Képviselőházi napló, 1927. XXV. kötet • 1930. február 11. - 1930. március 12.

Ülésnapok - 1927-361

Az országgyűlés képviselőházának 861. T. Képviselőház! Teljesen érthetetlen és megmagyarázhatatlan, hogy milyen címen tart egy kerület a maga érdekeinek az egyedüli érvényesülésére számot? Hát, nem mindegyik kerület egy-egy része ennek a városnak és nem mindegyik egységesen, az egész város érdekeinek egyedüli érvényesülésére kell, hogy számot tartson? Sőt tovább megyek: ez a város sem a maga érdekeinek egyedüli érvényesülésére kell, hogy számot tartson, hanem ez a város is csak egy része az országnak és akkor, amikor ez a város valamit csinál, az egész ország érdekeinek az érvényesülése kell, hogy a szeme előtt legyen. Nincs külön józsefvárosi hazafiság, budai hazafiság és kőbányai hazafiság. Aki a patriotizmust így értelmezi, az szerintem nagyon helytelenül és károsan értelmezi. (Farkas István: Szükség van egy kis ellentétre!) Ezzel nem csinálnak egyebet, mint visszaállítják azt a kerületi törzsfőnök-rendszert, amely ia háború előtt volt meg s amely ellen mi — és minden haladópárt — a legélesebben harcolunk. Azt mondotta a képviselő úr, hogy a külföldön sincsenek matematikai pontosságú kerületek. Igen, ebben igaza van neki, de éppen azért nincsenek, amiért nálunk nincsenek, mert az évek fejlődése, a természetes fejlődés eltolta a kerületek határait és amennyiben odakünn új beosztást^ végeznek a kerületekkel nem adminisztrációs és szervezeti szempontból, hanem választójogi szempontból, akkor igenis javítanak a beosztásokon. Mi most újat csinálunk, nekünk itt módunkban van, hogy jobbat és különbet csináljunk annál a beosztásnál, amely a fejlődés folytán eltolódott arányok miatt igazságtalan. De azonkívül az, aki a választókerületek egyenlő számú képviseltetését óhajtja, mit fog például akkor csinálni, ha a természetes fejlődés folyamán megalakul Nagy-Budapest és idecsatolják hozzá Kispestet, Üjpestet, Pestújhelyét és a környező egyéb községeket és városokat? Mit csinál akkor? Vaijon ezeket az 50— 60^70 ezernyi, de talán még több ezernyi létszámra felduzzadt új kerületeket ugyanennyi jogban akarja részesíteni, mint most ezeket a parányi kerületeket? Azok is a természetes fejlődés útján alakultak ki. Ha tehát azokra nézve teljesen lehetetlen már most megállapítani, hogy ugyanilyen számú bizottsági tagot fognak választani, mint ma a mi kerületeink, akkor a természetes fejlődésnek ezt a követelését igenis már ma honorálni kell ezeknél a kerületeknél, ahol a természetes fejlődés ilyen eltolódást eredményezett. A topográfiai és a lokális viszonyok csak az adminisztrációra tartoznak. Ez csak arra tartozik, hogy a közönséget minél jobban, minél gvorsabban ki lehessen szolgálni, hogy a jogkereső, vagy a maga ügyeit elintéző közönség a különféle kerületekben a lehető legjobb és leggyorsabb kiszolgálást kapja meg az adminisztráció részéről. Ha azonban a topográfiai és a lokális beosztás jogfosztást jelent, akkor nem lehet és nem szabad ehhez a beosztáshoz ragaszkodni... Elnök: Kérem, képviselőtársunk, beszédideje lejárt. Kéthly Anna: Kérek ötpercnyi meghoszszabbítást. Elnök: Méltóztatnak ehhez hozzájárulni? (Igen!) Tehát még öt perc áll rendelkezésre. Kéthly Anna: ... akkor jobb megoldást kell keresni, amely nem bántja a^ kerületeknek természetesen kifejlődött határait, amely nem bolygatja meg azt az adminisztrációs apparátust, amely azt nem terjeszti ki és nem is kerül pénzbe. Ez a jó megoldás: az egységes lajstrom ülése 1980 február 27-én, csütörtökön. 