Képviselőházi napló, 1927. XXVI. kötet • 1930. március 13. - 1930. április 10.
Ülésnapok - 1927-376
Az országgyűlés képviselőházának 3 76. ülése 1930 április 1-én, kedden. 331 En lelkiismeretemnek tettem eleget, amikor ezt szóvá tettem. Elnök: Kíván valaki még szólni 1 ? (Nem!) Szólni senki sem kíván, a vitát bezárom. A belügyminiszter úr óhajt nyilatkozni. Scitovszky Béla belügyminiszter: T. Ház! A magam részéről nem tudom osztani Wolff Károly t. képviselőtársam aggodalmait. Ez a szöveg precíz szöveg, amennyiben teljesen megegyezik az illetéktörvény vonatkozó rendelkezéseivel. Az illeték kétféleképpen róható le: bélyegben és készpénzben. Mindkettő illeték. Bélyeggel is és készpénzben is leróhatok az illetékek. Tehát az illetéktörvényben is ez a kifejezés használtatik. De egyébként a kölcsönkötvény kamatszelvényei után úgy eines bélyeg, nem fizetnek bélyeget, mert készpénzben rovandó le az illeték. Éppen azért kérném, méltóztassék elfogadni ezt a szöveget. Ez precíz szöveg, az illetékes tényezőkkel állapíttatott meg. (Wolff Károly: Ez korlátozza a tárgyat is!) Nem korlátozza. Teljes mértékben ugyanaz. Ez csak precíz fináJnekifejezés arra a körre, amelyre t. képviselőtársam is gondol és amelyre mi is gondolunk, köztünk tehát ebben a tekintetben nézeteltérés nines. (Wolff Károly: De a függő kölcsönre nem vonatkozik!) Mindenre vonatkozik! i Ugyanolyan természetű, mint a függő kölcsön vagy más kölcsön. (Wolff Károly: A függő kölcsönnél csak illeték van!) A függő kölcsön illetékmentességéhez a pénzügyminiszter elvi szempontból sem szokott hozzájárulni. (Wolff Károly: De ez korlátozza!) Ez a kölcsönkötvényekre vonatkozik, amelyeket a törvény ugyanabban az értelemben preciziroz, amint az eddig volt. Ez a pénzügyi szakkörök által megállapított precíz szöveg, amely teljes mértékben fedi azt a gondolatot és azt a gondolatkört, amelyet itt kifejezésre juttattak. Kérem, méltóztassanak Temesváry Imre képviselő úr indítványát elfogadni. Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom, következik a határozathozatal. A 74. § első bekezdésével szemben áll az előadó úr stiláris jellegű módosítása. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e az első bekezdést eredeti szövegében elfogadni, szemben az előadó úr által javasolt módosítással, igen, vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azokat a képviselő urakat, akik az eredeti szövegben fogadják el a bekezdést, szemben az előadó úr módosításával, méltóztassanak felállani! (Megtörténik.) Kisebbség. Az első bekezdést tehát az előadó úr módosításával jelentem ki elfogadottnak. A második bekezdés megr nem támadta tváu, azt elfogadottnak jelentem ki. A harmadik bekezdéssel szemben áll Temesváry Imre képviselő úr módosító indítványa. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e a harmadik bekezdést eredeti szövegében elfogadni, szemben Temesváry Imre képviselő úr módosító indítványával, igen, vagy nem! (Nemi) Ennélfogva a harmadik bekezdést Temesváry képviselő úr módosításával jelentemi ki elfogadottnak. Következik a 75. §. