Képviselőházi napló, 1927. XXV. kötet • 1930. február 11. - 1930. március 12.

Ülésnapok - 1927-351

Az országgyűlés képviselőházának 351. ülése 1930 február 11-én, kedden. 7 hogy a miniszter úr még tudja csinálni azt, hogy Budapest választóközönségének 15%-ávaí majoritást lehet majd szerezni a fővárosnál. El fogom mondani, hogy hogyan. (Jánossy Gábor: Nehéz lesz bizonyitani! — Sándor Pál: Dehogy lesz nehéz!) Tessék ceruzát venni és jegyezni! Elég lesz a hegemóniához, ha 140 bizottsági tag közül 40-et a kormány magának biztosítani tud. Mert akkor mi a helyzet? Ez a 40 és még 76, egyéb címen bejutott városatya 116 szavazatot jelent a többi száz választott városatyával szemben. De tovább megyek, így lesz a választottak jelentéktelen kisebbségéből majoritás, vagyis 140 mandátum 28*5%-ával lehet ilyen többséget szerezni. (Szilágyi Lajos: Próbálták volna ezt a megyénél! Azok fellázadtak volna!) A 140 bizottsági tag közül tehát csak 28*5%-ot kell megnyerni, vagyis negyvenet, és megvan a többség. De továbbmegyek. (Zaj balfelől.) T. Képviselőház! En el voltam készülve arra, hogy Petrovácz Gyula képviselőtársam, a nagy matematikus, imajd figyelmeztet engem, de én már biztonsági koefficienssel számítottam. (Zaj. — Elnök csenget.) Tessék utánaszámítani, 16-tal; vagyis feltéve, hogy a 76-ból mégis akadna 16 destruktív lélek és nem szolgálná^ a kormányt, (Derültség és zaj.) még akkor is áll ez a matematikai egyenlet. De most még tovább megyek. Ha azokat az aránytalanságokat is figyelembe veszem, amelyek a választókerületek igazságtalan beosztásából származnak, amiből kifolyólag az egyikben 5000, a másikban 1000 és egynéhány választópolgár választ bizottsági tagot, akkor ez a 25'5%-os arány még jobban eltorzul és a választópolgárok számához viszonyítva, 15%-ra száll le, vagyis a választók 15%-ának megnyerésével meg lehet szerezni a mandátumok 28'5%-át és ezzel a közgyűlés többségét. (Nagy zaj a balés a szélsőbaloldalon.) Elnök: Kérem, képviselő urak, méltóztassanak a személyes természetű közbeszólásoktól tartózkodni. (Sándor Pál: Botrányos ez a törvényjavaslat, a számok szerint! — Scitovszky Béla belügyminiszter: Dehogy! Ez csak feltételezésen alapul! — Jánossy Gábor: Matematika jóslási alapon! — Zaj.) Friedrich István: A matematika nem bírja el a jóslást. Elismerem, a költészet igen, de a matematika nem. (Scitovszky Béla belügyminiszter: Akkor ez költészet, képviselő úr! — Rassay Károly: Mi a költészet benne? Ne frázist tessék mondani! — Bródy Ernő: Hogyan lehet a kisebbségből többség! — Rassay Károly: Egyenes cinizmus ez! — Zaj.) Elnök: Kérem, képviselő urak, méltóztassanak a közbeszólásoktól tartózkodni. (Zaj balfelől.) Tessék csendben maradni. Friedrich István: De ennél a számításnál még mindig nem érvényesül az az óriási előny, amelyben a kormány-hegemónia az intéző-tanács útján részesül. (Szilágyi Lajos: Ahol a legfontosabb kérdések eldőlnek!) Kimutatták képviselőtársaim, hogy elég a kormánypárti szavazathoz még kettő-hármat megnyerni, és megvan a majoritás. (Szilágyi Lajos: Megdolgozni két urat és készen van! — Nagy zaj jobbfelöl. — Meskó Zoltán: Mit csinálni? — Jánossy Gábor: Mi az a megdolgozás? — Rassay Károly: Nézze meg a három év törtenetét, akkor megtudja. — Nagy zaj. — Elnök csenget. — Jánossy Gábor: Azt ne feszegessék. Meggyőzni, — azt akarta mondani. — Szilágyi Lajos: Megpuhítani! — Zaj.) Nem tudok elképzelni nagyobb jogelkob

