Képviselőházi napló, 1927. XXV. kötet • 1930. február 11. - 1930. március 12.

Ülésnapok - 1927-354

114 Az országgyűlés képviselőházának l tan, a dolgokat a maguk nevén nevezve. De ne mondják azt, hogy van önkormányzat, mert ez a szakasz eltörli az Önkormányzatot. Ezek után Budapest önkormányzata megszűnt, Budapest a centralizáció egy fióktelepévé degradálódott. Ez a tényállás. 1872-^ben a mi elődeink világosan látták a célkitűzést és a magyar tradícióhoz al­kalmazkodtak. Tegnap a mélyen t. miniszter úr beszédében azt mondotta, hogy emlékezni kell a holtakra és emlékezni kell a magyar önkormányzat múlt­jára. (Scitovszky Béla belügyminiszter: A ha­lottak parancsolnak, azt mondottam!) A halot­tak parancsolnak? Ezt nem parancsolják a ha­lottak! Kossuth Lajos igazán megfordulna, sír­jában, ha látná ennek a szakasznak beiktatását. (Mattá Árpád: Nem hiszem! — Wolff Károly: Csak ő hiszi!) Kossuth Lajos ajánlotta — igen t. Wolff képviselő úr — Schwartz Gyulához inté­zett levelében, hogy a szélsőbal elnevezés helyett a pártnak nemzeti demokratapárt nevet adja­nak; ez volt Kossuth Lajos ajánlata és írása Schwartz Gyulához 1865-ben. Engedelmet kérek, egészen jó helyről kaptuk mi ezt az intést, ezt a figyelmeztetést. Kossuth Lajosnak az volt az elve, hogy az önkormányzat maga intézkedjék, az önkormányzat maga hajtsa végre a maga in­tézkedéseit. De magyar tradíció is volt ez! 1848 előttről Magyarországon az önkormányzat a leg­nagyobb, legszebb emlékeket hagyta maga után, • hiszen az egész 1848 előtti megmozdulás, a 40-es évek magyarjai és hazafiai mind, az örkormány­zat elve alapján csinálták a maguk politikáját és 1848-ig a megyék és amennyiben lehetett, a szabad királyi városok, csinálták azt a gravami­nális politikát, azt a magyar nemzeti politikát, amely a szabadságban és a jogban élte ki magát. Ezeknek az elveknek: a jognak, a szabadságnak, az önrendelkezés jogának megsemmisítése ez a jelenlegi szakasz, amely Összegyúrja, összekeveri a centralizációt az önkormányzat egyes elemei­vel. Hiszen létezhetik egy elv, amely kimondja a közigazgatás államosítását; az államosítási elv elfogadott prineipium, amely Franciaország­ban meg van valósítva és legalsóbb tagozatai­ban is végre van hajtva. Ez olyan elv, olyan el­mélet, amelyet be lehet hozni. Miután azonban itt nem hozták be, itt egy hermafrodita önkor­mányzatot teremtenek, amely mindent alárendel a központi hatalomnak. Akkor ne méltóztassék azt mondani, hogy ez Önkormányzat; tessék be­vallani nyíltan, hogy ez centralisztikus irány­zat, amely az önkormányzatot megsemmisíti, az önkormányzatot lerontja. En a magam részéről nem vagyok ennek az el ,n vél étnek híve, de a közigazgatás államosításá­nak elvi alapon álló híveinek véleményét tiszte­lem és nagyraibecsülöm, mert az elv, amellyel le­het vitatkozni, amelyről lehet nézetet cserélni, amelyet lehet helyeselni, vagy nem helyeselni. En csak az ilyen hermafrodita intézményeket nem helyeselhetem, mint amilyenek ebben a ja­vaslatban jelentkeznek. En a magam részéről igenis a, multak tradieióihoz híven s a nemzeti jogfejlődés alapján kérem az önkormányzatot, inert méltóztassék elhinni: az az állam, amely a maga nagykorúságában nem képes arra, hogy helyhatóságai útján önállóan rendelkezzék, nem érdemli meg az államiság jellegét és jelvényeit. Engedelmet kérek, az autonómiának erős­nek kell lennie; az autonómiának, ha felfedez valami visszaélést, azt magának kell gyógyíta­nia^ az autonómiának nincs semmiféle gyám­kodásra szüksége. Itt mostanában lefolyt