Képviselőházi napló, 1927. XXV. kötet • 1930. február 11. - 1930. március 12.

Ülésnapok - 1927-363

Az országgyűlés képviselőházának 363 legelsősorban, hogy ez a szakasz töröltessék, ha azonban nem töröltetnék, vannak módosításaink, amelyek közül kettő a 18. § 1. bekezdésére vonat­kozik. A 18. § 8. bekezdésének törlését kérjük. T. Ház! Nyilvánvaló, hogy ha komolyan vennék itt az érdekképviseleti kérdést, akkor ezt nem lehetne idehozni, de nem is ezt akarják és mivel az érdekképviselet egyáltalán nem le­het alapelve egy önkormányzati szerv összetéte­lének, el kell vetni és nem volna szabad tör­vénybe iktatni. Üjra hangsúlyozom, hogy az a rendszer, amelyet Szilágyi képviselőtársam itt kifogásol, természetszerűen hozza magával, hogy ilyen rendszer alakuljon ki, hogy a klikk még szűkebb legyen és még jobban biztosítva le­gyen az uralma. Ámde számoljanak az urak az­zal, amit beszédem kezdetén mondottam, hogy ezzel nem védik meg a polgári társadalmat, sőt bebizonyította ez a kormányzati rendszer, hogy nem is képes reá, hogy a polgári társadalom alapelveinek megfelelő törvényalkotást vigyen keresztül, bebizonyította, hogy nem képes a jog­egyenlőség elvein kormányozni, bebizonyította a miniszter úr is felszólalásaival, hogy ellentét­ben áll a polgári társadalom ideáljaival, esz­méivel s hogy féken akarja tartani ezt a társa­dalmat s erőszakkal akarja elnyomni, hogy az ennek a 'társadalomnak kebelében jelentkező gondolatok és eszmék érvényre jussanak s az önkormányzaton keresztül megnyilatkozhassa­nak. Ez lehet ©élja egy kormánynak, amely más eszközökkel kormányoz, amely másként nem tud uralmon maradni, mint azzal, hogy erőszakos módszereket alkalmaz a törvényalkotásnál és hoz rendelkezéseket, ámde legyenek meggyő­ződve arról, hogy ez nem akasztja meg az életet s az új eszmék érvényesülését, mert azok utat törnek maguknak és érvényesülni fognak akkor is, ha minden törvénnyel és rendelettel meg akarják akadályozni. Ma már ott tartunk, hogy a fejlődés mene­tén azok az államok haladnak előre, amelyek a törvényes berendezkedés terén lépést tartanak a haladás szellemével és ezek fognak a civili­záció és kultúra terén haladni, mi pedig kul­logni fogunk utánuk és ilyen rendelkezésekkel ki leszünk téve annak, hogv igenis megterem­tik az erupciók és forradalmak lehetőségét az ilyen törvényes rendelkezésekkel, mert ez nyil­ván bizonyítja azt, hogy a polgári társadalom­ból kiközösítik a népességnek, polgárságnak és munkásságnak: egy nagy részét, nyilvánvaló, hogy ilyen rendelkezésekkel a polgári társada­lom akaratát meghamisítják és ez mindenkinek a szemét ^ felnyitja. Kérem tehát at. Kéviselo­házat, méltóztassék ezt a szakaszt elvetni, tö­rölni és kivenni onnan, hogy ez ne legyen szé­gyenfoltja a magyar törvényhozásnak. Elnök: Szólásra következik? Fitz Arthur jegyző: Bródy Ernő! Bródy Ernő: T. Képviselőház! Elméletben és elvileg én is^ azon az állásponton vagyok, hogy a nagy választóközönségre kell bízni azt, hogy kit választ be egy törvényhatóságba, döntse el Budapest polfársáíra, hogy milyen foglalkozásból kit akar beküldeni a törvényha­tóságba. À választópolgárság hivatott is, alkal­mas is arra, hogy ezt a tisztét elvégezze. De ez a kérdés ebben a pillanatban szuperált kérdés, miután az érdekképviseleti rendszer be van ik­tatva a törvényjavaslatba, én tehát elméleti ki­fogásaim hangoztatása mellett kénytelen va­gyok a gyakorlati kérdésre rátérni. Gyakorlatilag két álláspont áll egymással szemben ennél a szakasznál. Az egyik álláspont az, hogy a törvényhatóság foglalkozás alapján ülése 1930 március 6-án, csütörtökön. 