Képviselőházi napló, 1927. XXIV. kötet • 1929. december 05. - 1929. február 07.

Ülésnapok - 1927-közigazgatási

Az országgyűlés képviselőháza közigazgatási bizottságának ülése. 59 F. Szabó Géza előadó: Mélyen t. Közigazgatási Bizottság! Amikor ismételten a javaslat elfogadását, illetőleg a Ház elé való terjesztésre előkészítettnek kimondását kérem, r egyben ajánlom, hogy méltóztassanak szavazás alkalmával a sürgősséget is kérni a Háztól. Engedélyt kérek egyben arra is, hogy felelhessek valamire, ami bár nem tartozik szorosan a tárgyhoz, de mert Szilágyi képviselő úr ezt felhozta, kívánom és óhajtom, hogy megjegyzés nélkül ne maradjon. Méltóztassanak tehát megengedni, hogy pár szóval reflektáljak a jegyzőkönyvnek a legutóbbi plenáris ülésen történt beterjesztéséhez fűzött megjegyzésére. Mélyen tisztelt Közigazgatási Bizottság! Méltóztatnak tudni, hogy a Közigazgatási Bizottság két jelentést terjeszt a Ház elé. Az egyik jelentés, amelyet a jegyző és az elnök ír alá, a Házhoz és a Ház elnökéhez szól, amelyben az előadó jelenti, hogy a Közigazgatási Bizottságnak a javaslatra vonatkozó jelentését van szerencsém beterjeszteni. Két jelentésiről van tehát szó. Eddig az volt a gyakorlat, hogy a javaslatra vonatkozó generális érdemleges jelentést nem volt szükséges azonnal átadni az elnöknek. Ezt azért vagyok bátor jelezni, mert — szerénytelenség nélkül legyen mondva — e bizottságban legtöbbször én voltam az előadó, tehát gyakorlatra hivatkozhatom. Hivatkozhatom arra is, hogy éppen az 1924 : XXVI. te. tárgyalása alkalmával is háromszoros jelentést terjesztettem be a Ház elnökének; a Közigazgatási Bizottság jelentését és magát az átdolgozott törvényjavaslat szövegét is, amelybe a módosítások már beillesztettek, innen azonnal a nyomdába küldtük. Nem az a lényeg, hogy ez a javaslat az elnök kezében legyen, hanem lényeg, hogy mielőbb kinyomattassék és. a Ház tagjai kezébe kerüljön. (Ügy van!) Ezt kellett volna a leghatározottabb hangon az ellenzék figyelmébe ajánlani akkor, t amikor ezt oly nagy vehemenciával kifogás tárgyává tette. Nem volt alkalmas az idő, mert nem lehetett szóhoz jutni, hiszen éppen az volt az ellenzék fegyvere, hogy az igazságot ne engedje szóhoz jutni. Nem lehetett ezt kellő higgadtsággal kifejteni. Bátor vagyok jelezni, hogy az ellenzéknek formailag igaza lehet; de formaságba kötött bele, formaságon indult el és nem a lényeget érintette. Ezért itt határozottan ki kell nyilatkoztatnom, hogy mindig ez volt a gyakorlat és ez a gyakorlat a közérdeknek sohasem ártott. Ezt voltam bátor megjegyezni és amikor mégegyszer kérem, hogy méltóztassék a, sürgősséget is kérni a Házhoz teendő előterjesztésben, felszólalásomat befejezem. (Szilágyi Lajos: Ha egyszer helytelen volt, akkor helytelen százszor is!) Bottlik József elnök: Minthogy a képviselő úr ezt a kérdést előhozta, én is tartozom kijelenteni, hogy mindaz, amit az ellenzék az elnökléssel kapcsolatban állított a tárgyalás utolsó napján történtekre vonatkozóan, — amint méltóztatnak nagyon jól tudni, hiszen itt méltóztattak lenni — valótlanság. Nem igaz az, hogy öt percen belül nyitottam meg az ülést. Ellenkezőleg, nyolc perc múlva, sőt hogy egészen őszinte legyek, én öt perc múlva meg akartam nyitni az ülést és akkor éppen a belügyminiszter úr kért meg, hogy ne