Képviselőházi napló, 1927. XXVI. kötet • 1930. március 13. - 1930. április 10.
Ülésnapok - 1927-377
366 Az országgyűlés képviselőházának è méltóztassék az előadó úr indítványát elfő . gadni; egyébként méltóztassék a szakaszt eredeti szövegezésében elfogadni. (Helyeslés jobb* felől.) Elnök: Következik a határozathozatal A 89. § eredeti szövegével szemben csupán egy ellenindítyány tétetett Pakots József kép viselő úr részéről; az előadó úr pedig egy pótlást indítványozott. Először az ellenindítványt teszem fel szavazásra s kérdem a t. Házat, méltóztatik-e a 89. §-t eredeti szövegében fogadni el, szemben Pakots József képviselő iír indítványával, igen vagy nem? (Igen!) A Ház az eredeti szöveget fogadta el és így Pakots József képviselő úr ellenindítványát elvetette. Az 5. bekezdés után az előadó iir pótlást indítványoz. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e az indítványozott pótlást elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) A Ház elfogadta. Következik a 90. §. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék azt felolvasni. Szabó Zoltán jegyző (olvassa a 90. §-t). Gál s Jenő! Gál Jenő: T. Képviselőház! Ez a szakasz tulajdonképpen kiegészítő része az előbbinek és azzal foglalkozik, hogy az üzemvezetésben elfoglalt alkalmazottak, valamint az üzemvezető igazgatósági tagok inkompatibilitása miképp szabályoztassék. Ez az inkompatibilitás eszembe juttatja azonban Buday képviselőtársamnak az előző szakasznál folytatott fejtegetéseit. T. Képviselőház! Buday képviselő úr az előbbi szakasz taglalásánál egészen szokatlanul belement annak a kérdésnek taglalásába, amelyre éppen ma fog a kormány nevében választ adni interpellációmra a belügyminiszter úr. Az érdemi kérdéssel csak ott fogok foglalkozni Elolvasván azonban a képviselő úr beszédét, találok benne egy kifejezést, amely talán el is kerülne a mélyen t. elnök úr figyelmét. Itt találok egy kifejezést, amely a parlamentben teljesen szokatlan. Egy f szerződésmagyarázatnál azt mondja a t. képviselő úr, hogy az a magyarázat, amelyet én adtam egy szövegnek, az nem szerződésmagyarázat, hanem talmudmagyarázat. (Buday Dezső: Idéztem!) Ezt nem idézte. (Buday Dezső: Idéztem.) A többit idézte. (Buday Dezső: Ezt is idéztem.) Ha idézte a képviselő úr, annál rosszabb, mert akkor azt a látszatot keltette, hogy azonosítja magát azzal a kitétellel. En nagyon idegenkedtem attól, hogy személyi vonatkozásokat hozzak bele egy vitába. (Jánossy Gábor: Nem is idevaló. — Ügy van!) Én az egész vita alatt, amikor ezt a szakaszt bíráltam, meg sem említettem a Buday képviselő úr nevét. (Buday Dezső: Megemlítette ismételten, benne van a naplóban.) Ennél a szakasznál, amellyel foglalkozott, nem említettem. (Buday Dezső: Az üzemeknél.) Akkor ott szólt volna a képviselő úr. (Buday Dezső: Nem volt jogom.) Nagyon kérem a t. Házat, bocsássa meg nekem ezt a kitérést, és amikor ezt visszautasítom, egyúttal felmentve érezhessem magamat az alól, hogy komoly vitánál ilyen kitételekre válaszoljak, mert én olyannal, aki a felekezeti elfogultság korlátozott világában él. s aki ilyen bíráló megjegyzést használ, semmiféle vitába nem bocsátkozom. Az újságoktól a személyemre és közéleti működésemre vonatkozó bírálatot mindig tisztelettel el fogadom, akkor is,ha kedvezőnek tartom, akkor iß, ha kedvezőtlen. Én azt, hogy közéleti embert bíráljanak, kötelezőnek 1 tartom, közéleti bírálatot pedig mindenki tűrni