Képviselőházi napló, 1927. XXV. kötet • 1930. február 11. - 1930. március 12.

Ülésnapok - 1927-354

130 Az országgyűlés képviselőházának 3, a kormány szükségesnek tart oda delegálni. Mi nagyon jól tudjuk a múltból, hogy rendszerint a három ember kijelölése akként történik, hogy tulajdonképpen a választás csak egy emberre szólhat, mert a másik kettő csak a statiszta szerepét szokta betölteni az ilyen kijelöléseknél. A legbiztosabb és a leghelyesebb dolog az lenne, hogy ezt az állást, minthogy semmi szükség nincs rá, eltöröljék, vagy pedig amenynyiben m'ëgis a belügyminiszter úr fenn kívánja tartani, akkor teljesen az önkormányzatra bízza azt, hogy kit kíván választás által ezzel a méltósággal felruházni és semmiféle inger enciát ne gyakoroljon a kormány a tekintetben, hogy a kijelölés által megkösse a törvényhatóság kezét, hogy kit akar felruházni ezzel az állással. T. Ház! Ellenzem azonban a főpolgármesteri intézményt, azért is, mert ma, amikor mindenki takarékosságról beszél, amikor minden gondolatunk az, hogyan lehetne az adóterhet csökkenteni és hol lehet megtakarításokat eszközölni, akkor íme, itt adva van olyan lehetőség, hogy nagy költséget lehetne megtakarítani azon a címen, hogy a főpolgármesteri állást nein szervezik meg s ennek folyományaképpen elmarad annak szükségessége, hogy kifej leszszék azt a nagy fiókminisztériumot vagy fiókfővárost, amelyet maga a főpolgármester tenyészt ki maga mellett, csak azért, hogy hatalmát minél jobhan tudja érvényesíteni, minél jobban tudjon reprezentálni. Tisztán költségkímélés szempontjából is az az álláspontom, hogy ennek az állásnak betöltésére semmi, de semmi szükség nincs. A múltban nagyon jól láttuk, nem is egyszer, hanem több ízben, hogy a főpolgármesteri állás és a polgármesteri állás egy kézben összpontosult s a főváros ügyeit akkor is nagyszerűen el lehetett látni. Semmiféle hátrány nem származott a főváros életére abból, hogy átmenetileg viagy ideiglenesen a főpolgármesteri állás nem volt betöltve. Ha a főpolgármesteri állást, mint intézményt teljesen megszüntetjük, akkor óriási költséget tudunk megtakarítani, márpedig ma ezeket^ az összegeiket sokkal jobban tudjuk felhasználni, semmint annak a reprezentatív állásnak fenntartására és a melléje delegált intézmények, hivatalok fenntartására. Akkor, amikor éppen az elmúlt héten, de e hét elején is, a főváros közönségének lelkét valósággal felzaklatták azok a botrányos állapotok, amelyek itt a kórházak körül vannak, amikor azt látjuk, hogy a főváros a szülő nőket nem tudja a kórházakban elhelyezni, amikor a kórházakat nem tudja teljesen rendbehozni és európai nívóra felemelni, amikor az egész vonalon a legnyomorúságosabb állapotok vannak a fővárosiban; amikor' a főváros nem tudja a lakásszükséget kielégíteni és e téren feladatát betölteni, amikor az iskoláztatás terén még Budapest székesfővárosban is bajok vannak s egész tömeg analfabéta van, mert nem tudnak építeni, különösen a külső perifériákon, akkor egy embernek díszt és méltóságot adni a nélkül, hogy komoly állása, komoly hivatala, komoly ügyköre volna, — én ezt teljesen feleslegesnek és lehetetlennek tartom. Méltóztassék a takarékoskodást itt megkezdeni. Ez a helyes módja a takarékoskodásnak, nem pedig az, hogy ott takarékoskodjanak, ahol a kormányzat megkezdeTte, különösen az utóbbi időben, amikor a betegeken takarékoskodnak, trachomásokat kidobnak a kórház. ülése 1930 február 14.