tegyem, hanem várjam meg, míg beérkeznek azok a képviselő urak, akik már útban vannak az ülésteremből a bizottsági terembe, mert kevesen vagyunk. En ezt megvártam. Amikor már elegen voltunk, legalább 12—13-an, akkor nyitottam meg az ülést. Tartozom azt is leszögezni, hogy senki sem kérte a határozatképesség megállapítását, én pedig nem lehettem abban a helyzetben, hogy hivatalból állapítsam meg a határozatképességet. Rakovszky István volt házelnök igen találóan mondotta: az elnök nem lát, csak hall. Az elnöknek nem kötelessége hivatalból konstatálni valamit, csak ha kívánják. Én azonban ezt is megtettem volna, mert ismertem a szenvedélyeket, amelyek ezeket az^ urakat fűtötték, de láttam, hogy szemmérték szerint is megállapítható volt, hogy elegen vannak. Ami pedig a bizottsági jelentést illeti, azt már napokkal azelőtt az általános részre vonatkozóan nekem is bemutatta az előadó úr s az én hozzájárulásomat is kérte. A Házban is megkérdeztem az illető képviselő urakat, akik békétlenkedtek és tumultuózus jeleneteket rendeztek ebből az esetből kifolyólag, hogy vájjon tudnak-e esetet arra, hogy az előadói jelentést a bizottsági teremben felolvasták. Némaság fogadta ezt a kérdést, mert hiszen ez még tényleg sohasem történt meg. Itt ebben a bizottságban kivételesen annyira mentünk az előzékenységben, hogy amikor a bizottság többsége nem kívánta — illetőleg senki sem kívánta — a felolvasást, akkor az előadó úr az általános részre vonatkozó jelentés felolvasását felkínálta Beyer képviselő úrnak; Peyer képviselő úr azonban kijelentette, hogy nem akarja felolvastatni. Ha tehát ezt nem akarta és a teremben sem akart tartózkodni, hanem az ajtó előtt volt, (Usetty Béla: Még ott sem volt!) akkor gondolatolvasónak kellett volna lennem, hogy a kívánságát kitaláljam. (Szilágyi Lajos: Van egy szabály, amely nincs megírva!) En csak az irott szabályokat követem. (Szilágyi Lajos: A többségnek kötelességei vannak a kisebbséggel szemben!) A nem írott erkölcsi szabályokat betartottuk. Ezen azonban már túl vagyunk; én csak azt kívántam leszögezni, miután az előadó úr szóba hozta a dolgot, hogy amint eddig a közigazgatási r bizottságban soha méltánytalanság nem történt, soha az objektivitás útjáról le nem siklottunk, úgy nem siklottunk le ebben a konkrét esetben sem. Most felteszem a kérdést, méltóztatik-e a törvényjavaslatot részleteiben elfogadni, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azokat, akik elfogadják részleteiben a törvényjavaslatot, szíveskedjenek kezeiket felemelni. (Megtörténik.) Többség! Határozatként kimondom, hogy a bizottság a törvényjavaslatot részleteiben elfogadta. Egyben kimondom azt is, hogy a Ház döntésére utalt törvényjavaslat elő van készítve. Most felteszem a kérdést, méltoztatik-e az előadó úr indítványának elfogadásával a Háznak a javaslat sürgős tárgyalását indítványozni, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azokat a képviselő urakat, akik a javaslat sürgős tárgyalását kérik a.Háztól, szíveskedjenek kezeiket felemelni! (Megtörténik.) Többség. Határozatként kimondom tehát,, hogy a bizottság a Háztól a^ sürgősség kimondását kéri. Több tárgy nem lévén, az ülést bezárom. (Az ülés végződik délután 6 óra 16 perekor.) Hitelesítették Szabó Zoltán s. h. Udvardy János s. h. naplőbiráló-bizottsági tagok.