Képviselőházi napló, 1927. XXIV. kötet • 1929. december 05. - 1929. február 07.
Ülésnapok - 1927-336
Az országgyűlés képviselőházának 3S6. Bottlik József: T. Ház! (Peyer Károly: Puccselnök!) Kikérem magamnak! (Jánossy Gábor: Bizony nem való!) Peyer képviselő úr azzal vádolt meg engem, hogy puccsszerűleg ho zattam meg a bizottsággal a sürgősségi határozatot (Peyer Károly: Ügy van! Fenntartom.) és megvádolt azzal, hogy hozzájárultam egy olyan jelentés beadásához, amely jelentés a bizottság ülésén nem olvastatott fel. (Peyer Károly: Ügy van!) A leghatározottabban visszautasítom ezt az állítást, (Farkas István: De azért ez tény!), mint közönséges rágalmat. (Peyer Károly: Azt meri mondani, hogy fel lett olvasva a jelentési Miféle valótlanság ez! — Nagy zaj. — Scitovszky Béla belügyminiszter: Nem kívánta senki!) Elmondom kronologikus sorrendben azt, ami történt. (Peyer Károly: Még képes azt mondani, hogy fel lett olvasva!) Peyer képviselő úr 12 óra előtt 8 perccel, amikor én feltettem a sürgősségre vonatkozó indítványt szavazásra, kérte a házszabályok 55. §-a alapján a határozatképtelenség megállapítását. En a határozatképtelenséget megállapítottam és 8 perccel két óra előtt az ülést felfüggesztettem. Az ülés felfüggesztése után képviselőtársaimat, sőt magát a belügyminiszter urat is órával a kezemben felkértem annak konstatálására, hogy most hány óra van, mert ismerem azt a szenvedélyt, amely Peyer képviselő urat hevíti. (Peyer Károly: Igen, de nem vállalkozom törvénytelenségre, csalásra! — Zaj. —- Elnök csenget. —• Peyer Károly: Arra sohasem vállalkozom, hogy valótlant mondjak!) En becsületes ember vagyok, aki már három hete becsületes kitartással ültem végig a közigazgatási bizottság ülésein. (Peyer Károly: En is ott ültem!) Többet ültem ott, mint Önök. (Peyer Károly: Az elnök csak a felét ülte végig.) Most ezt az embert megvádolja puccsal, ami egy elnökre vonatkozólag valóban a legsúlyosabb sértés. (Propper Sándor: Akkor ne tegye! — Peyer Károly: Hol a jelentés? - Zaj.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! (Felkiáltások a jobboldalon: Várjanak! — Zaj. —Peyer Károly: Nem volt felolvasva a bizottságban a jelentés!) Bottlik József: Ugyanakkor intézkedés történt arravon atkozólag, hogy én olyan képviselő urakat, akik a bizottság tagjai, innen az ülésteremből lehívassak a bizottsági ülésterembe és ezeknek megérkezése után, pont két órakor, tehát amikor az az öt perc, amely időre az ülést felfüggesztettem, már rég eltelt, újból megnyitottam az ülést. (Peyer Károly: Nem volt határozatképes akkor sem! — Scitovszky Béla belügyminiszter: Nem kérte senki a megállapítást!) En nem számoltam meg, hogy hány képviselő van jelen, az én szemmértékem szerint a bizottság határozatképes volt. (Nagy zaj és derülíség r balfelöl. — Peyer Károly: Rövidlátó! Nem lát, két méterre sem és azt mondja, hogy szemmértéke szerint! — Záj. — Elnök csenget.) Jellemző ez önökre! Elnök: Kérem a képviselő urakat, méltóztassanak csendben maradni, egy szót sem hallani. Bottlik József: Jellemző önökre, hogy a testi fogyatékosságot az illetővel szemben gúnyos modorban kívánják kihasználni. (Peyer Károly: Nem gúnyosan!) Elnök: Peyer Károly képviselő urat folytonos közbeszólásaiért rendreutasítom. Bottlik József: Hála Istennek annyira látok, hogy látom, hogy egy teremben hányan vannak jelen, de ha nem^ láttam is, nem voltam köteles hivatalból megállapítani a határozatülése 1929 december 6-án, pénteken. 