egy hadjárat, a közéleti tisztaság érdekében; méltóz­tattak látni, hogy maga az autonómia fedezte 5 If. ülése 1930 február 14-én, pénteken. fel ezeket a dolgokat. Itt lehet mulasztás, lehet j hiba, de az intenció becsületes és helyes. Az autonómia képes arra, hogy megvédje a maga jogait és képes a visszaélések megszünteté­: sere is. En nem kívánok olyan autonómiát, amely a felügyeleti és ellenőrzési hatáskört lehetetlenné . teszi. En tiszta fogalmakkal állok szemben. Nem azt mondom, hogy a belügyminiszter úrnak ne ; legyen.joga a felügyeletre és ellenőrzésre, mert ; hiszen vannak állami érdekek, ahol igenis az ál­lamnak kötelessége és érdeke, hogy a maga tör­vényeit végrehaj ttassa, az államnak hivatása és feladata, hogy pénzügyileg^ ellenőrizzen és tudo­I mása lehessen az önkormányzat működéséről. | Ezeken a helyeken az állami felügyeletet és : ellenőrzést helyesnek és szükségesnek tartom, de ez a felü^veleti ellenőrzés nem mehet olyan határig, hocv gyámkodássá fajuljon, mert arra , már nincs szükség. Méltóztatik tehát látni ebből az én felszóla­; lásomból, hop'v én a hatáskörök összhangját óhajtom: minden testület, minden intézmény, • minden szerv végezze a maga dolgát a maga ha­; táskörében és ne zavarják össze a hatásköröket. 1 Az autonómia végezze el a maga hivatását s a 1 felügyeleti és kormányzati hatalom legyen ré-. sen az ország törvényeinek és az állam érdekei­nek megóvásánál. Ilyen körülmények között lé­i tezhetik harmonikus, teljes összműködés^ és : összhang, de az, hogy a felügyeleti és kormány­zati hatóság minden dologban ott legyen, bele­avatkozzék az autonómiába, magához ragadj ci M/J intézkedés jogát, nem helyeselhető. Módosításom tehát arra irányul, hogy a régi magyar nemzeti tradíciók alapján az 1872-es tör­vény intézkedéseit vegyük át ide is, különítsük el a hatásköröket és hatalmakat. Ezzel a nem­zeti jogfejlődés alapján eleget teszünk a tradí­cióknak és ugyanakkor a haladás szellemének. Ajánlom módosításomat elfogadásra. Elnök: Szólásra következik? Gubicza Ferenc jegyző: Nincs senki fel­jegyezve. Elnök: Kérdem, kíván-e még valaki szólni? : (Nem!) Ha senki szólni nem kíván, a vitát be­zárom. A belügyminiszter úr óhajt nyilatkozni. Scitovszky Béla belügyminiszter: T. Ház! : Az előadandók alapján a magam részéről ké­: rem Bródy Ernő t. képviselőtársam indítványá­nak elvetését és az eredeti szöveg elfogadását. Igen t. képviselőtársam nem is sejti, hogy mennyire védelmére kelt a centralisztikus fel­fogásnak. Az, amit mi •> törvényjavaslatunkba belefoglalunk, az első szakasznak a fején áll: önkormányzati jog. Ezzel a kifejezéssel doku­mentálni akarjuk azt, hogy ebben a törvény­javaslatban r ennek elvi kijelentése alapián nincs másról szó, mint önkormányzati jogról azokban a részekben, amelyek az önkormány­zati jogot tárgyalják. Az az elmélet, melyet az 1872 : XXXVI- te magában foglal és amelyet t. képviselőtársam vissza akar állítani, a XIX. század elmélete, német közigazgatási tudósok elmélete, amely ipa már az egész világon megdőlt, sehol sem nyer érvényesülést, éppen helytelenségénél fogva. Egy kivétel van: Wien, ahol még mindig ezen az elvi alapon állítják fel a közigazgatást. Az, hogy itt különbség van Önkormányzat és ál­lami közigazgatás közvetítése között, az elmélet szerint téves, mert maga az önkormányzat nem. más, mint az állami végrehajtó hatalom gya­korlása, az pedig, amit átenged ennek a végre­hajtó hatalomnak gyakorlásából, az az auto­nómia, az önkormányzat. T. képviselőtársam-

Next

/
Oldalképek
Tartalom