Képviselőházi napló, 1927. XXVI. kötet • 1930. március 13. - 1930. április 10.

Ülésnapok - 1927-376

Az országgyűlés képviselőházának 376. ülése 1030 áp?ilis 1-én, kedden. 343 Elnök: A képviselő úr nincs jelen, jelentkezése töröltetik. Szólásra következik? Perlaki György jegyző: Fábián Béla! (Zaj a baloldalon.) Elnök: Pakots képviselő úr nem tartózkodott a szokott helyén s így megbocsátható az elnök elnézése, hogy jelen nem lévőnek mondotta. Helyesbíteni tehát kijelentésemet: a képviselő urat illeti a szó. (Helyeslés.) Pakots József: Igen t. Képviselőház! Ha jól értettem az előadó úr módosítását, itt arról van szó, hogy az üzemi igazgatóságok tagjai jelenléti díjat fognak kapni. Már abból az általános alapelvből kifolyólag is, amely bennünket e javaslat tárgyalásánál a javadalmazások tekintetében vezet, ismét visszatérek arra az álláspontunkra, hogy semminemű javadalmazást az üzemi igazgatóságokban nem találunk helyesnek. A jelenléti díj csak megkerülése annak a principiumnak, amelyet mi itt lefektettünk. Méltóztassanak az üzemi igazgatóságokban szereplő t. igazgatósági tagoknak avval az önzetlenséggel szolgálni a főváros ügyeit és érdekeit, amely Önzetlenséget a köz szolgálata megkíván. Már az általános vita során megmondottam a miniszter úrral szemben azt az álláspontomat, hogy akármilyen szociális gondolkozással kívánok munkát jutalmazni, nem tartom összeférhetőnek a közszolgálat szellemével, hogy amikor a közérdek szolgálatában álló egyének közfunkciót teljesítenek, a választók akaratából foglalják el azt a helyet, ők ez állásukból kifolyólag fizetéseket és javadalmazásokat élvezzenek. Már a törvényhatósági tanácsnál nyitva maradt a kérdés, hogy a törvényhatósági tanács tagjai esetleg^ nagy fizetéseket kapnak. Mivel igen nagymérvű lekötöttsége és ügyköre lesz a törvényhatósági tanács tagjainak, egészen kétségtelen, hogy ez polgári foglalkozásuk gyakorlását meglehetősen meg fogja bénítani. Annak az illető úrnak, annak az illető bizottsági tagnak azonban, aki a törvényhatósági tanácsba bekerül, számolnia kell azzal, lelkiismereti mérlegelés tárgyává kell tenni azt a kérdést, hogy képes-e az ő gazdasági viszonyai mellett arra a nagy, önzetlen áldozathozatalra, amelyre ott szükség lesz, (Scitovszky Béla belügyminiszter: Nem demokratikus felfogás! Kérem, erről majd beszélek.) képes-e ennek a fontos, közjogi testületnek irányító és intézkedő szerepét betölteni, van-e neki arra anyagilag tehetsége, van-e olyan anyagi függetlensége, hogy a maga életét, vagy életének legalább egy nagy részét e szép és nemes feladatra fordítsa. ^ Ezekről a kérdésekről igen nyugodtan beszélhetek, mert senki ebben a kérdésben semmiféle vonatkozásban elfogultsággal nem vádolhat meg. Annál kevésbbé, mert magam köz ismerten nem tartozom azok közé az emberek közé, akit az anyagi függetlenség nagy attribútumai rendkívül ékesítenének. Szegény ember vagyok, dolgozó ember, akinek a mindennapi kenyérért kell dolgoznia, a képviselői fizetés pedig — állapítsuk már meg itt végre magunk között — bizonyos emberek számára a létminimum fokát sem éri el, amely szükséges ahhoz, hogy az ember a maga fontos tevékenységét itt teljesítse. Ez kérem így van, mert egy képviselőnek súlyos és nehéz teendői vannak, (Ügy van! a jobboldalon.) és ha becsületesen akarja szolgálni azt az ügyet, ideát és eszmét, amelynek szolgálatába szegődött, akkor nem beszélhetünk arról, hogy túl javadalmazás van. Nem akarok