Képviselőházi napló, 1927. XXV. kötet • 1930. február 11. - 1930. március 12.

Ülésnapok - 1927-352

Bê Az országgyűlés képviselőházának 35 É. ülése 1930 február 12-én, szerdán. filmet gyártani nem lehet, ezt képviselőtársam is koncedélni fogja. A filmipari alap feladatává nem azt kellett tenni, hogy gyártson, hanem azt, hogy legelsősorban gondoskodjék gyárról. Erre lehetőség kínálkozott akkor, midőn a Filmipari Alap által bérbevett Corvin-gyár olyan szituációba került, hogy anyagi helyzeténél fogva árverésre bocsátották az egész gyárat. Ekkor állt a Filmipari Alap ama kérdés előtt, hogy vagy maga vegye meg ezt a filmgyárat, vagy pedig engedje elárverezni és ezáltal tönkretegye a lehetőségét is annak, hogy Magyarországon film gyártható legyen. A Filmipari Alap igen helyesen ezt magáévá tette, és magam is a legmelegebben karoltam fel azt a gondolatot, hogy a magyar filmipari gyártásnak legalább a lehetőségét biztosítsuk és további koncepciókkal már nemcsak a gyártás lehetőségét, de magát a gyártást is elősegítsük. így történt az, hogy a filmipari alap megvásárolta árverésen igen jutányos áron ezt a 3300 négyszögölnyi területet a felépítményekkel és teljes felszerelésével együtt, kivéve azokat a felszereléseket, amelyek már részben különben is a Filmipari Alap tulajdonát képezték. Megszerezvén ezt a gyárat, második feladata most már az volt, hogy a termelési hitel nyújtásával — persze mindig garancia mellett — lehetővé tegye a filmgyártást, mert arra a Filmipari Alapnak pénze nincs, hogy boldogboldogtalannak aki hozzájött, pénzt adjon, minden kötelezettség és minden garancia nélkül. Nálam nem egy ember volt, aki milliókat kért minden garancia nélkül, amire a válaszom az volt: uram, inkább kidobom a pénzt az ablakon, mert még időm van utána szaladni és a pénzt megmenteni, de ha odaadom kegyednek, az a pénz biztosan elveszett összeg lesz. (Mozgás a baloldalon.) Hiába mosolyog, képviselő úr, ez így van. (Malasits Géza: Azt mondjuk, hoo-y Zsabka kapott! — Esztergályos János: Nem házszabályellenes a mosolygás, miniszter úr!) Nem is azt kifogásolom, csak mintha kételkednének ebben az állításomban. A Filmipari Alap nem alakult és nem alakul másból, mint a külföldi filmek után 'méterenként beszedett 20 fillérből. Az igen t. képviselő úr teljes mértékben összekonfundálja a cenzúrát a filmipari alappal. A cenzúra teljesen önálló. (Pakots József: Nagyon jól tudom, nem konfundálom Össze, csak említettem hogy ugyanazok az urak vannak itt is!) A képviselő úr ugyanazokat a pénzeket említette, hogy ugyanazok ott vannak a Filmipari Alapnál. Itt van a tévedés. Az urak lehetnek ott, de a pénz nem, mert a cenzúra külön kezeli a maga pénzét. A Filmipari Alap egy minisztertanácsi határozattal megállapított, külön céllal bíró vagyon és ha a képviselő úr behatóbban foglalkozott volna ezzel a kérdéssel, akkor ennek az alapnak zárszámadásait minden költségvetési zárszámadásban meg méltóztatott volna találni. (Pakots József: Nem erről van szó!) De erről van szó. En csak a képviselőtársam tévedését igazítom helyre, mert a Filmipari Alapban ne méltóztassék olyan pénzt keresni, amelyre azt méltóztatik mondani, hogy nem tetszik megtalálni, mert nincs ott, mert nem lehet ott. (Pakots József: A cenzúra-bizottság mit csinál a pénzével?) Annak költségei vannak; a cenzúrának irodái, helyiségei vannak, gépe van és vannak bizottsági tagjai, akiket honorálni is kell, mert ' óránként honorálják őket. (Pakots József: 250.000 pengő!) A