Képviselőházi napló, 1927. XXVI. kötet • 1930. március 13. - 1930. április 10.
Ülésnapok - 1927-374
276 Az országgyűlés képviselőházának 37 h. ülést-1930 március 27-én, csütörtökönPerlaki György jegyző: Strausz István! Strausz István: T. Ház! Azt hiszem, a házszabályok lehetővé teszik, hogy a távollevő B.í'gymegi Kiss Pál képviselő úr indítványát magamévá tegyem. (Szilágyi Lajos: Nem lehet! A házszabályok értelmében nem lehet.) Elnök: A képviselő úr tévedésben méltóztatik lenni. Az indítványt csak a bejelentő terjesájbeti elő. Ha nincs jelen, az indítvány töröltetik és így nincs módjában a képviselő úrnak más indítványát magáévá tenni. Strausz István: T. Képviselőház! Minthogy Hegymegi Kiss Pál indítványát a házszabályok alapján magamévá nem tehetem, arra kérem a t. Házat, illetve az előadó úr útján a miniszter urat, kegyeskedjék Hegymegi Kiss Pál képviselőtársam indítványát elfogadni, azzal a módosítással, hogy abból az «arányos választás alapján» szavak kihagyassanak. Arról van tudniillik szó, hogy a kijelölő választmány tagjai kikből álljanak. A törvényjavaslat úgy rendelkezik, hogy három tagot a törvényhatósági bizottság választ és három tagot kijelöl, illetőleg maga mellé vesz a főpolgármester a törvényhatósági bizottság tagjai közül. Ebben az összetételben olyan markánsan jelentkezik a kormányzat 'mindenhatósága a legfőbb székesfővárosi tisztviselők jelölésében, hogy minden szempont a mellett szól, hogy akijelölő választmány összetételében legalább az a módosítás vitessék keresztül, amely Hegymegi Kis Pál igen t. képviselőtársam indítványában kifejezésre jut. Egyébként is a törvényhatósági bizottság összetételében úgy van megkonstruálva, hogy a szavazatok alapján a kijelölő választmány tagjai rendszerint a híveiből kerülnek be. Legalább formailag úgy szervezzük meg tehát a kijelölő választmány tagjainak megválasztását, hogy előállhasson a lehetőség arra, hogy időnként a törvényhatóság akarata érvényesüljön a főbb tisztviselők jelölésénél. Egészen meglepő, hogy ennyire megy a kormány a maga érdekeinek védelmében. Ahol ily módon történik a kijelölő választmány megszervezése, ott nem lehet beszélni az autonómiáról a választásnál sem. (Scitovszky Béla belügyminiszter: Ez nem új dolog, 1872 óta így van!) Lehet-e azt mondani, hogy autonómiája van a székesfővárosnak? Ellenvetésül azt mondja az igen t. miniszter úr, hogy 1872 óta így van. Hiszen azóta nagyot haladt a világ a demokratikus eszmék érvényesítésében, az állami és önkormányzati igazgatásban. Igaz, hogy mi ebben a tekintetben az' utolsó fokon állunk, mert ami demokratikus eszmét elfogadunk, azt is úgy valósítjuk meg, úgy keltjük életre az önkormányzati és állami igazgatásban, hogy az csak alakilag jelent haladást a demokratikus berendezkedés területén. A ^ komoly demokratikus haladás biztosítása okából teszem tehát magamévá Hegymegi Kiss Pál képviselőtársam indítványát és kérem a miniszter urat, tegye lehetővé, hogy azt a Ház elfogadhassa. Elnök: Kíván még valaki szólani? (Nem!) Ha senki szólani nem kíván, a vitát bezárom. A belügyminiszter úr óhajt nyilatkozni. Scitovszky Béla belügyminiszter: T. Ház! Csak egészen röviden kívánok a felszólalásokra reflektálni. A kijelölő választmány Összetétele a régi törvény alapján van az új törvényjavaslatban is megállapítva. Ez a rendszer