Képviselőházi napló, 1927. XXVI. kötet • 1930. március 13. - 1930. április 10.

Ülésnapok - 1927-372

180 Az országgyűlés képviselőházának 372. ülése 1930 március 21-én, pénteken. azonban a törvényhatósági tanács hatáskörébe fognak tartozni. Már ebből a szempontból is figyelmet kell szentelnünk arra, hogy éppen a vagyoni kérdések-e azok, amelyeknél indokolt volna a nyilvánosság megadása. Itt nagy értéket képviselő vagyoni kérdésekről lehet szó, amelyek fokozatosan építtetnek ki. S éppen azért, mivel ezeknek • fokozatos, esetleges programmszerű kiépítéséről van szó, a nyilvánosság kizárása^ feltétlenül szükséges. A nyilvánosság bevonása az ilyen vagyoni kérdések intézésébe, amelyek '- programmszerűen és az érdekelteknek tudomása nélkül kell, hogy intéztessenek, nem volna helyes, mert hiszen ha ezek a kérdések a törvényhatósági tanácsban nyilvánosan tárgyaltatnának és intéztetnének el s a sajtó révén nyilvánosságra kerülnének, ez anyagilag hátrányos lehetne magára a székesfőváros anyagi helyzetére nézve. Ebből a szempontból bírálva a kérdést, a magam részéről^ feltétlenül a mellett vagyok, hogy tulajdonképpen a vagyoni kérdéseknél van leginkább szükség a nyilvánosságra, de leginkább van szükség arra is, hogy az előzetes előkészületek a nyilvánosság kizárásával történjenek. Ez magától értetődik, s azok, akik ismerik ezeknek a vagyoni kérdéseknek természetét és a vagyoni kérdésekkel kapcsolatos körülményeket, feltétlenül kell, hogy igazat adjanak nekem. Mi tehát a köz szempontjából éppen az i) pont alá csoportosított ügyekben kívánjuk a nyilvánosságot biztosítani, de magának az életnek kell azután iskoláját adni annak, hogy miképpen intézi el a törvényhatósági tanács előzetesen azokat a bizalmas természetű ügye- ket, amelyek a vagyonkezeléssel és értékesítéssel, a vásárlásokkal, kisajátításokkal kapcsolatosak. Erre az élet fogja majd rátanítani magáit a törvényhatósági tanácsot, úgyhogy a tanácsülésben csak olyan természet íi ügy tárgyalható nyilvánosan, amely a székesfőváros anyagi érdekeit nem érinti, nem sérti. Én éppen azért feérem; méltóztassék ebben a részben, amint már kifejezésre juttattam, Dabasi Halász Móric igpn t. képviselőtársam indítványát elfogadni, mert az i) pontba belefoglalódnak az összes vagyoni kérdések. Mint mondottam volt, ezeknek a kérdéseknek nyilvánosságot biztosítani kívánjuk, de abban a hitben és abban a tudatban, hogy ez a nyilvánosság a tárgyalás alatt levő anyagi kérdések elintézésénél csak abban a mértékben fog ig-ónybevétetni és* használtatni, amelyben az nemi árt a székesfőváros anyagi helyzetének. A másik kérdés az volt, hogy nem vagyok-e hajlandó a tanácskozásnál és határozathozatalnál megállapított létszámot esetleg csökkenteni, vagy emelni, avagy azt az arányt, illetőleg összetételt, amelynek alapján a törvényjavaslat megállapítja a jelenlévők számát, nem volna-e helyes megváltoztatni. Én nem kívánnék különbséget tenni — nem is volna helyes ~— választott és kinevezett bizottsági tag között. (Helyeslés a jobboldalon.) Helyesnek tartom, ha a hivatalos elem és a többi között különbséget teszünk, inert erre a hivatalos elemre mindig azt i^éltóztatnak mondani, hogy bizonyos befolyásolás alatt áll. Ezt talán részben a magam részéről is honorálni kívántam akikor, amikor a hivatalos elemet kizárni kívántam a tanácskozási és határozathozatali képesség szempontjából