-én, pénteken. ból, elmebetegeket szélnek eresztenek, szülőnőket nem tudnak a kórházban elhelyezni. Senki sem fogja megérezni, senkinek sem fog fájni, hogy Budapest székesfőváros élén nem áll főpolgármester. Mondhatom, ez csak hasznára lesz a közületnek, mert kevesebb lesz egy hivatallal, amely ma még csak arra szolgál, hogy a polgárok elintézés alá kerülő ügyeit még egy hivatalban megakasszák és még egy hivatal ügykörét beillesszük, hogy az emberek minél későbben jussanak az ügyek elintézéséhez. Ezért tehát magamévá teszem azt az indítványt, amelyet szocialista képviselőtársaimmal együtt magam is beterjesztettem, amely azt a célt szolgálja, hogy a7j teljes egészében, mint felesleges és mint költséges, töröltessék. Abban az esetben azonban, ha a kormány mégis ragaszkodnék a főpolgármesteri intézmény bevezetéséhez, a 7. § 2. bekezdését ki kell egészíteni s e tekintetben ajánlom elfogadásra azt a kiegészítő módosítást, amelyet beterjesztettünk s amely szerint megszűnik a főpolgármester megbízatása abban az esetben is, ha a törvényhatósági bizottság az összes választók * közül választott tagjainak kétharmad szótöbbségével a főpolgármester ténykedéseivel szemben bizalmatlanságát -nyilvánítja. (Usetty Béla: Labdázni?) Ha megérdemli, akkor igen, labdázni, hogy erősebb kifejezést ne használjak. Ha olyan főpolgármestere van a városnak, akivel szembenall a választóközönség bizalmából a törvényhatósági bizottságban helyet foglaló bizottsági tagok kétharmadrésze, s akiről nyilvánvaló, hogy azért áll szemben, mert megakasztja a főváros ügykezelését azzal, hogy ott kötekedő vagy egyéb gátló tevékenységet fejt ki, akkor legalább is megkell adni azt a lehetőséget a főváros közönségének, hogy ilyen esetben meglegyen a visszahívás lehetősége, amely lehetővé teszi, hogy eltávolíttassák a főpolgármester a város éléről. Teljesen lehetetlennek tartom ugyanis, hogy mikor ez a lehetőség nincs meg, a kormány tisztán presztizs-kérdésből ragaszkodjék a főpolgármester otttartásához, amikor pedig a főpolgármester személye szembenall az egész törvényhatóság akaratával és ennek következményeképpen szembenall az egész főváros választóközönségével. (Jánossy Gábor: Ilyen eset úgy sem fordulhat elő! — Usetty Béla előadó: A miniszter a főnök!) Ezért indítványozom, méltóztassék az egész 7. §-t töfrölni, amennyiben pedig ez az indítványom nem menne keresztül, akkor méltóztassék hozzájárulni ahhoz, hogy a második bekezdéshez pótlásként beadott indítványom fogadtassák el. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök: Szólásra következik? Esztergályos János jegyző: Farkas István! Farkas István': Az idő előrehaladottságára való tekintettel kérem a t. Házat, méltóztassék hozzájárulni ahhoz, hogy beszédemet a legközelebbi ülésnapon mondhassam el. (Helyeslés.) Elnök: Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e hozzájárulni, hogy a képviselő úr beszédét a legközelebbi ülésnapon mondhassa el? (Igen!) Ha igen, ilyen értelemben mondom ki a határozatot. Az idő előrehaladottsága miatt a vitát megszakítom és előterjesztést teszek legközelebbi ülésünk idejére és napirendjére nézve. Javaslom, hogy legközelebbi ülésünket f. hó 18-án, kedden délelőtt 10 órakor tartsuk és annak napirendjére tűzessék ki a mai napiren-