pénz semmi másra nem fordíttatik, mint a cenzúra-bizottság költségeinek és a cenzúra dologi és anyagi eszközeinek fedezésére. Méltóztatik engem megszámoltatni kívánni, hogy a Filmipari Alap miből és hogyan tevődött össze. A Filmipari Alap a folyó év január 1-éig 1,469.000 pengőt kezelt, annyi folyt be, 1926. év június 1-éig 152.000, az 1926/27. költségvetés évében 310 000, az 1927/28. költségvetés évében 364.000, 1928/29-ben 399.000 és 1929 július 1-től folyó év január l-ig 244.000 pengő, vagyis Összesen 1,469.000 pengő. Ebből hivatalos becslés szerint a 3300 négyszögöles telep a gyárral együtt 850.000 pengőt képvisel, készpénzben és hitelekben van 236.000 pengője, tehát összesen 1,086.000 pengő értékkel bír ma az alap. A befolyt összeggel szemben tehát 383.000 manco jelentkezik. Ebből a gyártelep bérleti és fenntartási költségeire esik 170.000 pengő; A segélyezésekre kiadott összegek után a Filmipari Alap kamatot fizet, azonban kamatmentesen adja a segítséget. Itt tehát egy manco jelentkezik, — egy százezerpengős manco — úgyhogy a fennmaradó 113.000 pengő esik a négyévi adminisztracionális költségekre. Ez évenként nem jelent• többet, mint nem egészen 30.000 pengőt, tehát nem is egészen 3%-át a tőkének, amely ennek az egész apparátusnak az adminisztrációjára fordíttatik, Azt 'hiszem, hogyha bármely magánüzemet vagy bármely más állami üzemet méltóztatik ezzel az üzemmel összehasonlítani, sehol olyan alacsony kezelési költségeket, személyi és dologi kiadásokat nem méltóztatik találni, mint éppen ennél az alapnál. Az adminisztracionális kiadásokra nem kívánok rámutatni, de rátérek a személyi kiadásokra, amelyeket a képviselőtársam szintén előhozott és amelyek a sajtóban is mint egetverő olyan tantiémek és fizetések vannak megemlítve, amelyek csak a legnagyobb.vállalatoknál szokásosak. Az ügyvezető alelnök, aki a Filmipari Alap egész pénzkezelését irányítja és vezeti, havi tiszteletdíjul kap 320 pengőt, a felügyelőbizottság titkára, aki az adminisztrációt is ellátja, havi 240 pengőt, a scenáriumvizsgálóbizottság előadója havi 200 pengőt, a Filmipari Alap ügyésze havi 160 pengőt élvez; ezenkívül a Filmipari Alap közvetlen adminisztrációval nem foglalkozó tagjai, tehát az itt felsoroltakon kívül azok, akik bent vannak a -felügyelőbizottságban, jelenléti díjképpen 15 pengőt kapnak esetenként. Azt hiszem, ez a munkálkodásuk 1 lehető legminimálisabb összeggel van honorálva. A képviselőtársam azt említette volt, hogy mióta Filmipari Alap van, azóta filmet egyáltalán nem gyártott, vagy legalább is nem jó filmeket gyártott. Megengedem, hogy nem állunk azon a színvonalon és magaslaton, amelyen állani szeretnénk és állani lehetne, de az ok nem abban van, hogy a mi felkészültségünk nincs meg, hanem abban, hogy azok, akik mindig filmet akarnak gyártani, nem jelentkeznek kellő tőkével és felkészültséggel és nem jelentkeznek magyar film gvártására olyan mértékben, mint azt a képviselőtársam és mi is óhajtanánk. Mi rendelkezésre állunk azokkal a csekély összegekkel, amelyeket erre a célra fordíthatunk, hogy segítségükre legyünk. Itt áll az egész gyár a maga teljes felkészültségében. Hogy a magántőke nem jelentkezik, erről a Filmipari Alap nem tehet, de a lehetőség megvan erre és 'mi mindent el is követünk, hogy ez megtörténjék. 'Mi ez alatt a négy év alatt 13 ú. n. normáihosszúságú játékfilmet készítettünk és 9 ú. n. rövidfilm készült. Ezek között megemlítem a következőket: Csárdáskirálynő, Csodadoktor,