Képviselőházi napló, 1927. XXVI. kötet • 1930. március 13. - 1930. április 10.

Ülésnapok - 1927-376

Az országgyűlés képviselőházának 3 7ú. ülése 1930 április 1-en, kedden. 32S adó úr újabb módosítását, amely az én aggodal­maimat eloszlatja. A Margitszigetre vonatkozó kritikát tudniillik nem osztom mindenben, mert sohasem fogtam úgy fel a Margitszigetet, hogy az egy hasznoüiajtó vállalat legyen. Ellenkező­leg, arra el kell készülve lenni, hogy ott deficit is legyen, mert végeredményben minél többet invesztálnak a Margitszigetbe, mint közparkba, annál inkább fennforog lehetőség, hogy deficit is lesz a kezelésnél. A Margitsziget nem is lesz sohasem hasznothajtó vállalkozás, éppen erre való tekintettel. Más dolog az a kívánság, hogy beléptidíj nélkül is látogathassa & közön­ség a szigetet. Elismerem, hogy ebben a tekin­tetben rossz tapasztalatokat szerzett a részvény­társaság, mert amikor ilyen kísérlet történt, előfordult, hogy az összes szép ültetvényeket le­gázolták és a rózsákat levágták. Végeredmény­ben tehát olyan tapasztalatokat szerzett^ a veze­tőség, hogy a belépési díjakat nem tudják meg­szüntetni. Mindenesetre azonban én semmi körülmé­nyek között sem mennék abba bele, hogy a be­lépti díjakat felemeljük, hogy ezek felemelésé­vel még nehezebbé tegyük a belépést. Mon­dom én nem úgy fogom fel a Margitszigetet, mintha az az exkluzív körök külön mulató­helye lenne, hanem az igenis: közpark. Ne le­gyen hasznothajtó vállalat sem, hanem úgv ke­zeljük, hogy lehetővé tegyük annak a nagy­tömegek részéről, mérsékelt beléptidíjak mellett való látogatását. Ügy tudom, hogy az 1872. évi XXXVI. te. a Margitszigetre vonatkozó­lag kivételes rendelkezéseket tartalmazott. Az 1872 : XXXVI. te. az állami adókra vonatkozó­lag is rendelkezik, a földadóra is, tudomásom szerint, és ott egyebek között rendelkezik a vá­rosi adóra nézve is. (Scitovszky Béla belügy­miniszter: Csak a földadóra.) Ügy fogom fel a dolgot, hogy most a városi adókra vonatkozó­lag a fővárosi törvény különleges rendelkezéj seket tartalmaz s az állami adóra vonatkozó 1872 : XXXVI. tc.-ben foglalt rendelkezés nem marad érvényben. (Scitovszky Béla belügymi­niszter: Nincs is!) Ott a földadóról van szó... (Scitovszky Béla belügyminiszter: A földadó utáni pótadóról!) Földadó utáni pótadóról. Ép­pen ezt akartam megemlíteni. Tehát állami adó­ról szól. Végeredményben azt is méltányosnak tartottam volna, ha az állam magával szemben gyakorolja ugyanazt, amit a székesfővárostól elvár. (Scitovszky Béla belügyminiszter: Tár­gyalások vannak folyamatban!) A székesfővá­rosi adók alól mentesítik a szigetet, ellenben a földadó alól nem mentesítik. Ez megint inkon­zekvencia. En azon a nézeten voltam, hogy ami­kor a székesfővárosra nézve ezeket a kivételes rendelkezéseket törvénybe iktatjuk, az állam magával szemben is kimondia ugyanezt, mert én méltányosnak tartanám, ha tőlünk kívánják, hogy ne fizessenek nekünk adót, akkor az ál­lam is adja meg ezt az adómentességet. Akkor még jobban lehetne kezelni a Margitszigetet és még többet lehetne beruházni éppen a köz érdekében. En ezt olyan inkonzekvenciának találom, amelyet szóvá kell tennem. Keresni kell az al­kalmat arra, hogy ezt a könnyítést az állam is adja meg. Mert nem szeretem azt a generozi­tást, amikor mindig a főváros rovására törté­nik minden, és ahol államérdekről van szó, ott szűkkeblűség mutatkozik a pénzügyi kincstár részéről. Ez az egyenlőtlen eljárás végered­ményben nem indokolható. Csak azzal tudom indokolni a kivételt, hogy a közkertre