Képviselőházi napló, 1927. XXV. kötet • 1930. február 11. - 1930. március 12.

Ülésnapok - 1927-364

Az országgyűlés képviselőházának 36+ fogadja el azt az indítványunkat, hogy ebben az esetben mint érdekképviselet legalább két tagot beküldhessen a törvényhatósági bizottságba a szervezett munkásokat képviselő Országos Szakszervezeti Tanács is és a Társadalombiztosító Intézet. Most a Szakszervezeti Tanácsról akarok beszélni. Annál is inkább követelhetjük ennek képviseletét, inert a szakasznak azt az intencióját, hogy csak a törvény által alkotott testületek nyerjenek érdekképviseletet a törvényhatósági bizottságban, maga a szakasz áttöri már azzal a rendelkezésével, hogy kéttagú érdekképviseletet kaphat a törvényhatósági bizottságban a Gyáriparosok Országos Szövetsége is. (Úgy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon.) A. Gyáriparosok Országos Szövetsége nem törvény által alkotott testület. Hasonlóképpen nem törvény által alkotott testület a Szakszervezeti Tanács sem, azonban sokkal több joggal kérhet képviseletet az Országos Szakszervezeti Tanács a törvényhatósági bizottságban, mint a Gyáriparosok Országos Szövetsége, mert egészen bizonyos, hogy a Gyáriparosok Országos Szövetsége egyéb érdekképviseletek révén is meg fogja már kapni a maga különleges érdekeinek védelmét a törvényhatósági bizottságban, míg a Szakszervezeti Tanácsról ezt nem lehet elmondani. Ha egyszer az az elv, hogy csak törvénytől alkotott testületek nyerjenek képviseletet, át van törve, akkor joggal követelheti a szervezett munkásság, hogy a Szakszervezeti Tanács útján külön , kéttagú, vagy többtagú képviseletet nyerjen a törvényhatósági bizottságban. T. Képviselőház! őszintén mondom, nem tudom megérteni, mit keres — nem is szólva a Vitézi Rendről — az Országos Mezőgazdasági Kamara mint érdekképviselet a főváros törvényhatósági bizottságában? Ha ezt a fasiszta elméletet, a korporációs elméletet ilyen csökevényeiben, ilyen tapogatózva, hogy ne '

f mondjam, egyelőre ilyen félénken megvalósítják a magyarországi közületekben, akkor ez féligmeddig megérthető, ha a mezőgazdasági kamarák, így az Országos Mezőgazdasági Kamara is, képviseletet nyernek a vidéki törvényhatóságokban, vagy a vármegyei törvényhatóságokban. De mit keres itt? Őszintén kérdezem és választ várok a belügyminiszter úrtól arra, hogy mit keres a főváros törvényhatósági bizottságában a Vitézi Rend képviselete mellett a mezőgazdasági kamarának képviseletet Ezt az eredeti javaslatnak indokolása sem tudja elfogadhatóan megmagyarázni, úgyhogy maga a közvélemény, a budapesti közönség is nagyon érdeklődik az iránt, hogy ennek az agrár-érdekképviseletnek vájjon mi lesz a teendője, milyen irányban kívánják a befolyását érvényesíteni a főváros törvényhatósági bizottságában. T. Képviselőház! Azzal végzem szavaimat: legjobb volna, legóhajtandóbb volna, ha r

elfogadtatnék — mint a tiszta autonómikus álláspont védelmének keresztülvitele — a mi indítványunk, amely a szakaszt töröltetni kívánja, amennyiben azonban a Ház ezt nem tenné magáévá, nagyon fontosnak tartjuk az általam hangoztatott érvek következtében is, hogy a Szakszervezeti Tanács is nyerjen a törvényhatósági »bizottságban érdekképviseletet. {Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök: Szólásra következik

