Képviselőházi napló, 1927. XXV. kötet • 1930. február 11. - 1930. március 12.
Ülésnapok - 1927-363
370 Az országgyűlés képviselőházának' 3( rendszer kizárólag a polgári középpártoknak fog ártani. Ezek után azt kérdezhetnék, hogy akkor miért harcolunk ellene, hiszen nekünk tulajdonképpen hálásaknak kellene lennünk a belügyminiszter úr iránt azért az összekovácsolásért, amellyel egyrészt egy bal-, másrészt egy jobbszélső pártot teremt, mert ez lesz ennek a következménye, a két szélső párt indulási lehetősége, ami természetesen a harc kiéleződését, másrészt pedig a terep tisztázását is jelenti, mert azok a polgári középpártok, amelyek e szakasz szerint az indulás lehetőségétől meg vannak fosztva, nem veszik el tőlünk azokat a mitläufereket, amelyek egy üolgári középpárt kialakulása esetén hozzájuk tartoznának és ezzel a mi táborunkat csökkentenék, ellenben a javaslat szerint a két szélső pártot kovácsolta össze a belügyminiszter úr, a középpártok erejét azonban teljesen elveszi, annál is inkább, mert egyfelől a jobb szélső pártot a hatalmi terror fogja erősíteni, a finánc, a végrehajtó é; másféle hivatalos presszió nyomásával, a másik oldalon pedig ott van a meggyőződés bátorsága, és a munkásnak az a viszonylagos függetlensége a polgári középpártokhoz tartozókkal szemben. A polgári társadálom védelme helyett tehát végeredményében a miniszter úr mesterségesen kitenyészt két egymással élesen és elválaszthatatlanul szemben álló pártot a fővárosi választásokra. Azt vesszük ki, azt érezzük ki ebből a szakaszból, hogy ez az egész dolog tulajdonképpen Buda miatt történik. (Propper Sándor: Buda és Buday miatt!) Azt hiszik, hogyha ilyen magasabb gátat állítanak elénk, akkor ezt nem tudjuk venni. Általában az egész javaslatban annyira igyekeznek Budát izolálni, Pesttől megkülönböztetni, hogy úgy érzem, teljesen és tökéletesen igazam volt, amikor azt mondottam, hogy ez a javaslat apró egységekre akarja bontani Budapestet. Budapest, nagy egységének, nagy és összeálló tömörülésének megtartása helyett apró egységekkel akar ott operálni és úgy véli, hogyha már a pesti oldalt nem tudja megvédeni tőlünk, akkor legalább Budapestnek ebben a kisebbik felében akarja és szeretné tartósan megvetni a lábát. Pedig tévedés ez a felfogás, mert Buda már több, mint félszázad óta Pesthez tartozik, Buda már több, mint félszázai! óta össze van kapcsolva Pesttel, nem lehet már sem lélekben sem adminisztratíve elválasztani ezt a két részt egymástól, még akkor sem, ha nekünk Budán az ezer aláírót akadálynak szánták. A szakaszban nekem is meg kell említenem a szelvényrendszer módját, a szelvénybörzének azt a lehetőséget, amelynek ez a szakasz tág terét nyit és amelyre nézve semmiféle büntetőszankció nincs a javaslatban, mert azt a 11. bekezdést, remélem, nem veszik komoly szankciónak ezek ellen a visszaélések ellen, hiszen ezek a visszaélések nem történnek közjegyző előtt, nem történnek nagy; nyilvánosság előtt. Amikor ezeknek a büntetésére vagy üldöztetésére rákerülne a sor, nemi találnak tanút, aki a visszaélés megtörténte mellett bizonyítana, nem találnak valakit, akit ezekért a visszaélésekért megbüntetni lehetséges lesz. A szakasznak a választójog kötelező gyakorlására vonatkozó részénél nekem is ismételnem kell azt, hogy kötelezővé tenni a szavazást csak abfyan az esetben lehet, ha mindenki számára jogosulttá is teszik a szavazást, ha mindenki számára lehetővé is teszik