Képviselőházi napló, 1927. XXV. kötet • 1930. február 11. - 1930. március 12.

Ülésnapok - 1927-359

Àz országgyűlés képviselőházának 859 mokat. Itt nem eventualitáson múlik, hogy bejuthassanak, hanem ténylegesen megvannak < politikai pártszervezeteik, amelyek réven feltétlenül be tudnak jutni a törvényhatósági bizottságba a választások alkalmával. Ugyancsak nem hasonlítható össze a székesfővárosi tanítóság helyzete a törvényhatóságokban levő tanítóságéval, mert a budapesti tanítók zönie városi tisztviselő a székesfővárosnál és magaaz egész tanítóság mint ilyen, községi tanítóság. Eltekintve az állami és egyházi iskolák tanítóságától, a túlnyomó nagy zömét a székesfővárosi tanítóságnak a községi tanítók képezik. Ez érdekeit illetőleg, képviselve van a maga közoktatásügyi tanácsnoka által, felesleges lett volna tehát itt az egész érdekeltséget, amely maga is tisztviselőkara a székesfővárosnak, külön képviselethez juttatni. À törvényhatóságoknál nem törvényhatósági tanítókról van szó, hanem túlnyomó nagyrészben állami és egyházi tanítókról. Ott a községi tanítók meglehetős kis számot képviselnek, ott tehát helyesnek látszott, hogy^ honoráljam azt az óhajtást, hogy a tanítóság, mint ilyen a maga értékénél fogva képviselethez jusson. Ez nem akarja azt jelenteni, hogy mivel a székesfővárosi törvényjavaslat szerint a székesfőváros törvényhatóságában ők képviselethez nem jutnak, mi ezzel lekicsinyelni kívánnók a tanítókat. Eszünk ágában sincs, sőt mi a legnagyobb nyomatékkal és hangsúllyal vagyunk a tanítóság érdekeit illetőleg és a legnagyobb elismeréssel az ő helyes, hazafias és valláserkölcsi alapon álló működésükkel szemben. Itt azonban más tekintetek és elbírálások alá vétetett ez a kérdés. Nem ebből a szempontból kívánjuk mi ezt a kérdést tárgyalni, hanem itt inkább politikai szempontból és az érdekképviseletnek, mint ilyennek szempontjából kellett a kérdést eldönteni s így nem juttattunk ebben a törvényjavaslatban a tanítóságnak, mint ilyennek képviseletet. Ezekben, voltam bátor a magam reflekszióit a felszólalásokra megtenni. Ezek alapján kérem, méltóztassanak az előadó úr és Halász Móric képviselőtársunk indítványának elfogadásával s a többi benyújtott indítvány elvetésével az eredeti szöveget elfogadni. (Helyeslés jobbfelől.) Elnök: Szólásjoga többé senkinek nincs. A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. A kérdést akként fogom feltenni, hogy az első bekezdést pontonként teszem fel szavamásodik, harmadik, negyedik, ötödik és hatodik bekezdést pedig egyszerre. Méltóztatnak ehhez hozzájárulni? (Igen!) Az első bekezdés a) pontjával szemben áll az előadó úr módosítása. Miután az legközelebb áll a szöveghez, elsősorbaan ezt teszem fel szavazásra, azután &. többi indítványt. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e az eredeti szöveget szemben az előadó úr módosításával elfogadni, igen vagy nem? (Nem!) Akik nem fogadják el az eredeti szöveget, hanem az előadó úr szövegét fogadják el, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) Többség. A Ház az eredeti szöveget elvetette és az előadó úr módosítását fogadta el. Ezt a szöveget szembeállítva az összes többi módosításokkal is, kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e ezt a többi módosításokkal szemben elfogadni? (Igen!) A Ház az összes többi módosításokat elve- , tette. (Fábián Béla: Egyszerre!) Következik az 1. bekezdés b) pontja. Az ' ülése 1980 február 25-én, kedden. 271 eredeti szöveggel szemben áll Hegymegi Kiss Pál és Farkas István és társai képviselő urak indítványa. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e az 1. bekezdés b) pontját eredeti szövegezésben szemben az említett indítványokkal elfogadni, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Akik elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) Többség! A Ház az 1. bekezdés b) pontját eredeti szövegében fogadta el. Ehhez ab) ponthoz Buday Dezső képviselő úr^ pótlást indítványozott. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e a pótlást elfogadni, igen vagy nem? (Nem!) A Ház Buday Dezső képviselő úr indítványát elvetette. Következik az 1. bekezdés c) pontja. Az eredeti szöveggel szemben Hegymegi Kiss Pál, Bródy Ernő és Farkas István és társai képviselő urak törlést indítványoztak. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e az eredeti szöveget, szemben az összes indítványokkal, elfogadni, igen vagy nem? (Igen.) A Ház az eredeti szöveget fogadta el. Következik az 1. bekezdés d) pontja. Az eredeti szöveggel szemben áll Bródy Ernő és Farkas István és társai képviselő urak módosító indítványa, valamint Hegymegi Kiss Pál képviselő úr törlési indítványa. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e az eredeti szöveget elfogadni, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azokat, akik az eredeti iszöveget fogadják el, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) Többség! A Ház az eredeti szöveget fogadta el és laz összes többi indítványokat mellőzte. Ehhez a ponthoz Farkas István és társai képviselő urak egy pótlást indítványoztak. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e az indítványt elfogadni, igen vagy nem? (Nem!) A Ház Farkas István és társai képviselő urak indítványát mellőzi. Minthogy a Ház Farkas István és társai képviselő uraknak pótlást célzó indítványát nem fogadja el, a 2. bekezdésre vonatkozó alternatív indítvány ezzel tárgytalanná vált. A 2., 3., 4., 5. és 6. bekezdésnél az eredeti szöcveggel szemben Hegymegi Kiss Pál képviselő úr törlést indítványozott. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e ezeket a bekezdéseket az eredeti szövegében, szemben Hegymegi Kiss Pál képviselő úr törlési indítványával, elfogadni, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azokat, akik az eredeti szöveget fogadják el, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) Többség. A Ház az eredeti szöveget fogadta el. f Ehhez a szöveghez dabasi Halász Móric és Csák Károly képviselő urak kiegészítő indítványt adtak be. Kérem azokat, akik ezt az indítványt elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) Többség! A Ház dabasi Halász Móric és Csák Károly képviselő urak pótlását célzó indítványát elfogadta. Ezzel a 11. § letárgyaltatván, következik a 12. §. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék azt felolvasni. Fitz Arthur jegyző (olvassa a 12. §-t). Elnök: Szólásra következik? Fitz Arthur jegyző: Farkas István! Farkas István: T. Képviselőház! Ennél a törvényjavaslatnál sorra kitűnik az a rendszer, amely egyrészt a főváros gazdálkodása, másrészt a belügyminiszter úr magatartása körül felmerül. Láttuk itt az előző pontnál a miniszter úr felszólalásából, hogy a belügyminiszter úr milyen nagy, nehéz, (bürokratikus szellemmel teszi meg, bizonyos esetekben a maga észrevételeit; láttuk azt, hogy minisztériumról minisztériumra vándorolnak az akták és végre ezek az