313 a választás részére, (Üqy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon.) az egységes lajstrom, amely a város minden polgára számára egyenlő jogokat biztosít akkor, amikor a város intézésében a szavát fel akarja emelni. T. Képviselőház! önök nem törődnek azzal, hogy ebben a kérdésben milyen megoldás mellett szól a logika, a józan meggondolás és nem is hisszük, hogy ezek a felszólalások meg fogják önöket győzni ezeknek az érveknek helyénvalóságáról, (Jánossy Gábor: Azt nem lehet előre tudni!) annál is inkább, mert nagyon jól tudják, hogy ezek az érvek helytállók, de nagyon jól tudnák azt is, hogy az érvek figyelembe nem vétele adja az előnyöket azoknak a pártoknak, amelyek már csak ezen a réven tudnak Budapesten hatalmon maradni. Ennélfogva az érvek félretolásával maradnak ennél a beosztásnál, ennél a módszernél, amely minden logikával szemben áll. Nekünk, t. Képviselőház, valóban nincs is itt más szerepünk, mint figyelmeztetni a Képviselőházat, a törvényhozást a teherbíró képességnek, a türelem teherbíró képességének határaira; figyelmeztetni arra, hogy mi láttuk már a janicsárokat más gazda szolgálatában is. Nincs más dolgunk, mint rámutatni az igazságtalanságokra, a jogtalanságokra azok előtt, akik talán még nem látják ezeket az igazságtalanságokat és jogtalanságokat. Odakünn pedig szervezzük az ellenállást ez ellen a módszer ellen, a tiltakozást, a bátorságot, a polgári önérzetet ezek ellen a módszerek ellen, hogy megértessük az emberekíkel, hogy róluk, nélkülük így határoztak. Nem lehet büntetlenül eltömni a haladás forrásait, mert azok másutt törnek ki, (Ügy van! a szélsőbaloldalon.) ha a természetes fejlődés útját nem engedik meg nekik. Ez^ a kitörés pedig pusztítást okoz. Ezt a pusztítást szeretnők mi megelőzni; mi szeretnők megelőzni a pusztítást, mert nekünk a pusztításban igenis, van veszteni valónk, s nekünk a haladással van nyerni valónk. Éppen ezért tiltakozom ez ellen a szakasz ellen is, csak úgy, mint a többi ellen és csatlakozom Farkas István képviselőtársam előterjesztett módosításához, s kérem a Házat, hogy azt fogadja el. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök: Szólásra következik? Fitz Arthur Jegyző: Feliratkozva nincs senki. Elnök: Kíván valaki szólani? (Baraes Marcell szólásra jelentkezik.) Baraes Marcell képviselő urat illeti a szó. Baracs Marcell: T. Képviselőház! Teljes rövidséggel kívánok rámutatni azokra a momentumokra, amelyekre már a törvényjavaslat általános vitája alkalmával is felhívtam a t. Ház figyelmét. Valóban akkor, amikor egy szervezeti törvényt nem 5 esztendőre, hanem az évek hosszú sorára kívánunk alkotni, akkor igyekeznünk kell túlemelkedni azokon a partikuláris szempontokon, lamelyeket a véletlenül ma uralkodó pártok helyzete diktál a (kormánynak, azért, mert mellette vannak, vagy azért, mert hozzá közel állanak. Elvégre akkor, amikor nagy szervezeti törvényeket alkotunk meg, érvényesülnie kell a törvényhozás és a történelem legnagyobb bölcseségének: az igazságosságnak. Az igazságosság a legnagyobb okosság. Az igazságosság pedig megkívánja azt, hogy túlemelkedve, felülemelkedve minden pillanatnyi látszólagos pártelőnyökön, olyan szervezeteiket alkossunk meg, amelyeknél a politikai jogok gyakorlásában is az igazságosság az alapelv. Soha nem lehet 1 tudni, hogy ha ma valamely párt uralmának, 47*