Képviselőházi napló, 1927. XXVI. kötet • 1930. március 13. - 1930. április 10.

Ülésnapok - 1927-376

Az országgyűlés képviselőházának 376. ülése 1Ö30 április 1-én, kedden. .335 a az intézkedő faktor, és így a költségvetésért is felelős. Vannak tételek, amelyeket a törvények írnak elő, vannak tételek, amelyeket a közszükségletek írnak elő, tehát gondoskodnia kell a polgármesternek arról, hogy ezek a költségvetésbe bejöhessenek. De viszont biztosítani kellett a polgármesternek azt a jogot, hogyha prepozíciójával, költségvetésével szemben a törvényhatósági tanács esetleg más álláspontot foglal el, ő a maga álláspontját a közgyűlés elé vihesse s a költségvetést a maga javaslatával és a tanács javaslatával együtt terjessze a közgyűlés elé. Azt hiszem, ezt teljes mértékben honorálja a polgármester állásával kapcsolatos tekintélyt és azt a hatáskört is, amelyet részére a törvényjavaslat nem kisebbít, hanem gyárapit, de viszont nem lehet egyéni jogává teimi a költségvetés megállapítását, hanem azt magára a közgyűlésre kell bízni, mert az dönt a költségvetés elfogadása, illetőleg el nem fogadása ügyében. Ezek alapján kérem a t. Házat, méltóztassék a beadott indítvány elvetésével az eredeti szöveget elfogadni. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. A 76. § eredeti szövegével szemben áll Farkas István és társai képviselő urak indítványa. (Farkas István: A kérdés feltevéséhez kérek szót!) Az eredeti szöveget szembehelyezem ezzel az indítvánnyal és kérdem a t. Házat, méltóztat! k-e 76. §-t eredeti szövegezésében szemben Farkas István és társai képviselő uraik indítványával elfogadni, igen vagy nemi (Igen!) (Farkas István: A kérdés feltevéséhez kérek szót. — Zaj.) A képviselő úr kívánságát az előbb nem hallottam tisztán, de most megadom a szót a képviselő úrnak, a kérdés feltevéséhez. Farkas István: T. Ház! Kérem a Ház határozatképességének megállapítását. (Scitovszky Béla belügyminiszter: Nem lehet! — Rothenstein Mór: Mi az, hogy nem leheti Azt majd az elnök úr mondja meg! — Zaj.) Elnök: T. Képviselőház! A képviselő úrnak a házszabályok alapján joga van a kérdés feltevéséhez szólni és az eddig kifejtett gyakorlat szerint joga van ugyanekkor a határozatképesség megállapítását kérni. Ezen az alapon elrendelem a jelenlevő képviselő urak megszámlálását. (Meskó Zoltán: Rothenstein képviselő úr olvasta a házszabályokat? Citálja nekem ezt a paragrafust azonnal! — Zaj). i Perlaki György jegyző ! (megszámlálván a jelenlevőket): Negyvenkettő! Elnök: Minthogy a Ház tagjai nincsenek jelen határozatképes számban, az ülést 10 percre felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök: Az ülést újból megnyitom. Elrendelem a jelenlevő képviselő urak megszámlálását. Kérem a jegyző urat szíveskedjék a képviselő urakat megolvasni. Perlaki György jegyző (megszámolván a jelenlevőket): Ötvenhat! Elnök: A jegyző úr jelentése szerint 56 képviselő úr van jelen, így a Ház határozatképes. Most tehát felteszem újból a kérdést, méltóztatnak-e a 76. §-t eredeti szövegében, szemben Farkas István és társai képviselő urak indítványával, elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) i A Ház az eredeti szöveget fogadta el, és így Farkas István és társai képviselő urak indítványát elvetette. Következik a 77. §. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a szakaszt felolvasni. Perlaki György jegyző (olvassa a 77. §4,): Strausz István! Strausz István: T. Ház! Mielőtt a magam megjegyzéseit a szakaszban foglalt rendelkezésekre megtenném, az igen t. miniszter úr előbbi felvilágosítására Mvá-noik pár szóval reflektálni. Az igen t. miniszter x'ir félreértelte szavaimat abban a tekintetben, hogy a törvényhatósági tanáccsal szemben a polgármestertől megtagadnám azt a jogot (Zaj_ a jobboldalon. — Halljuk! Halljuk! a balközépen. — Elnök csenget.), hogy a törvényhatósági tanács javaslatára a polgármester a maga megjegyzéseit javaslat alakjában megtehesse. T. Ház! En nem erre céloztam felszólalásomban, (Ügy van! Ügy van! a balközépen.) hanem arra, hogy a költségvetéshez a polgármester átfogó indokolást tartozik adni, amelyben kiterjeszkedik a székesfővárosi háztartás egész területére. Ez különben sem új követelmény! A múltban ezt az indokolást a székesfőváros tanácsa nevében terjesztette elő a polgármester. Minthogy azonban a törvényjavaslat törvényerőre emelkedése esetén a mindenkori polgármester a maga személyében egyéni hatóságot képvisel, ennélfogva az átfogó indokolással ezentúl a polgármesternek kell kísérnie a székesfőváros költségvetését. A 77. § 3. bekezdésébe egy kirívó hiba csúszott bele. (Meskó Zoltán: Ebben igaza van! — Jánossy Gábor: Ki kell küszbölni azt a hibát! — Zaj. ~ Halljuk! Halljuk!) A következő rendelkezésre célzok ugyanis (olvassa): «A költségvetési év végéig ki nem utalványozott hitel vagy hitelmaradvány elévül.» Hiteleket nem lehet kiutalványozni, hanem csak felhasználni. (Meskó Zoltán: Ügy van!) Ha tehát teljesen a budgetjognak és az utalványozási jognak megfelelően kívánjuk ezt a rendelkezést megszövegezni, akkor a «ki nem utalványozott» szavakat helyettesíteni kell a «fel nem használt» szavakkal. (Meskó Zoltán: Ez szerény kívánság.) Még ilyen nagy kormánypárti is, mint Meskó Zoltán igen t. barátom, honorálja ezt a kívánságomat, (Jánossy Gábor: Nem pártkérdés!) Ami ennél a szakasznál tulajdonképpen felszólalásra indít, az a 6. bekezdésben foglalt rendelkezés. A jogászok tudják, hogy a jogrendben, akár a büntetőjogra, akár a magánjogra, akár a kereskedelmi jogra gondolunk, bizonyos szavak a jog fejlődése folyamán terminológiává válnak és ezáltal részeivé lesznek magának a jognak. Ezeket a terminológiákat nem lehet kicserélni, nem lehet felváltva alkalmazni — mondjuk — a stílus szempontjából, mert ezzel tulajdonképpen csonkítjuk a jogrendet. Ez a helyzet a budgetjognál is. Ha ebből a szempontból ítélem meg a 6. bekezdést, akkor helytelenítem azt, hogy az úgy az előirányzat nélküli kiadásoknál, mint a túlkiadásoknál póthitelről beszél. Póthitelt akkor kérünk, ha bizonyos célra már volt megszavazva hitel, de az nem elégséges; az előirányzat nélküli kiadás fedezetének megjelölését tehát nem sorozhatjuk^ a póthitel fogalma alá. Ezt a budgettudomány a «rendkívüli hitel» terminológiával jelöli meg. Beszél ez a szakasz a rendkívüli kiadásokról la.' A rendkívüli kiadások tulajdonképpen beruházások, de az ebben a szakaszban foglaltak a rendkívüli khulásdkat előirányzat nél-