Képviselőházi napló, 1927. XXVI. kötet • 1930. március 13. - 1930. április 10.

Ülésnapok - 1927-376

Az országgyűlés képviselőházának 376. ülése 1Ö30 április 1-én, kedden. .335 a az intézkedő faktor, és így a költségvetésért is felelős. Vannak tételek, amelyeket a törvé­nyek írnak elő, vannak tételek, amelyeket a közszükségletek írnak elő, tehát gondoskodnia kell a polgármesternek arról, hogy ezek a költ­ségvetésbe bejöhessenek. De viszont biztosítani kellett a polgármesternek azt a jogot, hogyha prepozíciójával, költségvetésével szemben a törvényhatósági tanács esetleg más álláspontot foglal el, ő a maga álláspontját a közgyűlés elé vihesse s a költségvetést a maga javaslatával és a tanács javaslatával együtt terjessze a köz­gyűlés elé. Azt hiszem, ezt teljes mértékben ho­norálja a polgármester állásával kapcsolatos tekintélyt és azt a hatáskört is, amelyet részére a törvényjavaslat nem kisebbít, hanem gyára­pit, de viszont nem lehet egyéni jogává teimi a költségvetés megállapítását, hanem azt ma­gára a közgyűlésre kell bízni, mert az dönt a költségvetés elfogadása, illetőleg el nem foga­dása ügyében. Ezek alapján kérem a t. Házat, méltóztassék a beadott indítvány elvetésével az eredeti szöve­get elfogadni. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyil­vánítom. Következik a határozathozatal. A 76. § eredeti szövegével szemben áll Far­kas István és társai képviselő urak indítványa. (Farkas István: A kérdés feltevéséhez kérek szót!) Az eredeti szöveget szembehelyezem ez­zel az indítvánnyal és kérdem a t. Házat, mél­tóztat! k-e 76. §-t eredeti szövegezésében szem­ben Farkas István és társai képviselő uraik in­dítványával elfogadni, igen vagy nemi (Igen!) (Farkas István: A kérdés feltevéséhez kérek szót. — Zaj.) A képviselő úr kívánságát az előbb nem hal­lottam tisztán, de most megadom a szót a kép­viselő úrnak, a kérdés feltevéséhez. Farkas István: T. Ház! Kérem a Ház hatá­rozatképességének megállapítását. (Scitovszky Béla belügyminiszter: Nem lehet! — Rothen­stein Mór: Mi az, hogy nem leheti Azt majd az elnök úr mondja meg! — Zaj.) Elnök: T. Képviselőház! A képviselő úrnak a házszabályok alapján joga van a kérdés fel­tevéséhez szólni és az eddig kifejtett gyakor­lat szerint joga van ugyanekkor a határozat­képesség megállapítását kérni. Ezen az alapon elrendelem a jelenlevő kép­viselő urak megszámlálását. (Meskó Zoltán: Rothenstein képviselő úr olvasta a házszabá­lyokat? Citálja nekem ezt a paragrafust azon­nal! — Zaj). i Perlaki György jegyző ! (megszámlálván a jelenlevőket): Negyvenkettő! Elnök: Minthogy a Ház tagjai nincsenek jelen határozatképes számban, az ülést 10 percre felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök: Az ülést újból megnyitom. Elrendelem a jelenlevő képviselő urak meg­számlálását. Kérem a jegyző urat szíveskedjék a kép­viselő urakat megolvasni. Perlaki György jegyző (megszámolván a jelenlevőket): Ötvenhat! Elnök: A jegyző úr jelentése szerint 56 kép­viselő úr van jelen, így a Ház határozatképes. Most tehát felteszem újból a kérdést, mél­tóztatnak-e a 76. §-t eredeti szövegében, szem­ben Farkas István és társai képviselő urak indítványával, elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) i A Ház az eredeti szöveget fogadta el, és így Farkas István és társai képviselő urak indít­ványát elvetette. Következik a 77. §. