Képviselőházi napló, 1927. XXIV. kötet • 1929. december 05. - 1929. február 07.
Ülésnapok - 1927-336
Az országgyűlés képviselőházának 336. tizmus felé halad, jó lesz megállani és egy kicsit fékezni. Erre Napoleon nem sokat adott, hanem anent tovább a maga útján. Es III. Napoleon korszaka alatt, 1851—1876-ig, amikor a francia köztársaságot végleg megalapozták, Franciaország ennek a politikának következtében súlyos, nehéz megpróbáltatásokon ment át. Háborúba keveredett, és még egy forradalomra volt szükség, hogy az ország megszabaduljon III. Napóleontól és diktatúrájától. Ez a mi korszakunk kicsinyben nagyon hasonlít III. Napoleon korszakához, és nagyon félő, hogy ugyanolyan következményekkel fog járni, amiért én nem vállalhatom Durny miniszter szerepét, mert hiába is tenném. De ha van még lelkiismeret... (Jánossy Gábor: Hogyne volna!)Ezen lehet mosolyogni, mert amíg az ember a hatalom elefántcsont-tornyában ül szuronyokkal körülvéve, hajlamos sok minden olyasmin mosolyogni, ami miatt más körülmények között inkább sírna. Mondom, ezt le lehet mosolyogni, de nagyon félek attól, — nem vagyok próféta, én történelmi analógiákból merítek — hogy nekem igazam lesz, pedig nem szeretném, ha igazam lenne, nem szeretném, ha az országot még nagy megpróbáltatások és megrázkódtatások érnék. Ezért mondom, hogy próbáljunk megállani, próbáljon megállani a Képviselőház a félúton, ne rohanjon tovább a lejtőn, mert ez nemcsak az ő vesztét, hanem az ország vesztét is jelentheti. Ne játsszunk az alkotmányosdival! Ha valóban az a helyzet, amiről beszélnek, hogy diktatúra van, — erről különben nem kell sokat beszélni, ez annyira világos — (Jánossy Gábor: Nincs diktatúra, azért nem kell róla beszélni!) s a diktatúrának ez a mai álparlament csak regisztráló eszköze — és én kijelentem, hogy az olasz fasizmus és a mai magyar uralom között nincs több differencia, mint amennyi a differencia Olaszország nagyhatalmi állása és Magyarország hatalmi állása között, tudniillik, amit lehet Jupiternek ... nem akarom vécigmondani ezt a közmondást, tehát annyi a differencia — mondom, ha valóban az a helyzet, hogy diktatúra felé törekednek, akkor tessék nyíltan kiállani, tessék a parlamentarizmus tógáját levetni, tessék az ezzel járó előnyökről lemondani. Hiszen csendőr, rendőr, katona, finánc és még nem tudom, micsoda, van annyi a kormány rendelkezésére, amennyit akar, s ameddig pénz van az államkasszában, amíg fizetni fogja tudni őket, addig ezek hűségesek lesznek hozzája. Lépjenek tehát egyenesen és nyíltan a diktatúra terére, mondják meg nyiltan, mit akarnak, de ne hamisítsák meg az önkormányzatot és a parlamentarizmust, ne játsszanak alkotmányosait, mert ez sokkal több kárral jár, mint haszonnal. Ez a harc annak a nagy küzdelemnek, amely a parlamentarizmusért és az alkotmányosságért folyik, csak egy kis szakasza. Remélem, hogy abban a másikban, a döntőben, amikor majd magát a javaslatot fogjuk tárgyalni, a többi képviselőházi pártok is kiveszik a maguk részét, azt a részt, amellyel tartoznak a főváros választópolgárságának, azt a részt, amelyet megigértek a főváros választóközönségének, és remélem, hogy abból a korcs fővárosi törvényjavaslatból, amelyet most tárgyalnak, vagy tárgyaltak odalenn a bizottságban, — azt hiszem, most végezték el a tárgyalást — nem | lesz törvény, és nem fogják megcsúfolni, meg- j hamisítani az önkormányzatot és nem fogják ! a főváros és az ország népét teljesen a közöny J és az ellenállás útjára terelni. Ezt a javaslatot nem fogadom el és ennek ' KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ. XXIV. ülése 1929 december 6-án, pénteken. 43 elfogadása ellen a magam részéről tiltakozásomat jelentem be. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök: Szólásra következik? Pakots József jegyző: Nincs feliratkozva senki. Elnök: Kérdem, kíván-e valaki még szólani. (Nem!) Ha senki szólni nem kíván, a vitát bezárom. Sztranyavszky Sándor államtitkár úr kíván szólani. Sztranyavszky Sándor: T. Képviselőház! A távollevő belügyminiszter úr helyett és megbízásából bátorkodom felszólalni és a javaslat elfogadását a beterjesztett indoklás alapján tisztelettel kérni. A javaslat kritikája folyamán elhangzott legnagyobbrészt a most bizottsági tárgyalás alatt lévő székesfővárosi javaslatra vonatkozik, úgyhogy nem ezt a javaslatot illették kritikával, hanem azt a javaslatot, amely ma tárgyalás alatt áll a bizottságban és amely remélhetőleg rövid pár napon belül tárgyalás alá kerül itt a Képviselőház plénumában is. (Rassay Károly: Elég kár!) Miután kétségtelen, hogy a székesfőváros polgárságát választásnak kitenni december hó közepén akkor, amikor az új törvény alapján előreláthatólag rövid időn bejül amúgy is választásra kerül a sor, semmiféle komoly érvvel és indokkal megindokolható nem lenne, a magam részéről tisztelettel kérem, hogy a tárgyalás alatt lévő javaslatot elfogadni méltóztassék. (Helyeslés és éljenzés jobb felől. — Propper Sándor: Gyenge érvelés, mondhatom!) Elnök: Az előadó úr nem kíván szólani. Minthogy szólásjoga többé senkinek nincs, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e az imént tárgyalt törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azokat, akik a törvényjavaslatot elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) Többség. (Propper Sándor: Itt benn többség, kinn kisebbség!) A Ház a törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadta. Az elnökséghez Györki Imre képviselő úr indítványt nyújtott be. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az indítványt felolvasni. Pakots József jegyző (olvassa): «Indítvány. A házszabályok 142. i-a értelmében indítványozom, hogy az 1848:111. te. 29. §-a alapján a belügyminiszter úr köteleztessék arra, hogy a Ház mai, illetve holnapi ülésén jelenjék meg és nyújtson felvilágosítást arra, hogy: 1. mikor akarja tárgyaltatni a 865. számú, Budapest székesfőváros közigazgatásáról szóló javaslatot? 2. Mikor akarja elrendelni a székesfőváros önkormányzatának újjáalakítását; 3. miért nem tartja célszerűnek, hogy az ennek az évnek végével esedékes választásokat a székesfőváros megtartsa; 4. mire alapítja a belügyminiszter úr azt a jóslatát, hogy a Budapest székesfőváros közigazgatásáról szóló törvényjavaslatának parlamenti tárgyalása előreláthatólag nem lesz oly időpontban befejezhető, hogy a törvényjavaslat a folyó év végéig törvényerőre emelkedhessek.» (Propper Sándor: Siriusra!) «Benyújtja: Dr. Györki Imre.» Elnök: T. Ház! A házszabályok 142. §-ának 3. bekezdése értelmében vitának helye nincs. Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e az indítványt elfogadni, igen, vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azokat a képviselő urakat, akik az indítványt elfogadják, méltóztassanak fèl7