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a szakaszt felolvasni! Szabó Zoltán jegyző (olvassa a 75. §-t). Strausz István! Strausz István: T. Ház! A költségvetés elkészítése a legnehezebb feladatok közé tartozik. Ügy látszik azonban, hogy a bírálat még ennél is nehezebb. Mutatja ezt az, hogy ennél a szakasznál komoly aggodalma senkinek nincs. Előrebocsátom, hogy a gazdasági életben az emberi előrelátás fokmérője a költségvetés elkészítése. Az emberek közül a legtöbb úgy fogja fel a költségvetés elkészítését, hogy ahhoz furfangos, lutrizó észjárásra van szükség. (Derültség a baloldalon.) Akik így gondolkoznak, azok tévednek. (Az elnöki széket Almásy László foglalja el.) A költségvetés elkészítéséhez elsősorban tudományos szakismeretekre és e mellett gazdag gazdasági tapasztalatokra van szükség. A költségvetés szerkezetére és szerkesztésére vonatkozólag feltétlenül^ szükség van arra, hogy bizonyos rendelkezések törvénybe iktattassanak, ezeknél a rendelkezéseknél azonban különös tekintetteLkell lenni annak a háztartásnak mineműségére, sajátos voltára, összetételére amelynek költségvetésére a szerkezetet és a berendezést megszabni kívánjuk. Ha a törvényjavaslat 75 % §-ában foglaltakat bírálom, arra a megállapításra jutok, hogy az igen t. miniszter úr a székesfőváros háztartására vonatkozólag a rendelkezéseket nem megfelelően állapította meg. A költségvetésnek a nap fényével kell bevilágítania _ abba a háztartásba, amelyről készül. A költségvetésnek elsősorban egyszerűnek kell lennie és a mellett nem szabad átszőni engedni kombinatív számadatokkal, mert a költségvetésben a számadatok — mint azt már hangsúlyoztam — beszélnek és a beszéd bizonyítékaiul szolgálnak a megfelelő indokolások. Azok az elvek, amelyeket ebben a szakaszban leszűr az igen.t. miniszter úr a költségvetés szerkesztésére nézve, az eddigi rendszert nem döntik meg. Sőt ki kell jelentenem, hogy a szakaszban foglalt rendelkezés, az eddigi rendszerre májusi eső lesz, amely még felduzzasztja a takarékos ellenőrzést csonkító régi rendszert. Hogy megértessem a Ház igen t. tagjaival e szakaszra nézve támadt aggodalmaimat, t azt hiszem, legcélszerűbb lesz, ha a székesfőváros háztartásából kiválasztok egy költségvetést, mondjuk az 1929. évi költségvetést és azt egészen röviden elemezem, analizálom. A székesfőváros 1929. évi költségvetése hatalmas kötet s ez az anyag azt a benyomást teszi a szemlélőre, hogy a székesfőváros költségvetése teljesen kimeríti, megfelelő rendszerbe foglalva, egy év gazdasági és pénzügyi programmját. Nagy tévedés! En magam is, amikor elsőízben foglalkoztam vele, órákon át abban a hiedelemben éltem, hogy valóban: a székesfőváros költség; vetése különleges ugyan, de mindent felölel, ami egy háztartás gazdaságos vitele tervének megállapítására szükséges. Amint azonban tanulmány alapján jobban és jobban belemélyedtem, azt a benyomást kaptam, hogy ennek a költségvetésnek szerkezete hasonlít egy középkori vár . szerkezetéhez. Tudjuk, hogy a középkori várakban három hatalmas kapun kellett a látogatónak magát átküzdenie s amikor átküzdötte magát a három kapun, csak egy nagy előcsarnokba jutott, amelyből jobbra-balra kisebb és nagyobb ajtók nyíltak. Ebben a középkori várban a látogatók kalauz nélkül nem is tudtak céljukhoz jutni. Éppen így van a bíráló ezzel a székesfővárosi költségvetéssel. Én magam vettem magamnak annyi fáradságot, hogy kalauz igénybevétele nélkül behatoltam a költségvetésnek — joggal mondhatom — minden részletébe. Elsősorban érdekelt engem az, hogy is áll a székesfőváros a költségvetés szerint a személyi járandóságok tekintetében. Az igen t. miniszter úr is foglalkozott ezzel. Ebben a tekervényes szerkezetben nagyon nehezen lehetett kihámozni azokat a tényezőket, amelyek alapján kiszámítsam azt, hogy az ösz. • 48*