részletekbe bocsátkozni, olyan természetű kiadásai vannak egy képviselőnek, amellyel nem számolhat el senkinek sem, mert ezek a kötelességek, súlyos feladatok, a képviselői megbízatással járó természetes kiadások ebből a közjogi állásból adódnak.'A képviselői fizetést nem hozom összefüggésbe és nem hozhatom összefüggésbe sem a törvényhatósági tanáccsal, sem az üzemi igazgatóság kérdésével. (Rothenstein Mór: De a törvényhatósági tanács ugyanaz! Szegény ember ott nem lehet?) A törvényhatósági tanácsban és az igazgatóságban működést teljesítő bizottsági tagoknak tudomásul kell venniök hogy amikor a főváros vagyonjogi és egyéb kérdéseiről döntő szerepkörben határoznak, akkor számukra biztosítani kell minden vonatkozásban az anyagi függetlenséget, tehát abban a vonatkozásban is, hogy ne kapjanak díjazást, fizetést úgy a törvényhatósági tanácsban, mint az üzemi igazgatóságban való szereplésért, ne jelentse ez mindenki számára egy újabb kereseti lehetőség biztosítását. En a bizottsági tagok anyagi függetlenségét akarom biztosítani úgy benn a törvényhatósági tanácsban, — ezt csak analógiaként hoztam fel — mint az üzemi igazgatóságban. Az anyagi függetlenséget a várossal szemben a város ügyeinek vitelével szemben csak úgy biztosíthatjuk, ha semmiféle javadalmazásban nem részesítjük a bizottsági tagokat. Ismerem azt a szocialista álláspontot, igen t. Ház, amelyet nem demokrata álláspontnak kell minősíteni és amelyet itt egy^igen t. képviselőtársam hangoztatott, és magáévá tett a belügyminiszter úr is. Kétségtelen, hogy vitatható ez a kérdés. Ebben a tekintetben fakciózus álláspontra nem kívánnék helyezkedni, ha olyan előzmények nem szerepelnének a városigazgatás terén, mint amelyek éppen ebből az elgondolásból kifolyólag történtek, ha nem lettek volna olyan súlyos túlfizetések és nem történtek volna visszaélések ezen a téren. Hiszen méltóztattak látni azt, hogy például a Beszkárt igazgatósági tagjainak tantiémjei körül micsoda sceneriák játszódtak le, micsoda játék folyt itt ,hogy a tantiémeket tartalákolták hosszú időre azzal a szuppozícióval, hogyha egyszer majd lejár a bizottsági tagság, akkor ezek az urak, legális, egyszerű és természetes módon ezt felvehetik. Ne játszunk itt, legyünk tisztában azzal, hogy két elv küzd itt egymással. Az egyik az, amely azt mondja, hogy egy teljes anyagi önzetlenséget és függetlenséget kell tanúsítani, a másik a szociális álláspont. Elismerem, hogy súlyos munkákért, még ha azokat a közérdek szolgálatában teljesítik is, bizonyos javadalmazás illeti az illető bizottsági tagot, mert itt az a felfogás irányadó, hogy voltaképpen nem lehet egy embert, aki a maga polgári foglalkozását kény telén mellőzni és a maga kereseti lehetőségeit szűkebb körre szorítani, egy ilyen súlyos anyagi megpróbáltatásnak és teherpróbának kitenni. Ez két álláspont, én a magam elvi álláspontján állok és ezért ezt a módosítást nem fogadom el. Elnök: Szólásra következik? Perlaki György jegyző: Fábián Béla! Elnök: A képviselő úr nincs jelen, jelentkezése töröltetik. Szólásra következik? Perlaki György jegyző: Gál Jenő! Gál Jenő: T. Ház! Az idő előrehaladottsága miatt kérem, méltóztassék megengedni, hogy beszédemet a holnapi napon mondhassam el. Elnök: A képviselő úrnak jogában áll beszédének elhalasztását kérni. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e a képviselő úr beszédének elhalasztásához hozzájárulni? (Igen!) A Ház a halasztást megadta.