teljes mértékben bevált. Mindenesetre meg kell adni a főpolgármesternek azt a jogot, hogy a kandidáló bizottság felét ő jelölje ki, másik felét pedig a törvényhatósági bizottság válassza. Maguknak a tisztviselőknek a kiválasztása a választásoknál nemcsak arra vonatkozik, hogy azok a kellékek, amelyek a pályázathoz szükségesek, megvizsgáltassanak, hanem 'az illetők erkölcsi értékére és általában mindazokra a szempontokra, amelyekre a tisztviselők működésénél ügyelni kell, szintén tekintettel kell lennie^ a f kandidáló bizottságnak az illetők elbírálásánál, mert nemcsak & rátermettséget, hanem az alkalmasságot és érdemességet is bírálnia kell a kandidáló bizottságnak. Éppen ezeknél az okoknál fogva nem vagyok abban a helyzetben, hogy Farkas István és társai képviselő urak indítványait elfogadhassam, s nem vagyok abban a helyzetben sem, hogy Hegymegi Kiss Pál képviselőtársam indítványát magamévá tehessem. Kérem az eredeti szöveg elfogadását. (Helyeslés jobb felől.) Elnök: A tanácsokzást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. A 60. §-szal szemben két ellenindítvány terjesztetett be és pedig Parkas István képviselő úr és társai részéről. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e a szakaszt eredeti szövegében elfogadni, szemben az ismertetett ellenindítványokkal, igen vagy nem? (Iegn!) A Ház az eredeti szöveget fogadta el. Azonkívül az előadó úr a második bekezdéshez pótlást indítványozott. Kérdem a t Házat, méltóztatnak-e az indítványozott pótlást nyokkal, igen vagy nem? (Igen!) A Ház az pótlást elfogadta. Következik a 61. §. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék azt felolvasni. Perlaki György jegyző (olvassa a 61. §4, amelyet a Ház hozzászólás nélkül elfogad. Olvassa a 62. §-t): Farkas István! Elnök: A képviselő úr nincs itt; töröltetik. Perlaki György jegyző: Kéthly Anna! Elnök: Képviselőtársunk nincs jelen, töröltetik. Perlaki György jegyző: Propper Sándor! Propper Sándor: Tisztelt Képviselőház! Az idő előrehaladott voltára tekintettel tisztelettel kérem, méltóztassék hozzájárulni, hogy beszédemet a legközelebbi ülésnapon mondhassam el. Elnök: Méltóztatnak hozzájárulni, hogy a képviselő úr beszédét a legközelebbi napon mondhassa el? (Igen!) A Ház a halasztást megadja. Minthogy ekként a napirend tárgyalására szánt idő lejárt, a vitát megszakítom és előterjesztést teszek legközelebbi ülésünk idejére és napirendjére nézve. Javaslom, hogy legközelebbi ülésünket holnap délelőtt 10 órakor tartsuk és annak napirendjére tűzessek ki a most tárgyalt törvényjavaslat részletes vitájának folytatása. Méltóztatnak napirendi indítványomhoz hozzájárulni? (Igen!) Ha igen, akkor ezt határozatilag kimondom. Most pedig áttérünk Peyer Károly ' képviselő úr sürgős interpellációjára. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az interpelláció szövegét felolvasni. Perlaki György jegyző (olvassa):^«Interpelláció a népjóléti miniszter úrhoz a társadalombiztosítási járulék emelése tárgyában. Igaz-e, hogy a népjóléti miniszter úr a társadalombiztosítási járulékokat fel akarja emelni? Tudja-e a miniszter úr, hogy a mostani válságos gazdasági viszonyok között a járulékok felemelése mindkét érdekelt félre, a munkásokra és a munkaadókra, súlyos megterhelést jelent >ás a gazdasági válságot még jobban kimélyíti?