45 képességet. (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon. — Peyer Károly: Elrendelte a jelentés felolvasását ?) Mindjárt rátérek erre is. A határozatképesség megállapítását senki sem kérte, tehát én két óra egy perckor kimondtam a határozatot. Ez tehát korrekt, (Peyer Károly: Korrekt?) törvényes, a házszabályoknak mindenben megfelelő tisztességes eljárás volt. (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon.) Most már rátérek Peyer Képviselő úr második vádjára. Azt mondotta, hogy a jelentés nem olvastatott fel. (Peyer Károly: Nem!) így van. Peyer képviselő úr kérte a jelentés felolvasását. Erre feltettem a kérdést, miután ez a bizottságban nem szokásos és felhívom itt az ellenzéket, (Peyer Károly: Előzőleg elrendelte az elnök úr a felolvasást! — Felkiáltások a jobboldalon: Hallgassák meg!) tessék kérdésre válaszolni, melyik bizottságban olvasták fel és mikor a jelentést? (Baracs Marcell: Ha kérik, akkor köteles az elnök felolvastatni!) Nem az a lényeg, hogy a jelentésben mi van, az a lényeg, hogy a benyújtott törvényjavaslatban mi van. A bizottság Peyer képviselő úr szavazatával szemben valamennyi szavazatával, — illetőleg nem is volt szavazás, mindnyájan azt kiáltották, hogy nem kell felolvasni, (Peyer Károly: Állva határoztak az urak!) — megállapítottam, hogy a bizottság nem kívánja a jelentés felolvasását, ennek következtében a jelentést a bizottsági előadó nem is olvasta fel. (Folytonos zaj.) Ami mármost azt a vádat illeti, hogy a jelentés nem készült el, ezt is vissza kell utasítanom, mert ez annyit jelentene, hogy egy üres papírlapot írok alá, mert azt a jelentést nekem is alá kell írnom. Az a jelentés már 48 órával ezelőtt elkészült és már 48 órával ezelőtt kérte a jelentéshez a bizottsági előadó úr az én hozzájárulásomat. (Bródy Ernő: Puccs!) Ez a tényállás. Itt puccsot csak színvak emberek láthatnak, olyan emberek, akik mindig csak a piszkot keresik, mindig a legrosszabbat tételezik fel embertársaikról és nem tudják elhinni, hogy vannak emberek, akik becsületesen is tudnak eljárni. (Elénk helyeslés és taps a jobboldalon. — Nagy zaj a bal- és a szélsőbaloldalon.) Elnök: Az előadó úr kíván szólni! (Zajos közbeszólások a bal- és a szélsőbaloldalon: Már megint? Micsoda előadó? Mi ügyben? —Nagy zaj.) Usetty Béla (az előadói emelvényen): T. Ház! (Esztergályos János: Már megint puccs! Ezt a rendszert ma terrorral és puccsal tudják csak fenntartani! — Rassay Károly: Minek az előadója? Minek az előadója az előadó úr? — Rothenstein Mór: A tanácskozási idő már lejárt! — Farkas István: Nincs ülés! Micsoda dolog ez? — Peyer Károly: Mit akar még jelenteni? Már egyszer jelentett! — Folytonos nagy zaj a bal- és a szélsőbaloldalon.) Elnök: Kérem a képviselő urakat, méltóztassanak csendben maradni. Az önök panasza teljesen tárgytalan akkor, ha senkit meg nem hallgatnak! (Bródy Ernő: Mutatkozzék be!) Bródy képviselő urat rendreutasítom. (Györki Imre: Már egyszer hallottuk az előadót!) Az előbb azt mondották, hogy az előadó úr előadásából egy szót sem hallottak, méltányos dolog tehát, ha ő most személyes kérdésben felszólalni kíván. (Zajos közbeszólások a bal- és a szélsőbaloldalon: De nem az előadói székből! — Peyer Károly: Nincs előadó személyes kérdésben! Akkor menjen a padokba, ha személyes kérdésben szól! Ott védekezzék! Itt nem fog beszélni!)
