom indokolása. — amint itt a vita során is nem egyszer elhangzott — hogy a részvénytársasági formát nagyon sokan kifogásolták a fővárosi üzemeknél. Azt hiszem, egy, vagy két ember lehetett csak az egész vita során, aki a részvénytársasági formával ne foglalkozott volna és ne ítélte volna el teljes mértékben. (Jánossy Gábor: És teljes joggal!) Azért kell, hogy nemcsak a részvénytársaság létesítéséhez, hanem annak folytatásához is szükséges legyen a belügyminiszternek a pénzügyminiszterrel együtt megadott engedélye. Tisztelettel kérem, méltóztassanak ezek alapján módosításaimat elfogadni. Elnök: Szólásra következik? Urbanics Kálmán jegyző: Buday Dezső! Buday Dezső: T. Képviselőház! Az üzemekkel kapcsolatban alaposan megvitattuk, hogy az üzemek folytatásához, az üzemek fenntartásához melyik az a leggyakorlatiasabb mód, amely a főváros érdekeit az üzemi vagyon kezelése tekintetében a legmegfelelőbben biztosítja. Szó volt arról, hog-y a részvénytársasági forma mellett a tanácsi, a községi üzem — kezelési módszer, teljesen megfelel a vagyonkezelési szabályok minden kikötésének. Így tehát azt a drágább kezelési módot, amelyet a részvény társasági forma feltétlenül magával hoz, mellőzni lehet. r Ha csakugyan így áll a tétel, hogy a részvénytársasági és a tanácsi üzenikezelés között tisztán csak adminisztratív költségbeli differenciák vannak, akkor önként adódik az. hogy a részvénytársasági formától el kell tekinteni, mert a tanácsi kezelés, a községi kezelés a mai gyakorlat szerint, amely megvan a gáznál, a víznél, a villanynál, applikálható a Beszkárt-ra is. Ilyen módon tehát az én megítélésem szerint is a részvénytársasági formához való ragaszkodást nem tartom feltétlenül szükségesnek. Nélkülözöm e szakasz második bekezdésében azt az intézkedést, amely a felszámolást is elrendeli. Nem elég azt mondani, hogy a részvénytársasági forma folytatásához nem járulunk hozzá, és más vagyonkezelési módot akarunk meghonosítani, hanem el is kell rendelni a felszámolást. Már pedig mondom, a Beszkárt-nál magánál ez olyan rendkívüli, évekre kiterjedő költséges operatum volna, hogy valóban meg kell gondolni, hogy ennek a részvénytársaságnak a felszámolását vájjon elrendeli-e a kormány vagy nem. Kétségtelen azonban, hogy a törvénybe bele kell foglalni, hogy a részvénytársasági formának a megszüntetése milyen módon történjék. Ezért én a magam részéről tisztelettel bátor vagyok proponálni, hogy a szakasz 2. bekezdése helyére a következő szöveg vétessék fel (olvassa): «Ha a részvénytársaság alapszabályellenesen működik és hogyha a székesfőváros a belügyminiszter felhívására nem gondoskodik arról, hogy az alapszabályellenes működés a belügyminiszter által megszabott, három hónapnál nem rövidebb határidőn belül megszűnjék, a belugyimTiiszter úr elrendelheti, hogy a székesfőváros a részvénytársaság fel L számolása iránt intézkedjék.» Helyeslem^ azt, hogy az üzem kezelés formájának megváltoztatására három hónapnál nem rövidebb időt nem ad a javaslat, mert hiszen ez olyan nagy probléma, hogy egy ilyen nagy apparátusnál, mint például a Beszkárt., mint az imént bátor voltam mondani, valóban egy-két esztendeig is eltarthat. Azt hiszem, ez precízebben fejezi ki a törvényben is azt, hogy miképpen kontempláljuk a részvénytársasági forma megszüntetését. Ezért tisztelettel kérem, méltóztassék elfogadni, hogy a második bekezdésben valamiképpen kifejezésre jusson az, hogy a részvénytársaság felszámolása iránt intézkedésnek kell történnie. Elnök: Szólásra következik? Urbanics Kálmán jegyző: Gróf Hunyady Ferenc! Elnök: A képviselő úr nincs jelen, indítványa töröltetik.