vonat­kozólag ne növeljük a terheket, tehát mente­sítsük azt az adó alól. Ha pedig a székesfővá­ros ebbe belemegy, akkor az államnak is bele kell mennie. Természetesen a múltkori szöveg­nél ez nem volt világos. Először is «Margit­szigetről» volt szó, ami nem jogalany, nem is fizet a Margitsziget adót. így nem is lehet egy törvényes rendelkezést statuálni. Most már azonban, igenis, korlátozni fogja ez az új szö­veg ezt, hogy mindaddig, amíg a fővárosi pénz­alap birtokában van, amíg a fővárosi pénzalap a részvénytöbbség birtokosa, élvezi a Margit­sziget ezt az adómentességet. Ezzel tehát most már világosabbá lett a helyzet, hogy t. i. a fővárosi pénzalap birtoká­ban ne fizessen a Margitsziget a városnak adót. Értem itt ezalatt elsősorban a belépti díjak utáni vigalmi adót. Hiszen ez jön tekin­tetbe elsősorban, erre megy ki a játék. A be­lépti 'díjak utáni vigalmiadóról van szó első­sorban. Ez a vigalmiadó eddigelé, ha jól tu­dom, 60.000 pengő volt. De most egyezség léte­sült a város és a Margitsziget között és ha jól emlékszem, 30.000 pengőben van limitálva ez a vigalmiadó. Mindössze 30.000 pengőről van tehát szó. Ezt csak azért mondom, hogy tud­juk, hogy a főváros szempontjából miről van szó. Elsősorban erről a vigalmiadóról, amely most 30.000 pengőben van limitálva. Ezt engedi el tehát a székesfőváros ezzel a törvényes ren­delkezéssel. A székesfővárosnál amúgy is az volt a tendencia, hogy yigalmiadóval ne sú­lyosbítsák a belépti díjat, tehát most egy 30.000 pengős generozitással a székesfőváros még tovább megy, mert erről is lemond. A pótadónak összegét nem ismerem, nem tudom, milyen ősségről van szó, de természe­tes, — hiszen éppen ezt szeretném poentirozni — hogy pótadómentességről csak a tulajdonos­sal szemben van szó és semmi esetre sincsen szó pótadómentességről a vállalatokkal szem­ben. Mert.a vállalatoknak pótadójáról, bár­milyen vállalat legyen ott, még szerintem a strandfürdővállalatnak pótadójáról sem lehet szó, mert amennyiben az vállalat, azután is kell fizetni a pótadót. A Margitszigeten külön­böző vállalatok vannak, vannak idegen válla­latok; ott vannaiki a vendéglők és a kávéházak és van azután magának a pénzalapnak egy vállalata: a strandifürdővállalat. E vállalatok nem lesznek mentesek, mert a vállalatok ma­guk tartoznak fizetni. Ügy vagyok különben informálva, hogy ezek a vállalatok is így ér­telmezik az új rendezést, hogy t. i. a strand­fürdővállalat is fog fizetni pótadót. De hogy a kivetésnél ebben a kérdésben kételyek ne le­gyenek, megemlítettem ezt is. Mert hiszen az új szövegben az foglaltatik, hogy a «fővárosi pénzalapnak tulajdonában lévő ingatlanaira kirótt állami egyenesadók után», tehát állami egyenesadó lesz kiróva valószínűleg a strand­fürdőre is. (Scitovszky Béla belügyminiszter: Föld- és házadó!) Szóval, akkor a strandfür­dőre nem lesz kiróva. Ez tehát akkor világos, mert hiszen akkor a strandfürdő után íkell fizetni pótadót. Ott vigalmiadóról nincsen ugyan szó, mert ott ninos... (Bródy Ernő: Vigalom!) Nem hiszem, hogy van ott vigalmi­adó, de pótadó van. így azután most már vilá­gosan leszögezhetjük és a kivetésnél a netalán előforduló félreértések elkerülése végett poin­tirozzuk itt a Házban is, a miniszter úr hozzá­járulásával. A miniszter úr kijelentette hogy csak a tulajdonos nem fizet, de annak válla­latai és egyéb vállalatok igenis fognak pót­adót fizetni. Ezt tehát le kell szegezni. Ami a továbbiakat illeti, hogy a székes­1 főváros köteles gondoskodni a fővárosi illető­47*

Next

/
Oldalképek
Tartalom