J zást, mint azt a hókusz-pókuszt, amellyel a miniszter úr ezt a 15%-ot többséggé varázsolja. (Ügy van! balfelől. — Zaj a jobboldalon.) Elnök: Kérem, képviselő úr, méltóztassék bírálatában a tárgyilagosság mellett maradni és méltóztassék az olyan természetű kifejezésektől tartózkodni, amelyek személveskedők és sértők. (Zaj a bal- és a szélsőbaloldalon. — Rassay Károly: . Bűvészmutatványt kellett volna mondani, — ez talán parlamentáris abb. — Malasits Géza: Vagy zsonglőrösködést! — Várnai Dániel: Milyen érzékenyek lettek! — Zaj.) Friedrich István: Valósággal kiközösíti a dolgozó társadalom nagy részét az autonómiából. (Várnai Dániel: Ez is sértés!) Kérem, a kormány annyit beszél egységről, már hatnyolc-tíz év óta és mindig azt hangsúlyozza, hogy mennyire szükség van az egységre! Ha aktuális Hága, akkor azt mondják: legyünk csendben, mert a nemzet egységére van szükség. (Jánossy Gábor: Ügy is van!) Kérdezem, igen t. Képviselőház, hát ezzel a jogfosztással gondolják az egységet szolgálhatni? Nem lehet tagadni, hogy a miniszter úr mindazokat, akik nem vagyunk a kormánnyal egy véleményen, most a városházáról is ki akarja szorítani. (Rassay Károly: Ez a második haj tó vadászat!) A miniszter úr törvénye arra kényszerít minket, — és ezt most megmondom nyíltan — hogy a fővárosi politikában olyan keretekben helyezkedjünk el, ahol a kormánnyal nem egy gyékényen árulnak. Ezzel az országos politika bevonul a városházára. (Ügy van! a bal- és a szélsőbaloldalon. — Szilágyi Lajos: Megbontja például a kereszténypártot!) Mert, t. képviselőtársaim, én erkölcsi lehetetlenségnek tartom, — hogy példát mondjak — hogy Szilágyi Lajos képviselőtársam, Kállay Tibor képviselőtársam, Rassay Károly képviselőtársam, vagy az én csekélységem, olyan keretben veszünk részt a városházán, amelynek érdekében, vagy amely kerettel egyetértve, ez a törvényjavaslat létrejött. {Szilágyi Lajos: Mesterségesen halra kergetik az embert!) En azt érzem, hogy a kormány minket egyenesen kilök a baloldalra. Itt csak egyről van szó: az embernek kormánypártinak kell lennie. (Ügy van! Ügy van a baloldalon.) Aki nem kormánypárti, (Szilágyi Lajos: Az nem szalonképes!) az nem élvezheti a városházán a többség előnyeit. (Zaj.) Azt mondották, hogy a polgári frontot akarják ezzel megvédeni. (Rassay Károly: Ismerjük!) A polgári frontot akarják megvédeni a szocialistákkal szemben, akikről külön fogok beszélni. Hogyan? (Szilágyi Lajos: Négy táborba osztanak bennünket!) Elnök: A képviselő úr beszédideje lejárt. Friedrich István: Kérem beszédidőmet egy órával meghosszabbítani. (Helyeslés a jobb- és a baloldalon.) Elnök: Méltóztatnak megadni? (Felkiáltások a jobboldalon: Megadjuk!) A Ház az engedélyt megadja. Méltóztassék folytatni. Friedrich István: Kérem, a polgári frontnak így vége lesz. (Szilágyi Lajos: így négy csoportba oszlik!) Mert hogyan fog kialakulni a választás? Az egyik oldalon lesz az igen t. két kormánypárt.^ A másik oldalon azoknak a pártoknak összesége, amelyek a kormánnyal szemben állanak. Mostanáig sikerült az országos politikát a városházáról kikapcsolni.^ (Ellen* mondás a jobboldalon.) Kozma Jenő pártjában és Wolff Károly pártjában is elhelyezkedtek ellenzéki képviselők és ellenzéki városatyák. Ez a törvényjavaslat ezt most lehetetlenné teszi. (Rassay Károly: Erkölcsileg lehetetlenné teszi! — Szilágyi Lajos: Méltóztassék elhinni, hogy erkölcsileg lehetetlenné teszi!) Ez most teljes