megállapított létszámból. Már tegnap megemlítettem felszólalásomban, hogy a főpolgármester által kinevezettek nem szeméiyi bizalom, hanem tárgyi bizalom alapján kerülnek a törvényhatósági tanácsba, és azok ezt a mandátumukat megtartják még akkor is, ha a főpolgármester személyében változás történnék. (Györki Imre: Ki van zárva! Ilyen lehetőség nem fordulhat elő.) Ezzel is dokumentálni kívántam már tegnapi felszólalásomban, hogy ezt a megbízatást nem személyi bizalmi állásnak, hanem tárgyi bizalmi állásnak tekintjük, s feltételezzük, hogy az illetők nem személyi vonatkozások, hanem tárgyi vonatkozások szemelőtt tartásával vesznek részt a törvényhatósági tanács tanácskozásain és működnek közre a tanács határozatainak meghozásában. Bár az arány a választott tagok javára nagyobb lett, mégis azt találom, hogy ha nyolc tagban állapítjuk meg a szükséges létszámot, ez teljes mértékben megfelel annak a taglétszámnak, amelyre a tanácskozást és magát a határozathozatalt bízni lehet. Azt hiszem, hogy még akkor sem csökkentenők a tanácskozó- vagy határozóképesség lehetőségét, ha nagyobbra vennők ezt a számot, mert hiszen olyan tárgyosorozata lesz ennek a tanácsülésnek, hogy érdekességénél fogva, — de a mellett a kptelező jelenlétnél fogva is — minden egyes tanácsi tag kötelességének fogja érezni, hogy az üléseken résztvegyen. Ami a nyilvánosságot illeti, — hogy viszszatérjek előbbi gondolatmenetemhez —, erre azért sem volna minden esetben szükség, mert hiszen a teljes kontroll biztosíttatik azáltal, hogy a választottaknak száma felemeltetvén, és arányos választás útján eszközöltetvén a választott tagok választása, minden • egyes párt be fog jutni arányos választás útján ebbe a tanácsba. Az ellenzék tehát feltétlenül benne lesz, s már maga ez is nagy mértékben biztosítja a kritikának lehetőségét és biztosítja egyúttal ebből a szempontból a nyilvánosságot is, mert kizárja azt, hogy csak a többség legyen ott képviselve, amennyiben arányos választás lévén a törvényben biztosítva, az arányosság révén az összes pártok a maguk számarányának megfelelőleg fognak részt vehetni ebben a tanácsban. Ez is biztosítja az összetételnek helyességét, biztosítja a kritikát és biztosítja a nyilvánosságot is. En tehát ezek alapján kérem, 'méltóztassanak — amint már előzetesen kértem — Halász Móric képviselőtársunknak indítványát elfogadni és a többi indítványt elvetve a 46. §-t egyébként eredeti szövegezésben elfogadni. (Hellyeslés a jobboldalon.) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. A 46. f-t bekezdésenként fogom határozathozatal alá terjeszteni. Az első és második bekezdést — Sziláírvi Lajos t. képviselőtársunk indítványa tárgytalan lévén — mint meg nem támadottat elfogadottnak jelentem ki. A harmadik bekezdés eredeti szövegével szemben áll Halász Móric kénviselő úrnak eervrendbeli, Farkas István és társai képviselő uraknak kétrendbeli, Pakots József képviselő úrnak egyrendbeli és Szilágvi Lajos képviselő úrnak egyrendbeli indítványa. Az eredeti szöveggel szemben foe-om állítani ezeket az indítványokat. Amennyiben az eredeti szöveget nem méltóztatnak elfogadni, Halász Móric képviselő úr indítványát szembe fogom állítani az imént felsorolt indítványokkal. Ezen az alapon kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e a harmadik bekezdés eredeti szövegét, szemben Halász Móric képviselő úrnak egy-