a szavazást egyrészt az ajánlási rendszer megváltoztatásával» másrészt azzal, hogy nem hétköznapon tart. ülése 1930 március 6-án, csütörtökön. ják, hanem vagy , ünnepre, vagy vasárnapra teszik át a választási napot, amikor tehát a munkást nem fenyegeti az a szörnyű veszedelem, hogy ebben a borzasztó munkanélküliségben a munkanélküliek közt válogatni tudó munkáltató felteszi előtte a kérdést, szörnyű dilemmába kergeti őt: vagy eleget tesz állampolgári kötelezettségének, vagy pedig elveszti munkáját. Ö akkor a két lehetőség közül természetesen a kenyerét fogja választani. Még csak rossz néven sem lehet tőle ezt venni, hiszen, amikor a kenyér elvesztése évekig tartó nyomorúságot és munkátlanságot jelent neki, akkor nem szabad őt ilyen szörnyű kérdés elé állítani. Azt mondja a szakasz, hogy a kerületi elöljáró a viszonyokra, a vagyoni és egyéb körülményekre figyelemmel fogja majd a választástól elmaradottat büntetni. Valóban a kerületi elő Íj ár ó kénytelen lesz ezeket a körülményeket mérlegelni, akár csak a bíró kénytelen a körülményeket mérlegelni, például a kenyértolvajnál, aki éhségből lopott, a törvény felséges egyenlőségén áttörve, áttörve azt a felséges egyenlőséget, amelyről már Anatole Prance megmondotta, hogy egyformán megtiltja a gazdagnak és a szegénynek az utcán a koldulást, a hídalatthálást és a kenyérlopást. De az, hogy a kerületi elöljáró kénytelen lesz ezeket a körülményeket figyelembevenni, tulajdonképpen értéktelenné is teszi magának a szakasz idevonatkozó pontjának értékét, mert ha emberi szemmel és emberi lélekkel figyeli ezeket a körülményeket, akkor nem hiszem, hogy az ilyen szörnyű dilemma, a kenyér vagy a jog dilemmája elé állított munkásnak a választástól való elmaradása esetében akár a legminimálisabb büntetéssel is sújtani meri őt. Mivel ez a szakasz úgyszólván végesvégig egyrészt akadályokat gördít a szavazati jog gyakorlása elé, másrészt akadályokat gördít a választópolgár elé, hogy az a maga igazi meggyőződését fejezze ki, én azt eredeti szövegében el nem fogadóin, hanem hozzájárulok a Parkas István és képviselőtársai által előterjesztett összes módosításokhoz. (Helyeslés a szélsőbal oldalon.) Elnök: Szólásra következik? Petrovics György jegyző: Fábián Béla! Elnök: A képviselő úr nincs jelen; töröltetik. Petrovics György jegyző: Más nincs feljegyezve. Elnök: Kíván ínég valaki szólani Ï (Nem!) Ha senki szólni nem kíván, a vitát bezárom. A miniszter úr nem kíván nyilatkozni? (Scitovszky Béla belügyminiszter: Nem. Már nyilatkoztam! — Malasits Géza: Nehéz is volna ezt a szakaszt védeni! — Scitovszky Béla belügyminiszter: Már megvédtem!) Szólásjoga többé senkinél; nincs. A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. (Várnai Dániel: Nem vagyunk «határozatképesek ! — Malasits Géza: Kérjük megszámlálni a képviselőket!) A szakaszt épúgy, imint az előző szakaszt is. bekezdésenként fogom szavazásra feltenni. (Propper Sándor: Nem vagyunk határozatképesek! Meg fogjuk támadni ezt a szakaszt ezen a címen & harmadszori olyasásnál!) A kérdés feltevéséhez joguk van a képviselő uraknak felszólalni, egyébként pedig méltóztassanak a közbeszólásoiktól tartózkodni. (Farkas István A kérdés feltevéséhez kérek szót!) Farkas képviselő urat illeti a szó. Farkas István: Kérem a határozatképesség megállapítását. Elnök: Kérem a jegyző urat, szíveskedjék megolvasni a jelenlévő képviselő urakat. (Propper Sándor: Ne plurálisán!)