1

? Petrovics György jegyző: Frühwirth Mátyás ! Frühwirth Mátyás: Mélyen t. Képviselőház! Az érdekképviseleti szakasszal kapcsolatos elvi ülése 1930 március 7-én, pénteken. 391 kérdéseket meglehetősen tisztázták azok a felszólalások, amelyek itt elhangzottak. Hogy ez a szakasz mennyire fontos, mutatja az is, hogy ennek a parlamentnek legkiválóbb tagjai is síkra szálltak ennek a kérdésnek a megoldást érdekében és aki valóban figyelemmel kíséri az érdekképviseleti rendszer fejlődését, látja, hogy^ a parlamentarizmusnak egy korrigálása az érdekképviseleti rendszer. Természetesen fontos az, hogy az érdekképviseleti elv helyesen legyen keresztülvíve és érthetőek ezek a viták, mert ez az elv nincs tisztán keresztülvíve. Méltóztassanak megengedni, hogy egy fontos kérdésre hívjam fel a parlament szíves figyelmét és felkeltsem a miniszter úr érdeklődését: nevezetesen a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara kérdésére. A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara a törvény szerint úgy van megkonstruálva, hogy a gyáripar, a kereskedők és az iparosok együtt vannak benne és köteleztetnek arra, hogy a kamara tagjai legyenek. A Kereskedelmi és Iparkamara azonban azt tette meg például a felsőházi tagválasztásoknál a Gyosz-szal és a kisiparossággal szemben, hogy ennek az elvnek áthágásával javarészt kereskedőket küldött be a Felsőházba a felhatalmazása alapján. A közigazgatási bíróságnak kellett ezt a választást megdöntenie. Ez azt mutatja, hogy a Budapesti ^Kereskedelmi és Iparkamarában a Gyosz. részéről és az iparosság részéről felmerülő bizalmatlanság indokolt. A Gyosz. ennek következtében keresztülvitte, hogy a saját tagjait ő maga választhassa meg; mert ha már érdekképviseleti rendszerről van szó, akkor- el kell fogadni azt az elvet, hogy az illető foglalkozási ág maga jelölhesse ki és maga választhassa meg érdekképviseleti tagjait. (Fábián Béla: Petrovácz Gyula mást mond!) Mondom, a Gyosz. befolyásával és összeköttetésével keresztülvitte, — és nagyon helyesen — hogy a számára koncedált tagokat ő maga jelölhesse ki és ő maga választhassa meg. Ez helyes elv. Nem vitatkozom azon, hogy alapos vagy helves-e a Gyosz.-nak küldési joga, szerintem nem ez a kérdés, hanem az, hogy egy testületet felhatalmaztak önálló küldési joggal; de nemcsak a Gyosz.-t, hanem az Orvosszövetséget is, mert azt mondja ennek a szakasznak d) pontja, hogy amíg az Orvosi Kamara meg nem alakul, addig az Orvosszövetségnek van joga beküldeni a tagokat. Az iparossággal szemben tehát rendkívül méltánytalan ez a törvényjavaslat. Hiszen ismerjük azokat a számadatokat, amelyek szerint Budapesten az iparosság majdnem 20%-át képviseli a választóközönségnek és hogy 41 ipartestületben közel 32.000 szakképzett iparos van törvény alapján beszervezve. S ezt a nagyon jelentős érdekképviseletet nullifikáljuk. (Fábián Béla: Szavazzuk le a belügyminisztert!) Elhanyagoljuk ezt a tisztára igazságos kérdést és én csodálom, hogy a belügyminiszter úr, aki látta a közigazgatási bíróság döntését és látta azokat a panaszokat, amelyek előtte fekszenek, mégis ezt az álláspontot tartotta helyesnek, hogy az iparosságot be kell kényszeríteni, hogy ne saját maga válassza a maga érdekképviselőit, holott be van bizonyítva elvileg is, hogy a magyar iparosság nem bízhatik abban a szervezetben, mert a Kereskedelmi és Iparkamarában nem kapja meg érdekeinek a védelmét. Én tehát azt kérem a t. belügyminiszter úrtól, tegye lehetővé, hogy a budapesti iparosság maga választhassa meg a maga kiküldötteit, mert ha jogot adunk az Orvosszövetségnek, ha jogot adunk a Gyosz.-