tartozik, aki magát 77. ülése 1930 április 2-án, szerdán, közéleti szereplésével e tekintetben a nyilvánosság elé viszi. (Ügy van! a, jobboldalon.) Nem tetszhetünk mindenkinek és nem tetszhetnek a fejtegetéseink és különösen abban a témában, amelyet itt a képviselő úr felhozott, a sajtó egy részében nem talál tetszésre az én álláspontom. Én ezt tiszteletben tartom és eszembe sem jut, hogy a sajtót ezért a kritikájáért felelősségre vonjam. De a sajtó mögé bújva idejönni és felolvasni egy cikket és amikor arról van szó, hogy azonosítja-e magát vele. meri-e vállalni azt, hogy ezeket a kitételeket ő is vallja, mint tényállításokat, akkor ezzel adós maradni: ez a parlamenti illemmel és az egymás iránt tartozó megbecsüléssel nem egyeztethető össze. Amint a Sándor Pál képviselőtársam személyére vonatkozó kritika sem volt helyénvaló, úgy nincs helyén ezeknek a kérdéseknek ilye• tén módon való fejtegetése. Elnök: A képviselő urat figyelmeztetnem kell, hogy amiket most mond, nem a 90, §-ra vor átkoznak. Ha a képviselő úr személyében megtámadva érzi magát, méltóztassék ezen a címen felszólalásra jogot kérni és azt a napirend megállapítása után meg fogom adni, azonban a folyamatban lévő «szakasz tárgyalásánál ne méltóztassék személyes kérdéseket felhozni. Gál Jenő: Alávetem magam ennek az elnöki intelemnek és bocsánatot is kérek a t. Háztól, hogy ez a személyes kitérés megtörtént, azonban ez csak azért történt, mivel ugyancsak személyes vonatkozások történtek a másik oldalról is. Az üzemi kérdés vitájában és ezekkel a kérdésekkel kapcsolatbán felmerült a múltban az a tétel, vájjon a fővárosnak egy nagy közüzeme helyes jogi formák között ment-e át a főváros tulajdonába és vájjon nincs-e ottan reparáeióra szükség 1 ? Erre még a mai nap folyamán lesz alkalmam rátérni. Mivel azonban ezzel az üzemi kérdéssel kapcsolatban most már azt is megengedte magának Buday képviselő úr, hogy az én álláspontom vitatásánál és mrálatánál azt mondja, hogy az jogilag is alaptalan és semmikép sem helytálló, kénytelen vagyok eszébe juttatni mindenkinek, aki ezzel a kérdéssel foglalkozik, hogy én azt mondottam ezzel az üzemi kérdéssel kapcsolatban: a független bíró elé a kérdést! Erre azt mondotta a t. képviselő úr: megadjuk a felhatalmazást. (Buday Dezső: Nekem nines jogom hozzá!) Ig-érte és nem tartotta be; ígérte, hogy 24 óra alatt megkapom a felhatalmazást. (Buday Dezső: Ne beszéljen ilyen komolytalan dolgot ügyvédember!) Ha komolytalanul ígért, vonja le a következtetést. Ön vállalta ezt, tartsa meg. (Buday Dezső: Ez igazán nem komoly dolog!) Én ma is ünnepélyesen és komolyan kijelentem, hogy igenis, hajlandó vagyok meghatalmazás alapján ingyen, minden ellenérték nélkül a független bíróság ítélete alá bocsátani a kérdést, ennélfogva ne tessék játszania szavakkal és itt azt mondani, hogy ne tessék az üzemekről így beszélni, ne tessék az üzemi kérdésben ilyen álláspontot elfoglalni, mert megkapja a képviselő úr a meghatalmazást. A képviselő úr ezt ígérte, hiszen ő a többség, ő a többségi párt, ő odatartozik. Miért nem adatja meg a közgyűlés által ezt a meghatalmazást*? (Halász Móric: És ha elveszíti a, pert, mi leszi? — Buday Dezső: Nem komoly dolog ez!) Az ítélet következményeit mindenki viseli. Arról van szó, hogy én azt vitatom, hogy az én álláspontom a helyes (Wolff Károly: Helytelen!) és állítom, hogy a főváros javára csak azt^ az egyet lehet megtenni, hogy a királyi bíróság