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a sza­kaszt felolvasni. Perlaki György jegyző (olvassa a 77. §4,): Strausz István! Strausz István: T. Ház! Mielőtt a magam megjegyzéseit a szakaszban foglalt rendelke­zésekre megtenném, az igen t. miniszter úr előbbi felvilágosítására Mvá-noik pár szóval ref­lektálni. Az igen t. miniszter x'ir félreértelte szavaimat abban a tekintetben, hogy a tör­vényhatósági tanáccsal szemben a polgármes­tertől megtagadnám azt a jogot (Zaj_ a jobbol­dalon. — Halljuk! Halljuk! a balközépen. — Elnök csenget.), hogy a törvényhatósági tanács javaslatára a polgármester a maga megjegy­zéseit javaslat alakjában megtehesse. T. Ház! En nem erre céloztam felszólalásom­ban, (Ügy van! Ügy van! a balközépen.) hanem arra, hogy a költségvetéshez a polgármester át­fogó indokolást tartozik adni, amelyben kiter­jeszkedik a székesfővárosi háztartás egész terü­letére. Ez különben sem új követelmény! A múltban ezt az indokolást a székesfőváros taná­csa nevében terjesztette elő a polgármester. Minthogy azonban a törvényjavaslat törvény­erőre emelkedése esetén a mindenkori polgár­mester a maga személyében egyéni hatóságot képvisel, ennélfogva az átfogó indokolással ezentúl a polgármesternek kell kísérnie a szé­kesfőváros költségvetését. A 77. § 3. bekezdésébe egy kirívó hiba csú­szott bele. (Meskó Zoltán: Ebben igaza van! — Jánossy Gábor: Ki kell küszbölni azt a hibát! — Zaj. ~ Halljuk! Halljuk!) A következő ren­delkezésre célzok ugyanis (olvassa): «A költ­ségvetési év végéig ki nem utalványozott hitel vagy hitelmaradvány elévül.» Hiteleket nem lehet kiutalványozni, hanem csak felhasználni. (Meskó Zoltán: Ügy van!) Ha tehát teljesen a budgetjognak és az utalványozási jognak meg­felelően kívánjuk ezt a rendelkezést megszöve­gezni, akkor a «ki nem utalványozott» szavakat helyettesíteni kell a «fel nem használt» szavak­kal. (Meskó Zoltán: Ez szerény kívánság.) Még ilyen nagy kormánypárti is, mint Meskó Zol­tán igen t. barátom, honorálja ezt a kívánságo­mat, (Jánossy Gábor: Nem pártkérdés!) Ami ennél a szakasznál tulajdonképpen fel­szólalásra indít, az a 6. bekezdésben foglalt ren­delkezés. A jogászok tudják, hogy a jogrend­ben, akár a büntetőjogra, akár a magánjogra, akár a kereskedelmi jogra gondolunk, bizonyos szavak a jog fejlődése folyamán terminoló­giává válnak és ezáltal részeivé lesznek magá­nak a jognak. Ezeket a terminológiákat nem lehet kicserélni, nem lehet felváltva alkalmazni — mondjuk — a stílus szempontjából, mert ez­zel tulajdonképpen csonkítjuk a jogrendet. Ez a helyzet a budgetjognál is. Ha ebből a szem­pontból ítélem meg a 6. bekezdést, akkor hely­telenítem azt, hogy az úgy az előirányzat nél­küli kiadásoknál, mint a túlkiadásoknál pót­hitelről beszél. Póthitelt akkor kérünk, ha bi­zonyos célra már volt megszavazva hitel, de az nem elégséges; az előirányzat nélküli ki­adás fedezetének megjelölését tehát nem soroz­hatjuk^ a póthitel fogalma alá. Ezt a budget­tudomány a «rendkívüli hitel» terminológiával jelöli meg. Beszél ez a szakasz a rendkívüli kiadások­ról la.' A rendkívüli kiadások tulajdonképpen beruházások, de az ebben a szakaszban foglal­tak a rendkívüli khulásdkat előirányzat nél-

Next

/
Oldalképek
Tartalom