375 való tagjait válasszák maguk az érdekképvise­letek. A másik álláspont, amely ebben a javas­latban kifejezésre jut, az, hogy a törvény ható­ság válassza ezeket a tagokat. (Petrovácz Gyula: Ez a helyes!) Én nagyon helytelenítem ozt, ez nem az autonóm álláspont. Az autonóm álláspont az, hogy az egész közönség válassza ezeket a tagokat. Ez az autonómia álláspontja. Itt mi csak belehelyezkedünk egy adott hely­zetbe. Nagyon helytelenítem, hogy egy kis tes­tület, a törvényhatóság válassza ki az érdek­képviseleti tagokat. Ez az érdekképviseletek le­becsülése, hiszen rendesen azt szoktuk mondani, hogy maguk az érdekképviseletek válasszák meg tagjaikat, meg szoktuk hallgatni az érdek­képviseleteket s ha egv szakkérdésről van szó, azt szoktuk mondani, nyilatkozzék maga az ér­dekeltség, maga az érdekképviselet. Ebben az esetben minden egyes érdekképvi­selet nyilatkozott már abban a tekintetben, hogy ő maga válassza ki saját tagjait. Természetes, hogy az érdekképviselet van hivatva arra, ő tudja legjobban megbírálni, kik valók oda tag­jaik közül. Kz a legtermészetesebb dolog, ellen ­béna törvényhatóság közgyűlése, amint én ezt az általános vitánál tartott beszédemben is ki­fejtettem, nem a megfelelőket, a hivatottakat fogja oda beküldeni, hanem kortesszempontból fogja ezt a kérdést elbírálni. Ez nem helyes, mert nem helyes kortes szem­pontok szerint ennek a törvényjavaslatnak alap­ján ezeket az érdekképviseleti tagokat oda be­küldeni. Méltóztassék megadni a Budapesti Ke­reskedelmi- és Iparkamarának, a Budapesti Ügyvédi Kamarának azt a jogot, hogy ő maga válassza ki azokat, akiket képviseletére hivatot­taknak tart. (Petrovácz Gyula: Idegen testület!) Hogy volna idegen testület? Bocsánatot kérek, a Budapesti Ügyvédig Kamara csak inkább hi­vatott annak megítélésre, hogyha már választ, kit küldjön be tagjai közül. Méltóztatnak ugye­bár belátni, hogy nem helyes az, hogy a Buda­pesti Kereskedelmi- és Iparkamara — ha már ezen felosztásiból indulunk ki — csak négy tagot, két kereskedő és két iparos tagot küld be, míg a gyáriparosok szövetsége szintén két tagot. Sokkal nagyobb képviseletnek kellene lennie és minden kategóriára ki kellene terjeszkedni, te­hát két nagykereskedő, két középkereskedő, két kiskereskedő és két nagyiiparos, két középiparos és két kisiparos tagnak kellene lennie. Ez magá­nak az érdekeltségnek is óhaja, hiszen a keres­kedelmi- és iparkamarának tízezrek és tízezrek a tagjai. Igen nagy létszám ez és ehhez ará­nyítva nagyon kevés annak a képviseletnek száma, amelyet itt adnak, a képviselet módja pedig seirumii esetre sem megfelelő, semmi esetre sem helyes. Ebben az, ügyben maga az alapjayaslat járt el helyesen és remélem, hogy a többség is ilyen értelemben fog kialakulni és épúgy, mint a vár­megyei törvényjavaslatnál nem bízták^rá a tör­vényhatóságokra ezeknek az érdekképviseleti tagoknak megválasztását, remélem, hogy ami­kor Budapest székesfővároról van szó, ajkkor is a többség az eredeti álláspont mellé fog csat­lakozni és meg fogja szavazni az eredeti tör­vényjavaslatnak erre vonatkozó intézkedését. (Petrovácz Gyula: Pláne ha a baloldal védi!) Bocsánatot kérek, ritka eset állott elő és mél­tóztassék nekem ebben az esetben megengedni azt a ritka élvezetet, hogy egyszer csatlakozzam egy többségi állásponthoz. (Jánossy Gábor: El­vezet?) Ügyis ritka eset ebben az életben és eb­ben a Képviselőházban.., (Jánossy Gábor: Azt kérdezem élvezet-e?) Az az élvezet, ha az ember­nek egy elve gyakorlatilag megvalósul, örülök,

Next

/
Oldalképek
Tartalom