Képviselőházi napló, 1927. XXIV. kötet • 1929. december 05. - 1929. február 07.

Ülésnapok - 1927-336

26 Az országgyűlés képviselőházának dítyányt, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azokat, akik elfogadják, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Többség. A Ház az indítványt elfogadta. Áttérünk a napirendre, amely szerint következik a székesfővárosi törvényhatósági bizottság és a kerületi választmányok újjáalakításának elhalasztásáról a belügyminiszter törvényjavaslatának tárgyalása. (írom. 879) Mielőtt az előadó úrnak a szót megadnám, a t. Ház tudomására hozom, hogy a belügyminiszter úr a napirenden szereplő törvényjavaslat tárgyalásának tartamára miniszteri megbizottként Sztranyavszky Sándor államtitkár urat bejelentette. Méltóztatnak ezt tudomásul venni. F. Szabó Géza előadó urat illeti a szó. F. Szabó Géza előadó: T. Képviselőház! Budapest székesfőváros törvényhatósági bizottságának jelenlegi összetételében az 1924. évi XXVI. te. adta meg a mandátumot. A törvény akként rendelkezik, hogyha választott bizottsági tagok felerészének mandátuma hat évenként lejár, ami annyit jelent, hogy három évenként hat évre választják a bizottsági tagokat. A mandátumok felerésze tehát, amikor a hat évi megbízatás lejár, új választás alá vetendő. Természetes, hogy a legelső alkalommal ezt a felerészt sorshúzás útján jelölik ki. A törvény rendelkezéseit vizsgálva megállapíthatjuk, hogy a legelső három esztendő 1928. évi december havában járt le, (Propper Sándor: Ez stimmel!) ekkor tehát választást kellett volna tartani. (Farkas István: Már választást kellett volna csinálni!) Ezt azonban az 1928 : XLIV. te. elhalasztotta akkor, amikor a törvényhatósági bizottság mandátumát egy évre, legkésőbb 1929. december 31-éig meghoszszabbította. r Ez- az egy esztendő most ebben a hónapban jár le, így tehát most, éppen ezekben a napokban intézkedni kellene az általam említett és körvonalazott választások megtartása iránt. (Esztergályos János: Ki kell írni a választást! Ez a törvényes eljárás! — Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon.) Ez a rövid tényállás. Köztudomású, hogy a belügyminiszter úr november 15-én törvényjavaslatot terjesztett a Ház elé Budapest székesfőváros közigazgatásáról, (Farkas István: Ez sem kell! A kutyának sem kell! — Zaj.) amely törvényjavaslat hosszú hónapokon át állott a gondos előkészítés kohójában. (Derültség a szélsőbaloldalon. — Propper Sándor: Milyen gondos! — Esztergályos János: Ne vicceljen az előadó úr! — Zaj.) Elnök: Kérem a képviselő urat, ne méltóztassék ilyen személyi inszinuációkkal sértőleg közbeszólni. (Rothenstein Mór: Nem szoktunk! - Zaj.) F. Szabó Géza előadó: En csak komoly és tárgyilagos közbeszólásra reflektálok. Azt hiszem, ezzel a képviselő úrnak is megadtam a választ. (Bárdos Ferenc: Egészen le van főzve a képviselő úr!) Mondom, gondos előkészítés tárgya volt hónapokon át ez a törvényjavaslat (Farkas István: Nagyon gondos volt!) és hónapokon át foglalkoztatta az illetékes szakköröket. (Esztergályos János: Ezen hónnapokig kellett rágódni?) Semmi sem bizonyítja jobban ennek a törvényjavaslatnak rendkívüli fontosságát, semmi sem^ bizonyítja jobban azt az ideális törekvését a képviselőknek^ hogy Budapest székesfőváros ne csak az ország fővárosa, hanem élnivágyó, lüktető nagy erejének központja és a nemzeti érzés szíve és büszkesége is legyen, mint az, hogy a közigazgatási bizottság már mintegy . ülése 1929 december 6-án

n pénteken. három hete foglalkozik ezzel a javaslattal olyan beható mérlegeléssel (Peyer Károly: Olyan komisz ez a javaslat!) és olyan féltő gondossággal, amely a székesfőváros haladásának útját megalapozó törekvést méltán megilleti, így tehát akkor, amikor a tényállás az, hogy a törvényjavaslat tárgyalása a közigazgatási bizottságban már a vége felé közeledik és semmi^ akadálya sincs annak, hogy ez a javaslat már a napokban a Ház elé kerüljön, nem volna indokolt a székesfőváros közönségét ebben a hónapban egy részleges választással, pár hónap múlva általános választással zaklatni, amikor az új törvény majd el fogja rendelni, hogy az egész törvényhatósági bizottság újjáalakítandó és választás tartandó. (Propper Sándor: Zaklat az, hogy elkobozzák a jogokat!) Az egyetlen célszerű helyes és indokolt megoldás marad az, hogy erre a rövid időre amely még hátra van, a jelenlegi törvényhatósági bizottság mandátuma hosszabbíttassék meg a kerületi választmányok mandátumával együtt. (Helyeslés a jobboldalon.) Ezt a célt szolgálja ez a törvényjavaslat. Amilyen rövid a javaslat, éppen olyan röviden voltam bátor megindokolni és kérem a t. Házat (Propper Sándor: Amilyen rövid, olyan gonosz!) Elnök: Propper képviselő urat sértő közbeszólásáért rendreutasítom. F. Szabó Géza előadó: ... méltóztassék általánosságban elfogadni. (Taps a jobboldalon.) Elnök: Szólásra következik? Petrovics György jegyző: Pakots József! Pakots József: T. Képviselőház! Minthogy a többségi pártot olyan lázas buzgalom fogta el a tevékenység iránt, hogy ma nyolc órán keresztül kíván tárgyalni, hogy ennek részese lehessen mindenki a többségi pártból, kérem a határozat-; képesség megállapítását. Elnök: A képviselő úr a tanácskozóképesiség megállapítását kérheti a házszabályok értelmében. (Rothenstein Mór: Azt akarta kérni!) A házszabályok értelmében intézkedni fogház elnök, hogy a Háziban tartózkodó képviselő urak megjelenjenek, addig a kénviselő úr beszédét elkezdi és ha öt perc múlva sem lesz tanácskozóképes számban a Ház, az elnök intézkedni fog az ülés felfüggesztése, esetleg a névsorolvasás iránt. Kérem a képviselő urat, kezdje meg beszédét! (Rothenstein Mór: Halljuk a neveket!) Pakots József: Igen t. Képviselőház! Ennek az egyszakaszos törvényjavaslatnak igen t. előadója rövid indokolással igyekezett megmagyarázni azt a szükségszerűséget, azt a kényszerű helyzetet, mely a kormányt arra bírta, hogy a székesfőváros törvényhatósági bizottsági tagjainak mandátumát meghosszabbíttassa. Ez a tárgyalás, amely most itt a Képviselőház színe előtt folyik, már repriz, (Ügy van! a szélsőbaloldalon.) mert 1928. novemberében, tehát több mint egy esztendővel ezelőtt már foglalkozott a t. Ház egy mandátummeghosszabbító törvényjavaslattal. Mi már akkor kifejeztük magunk alkotmányjogi és közjogi aggályait a kormány eme törvénysértő lépése miiatt. Ezt a kormányt általában az jellemzi, hogy rendeletekkel és ilyen egyszakaszos átmeneti törvényes intézkedésekkel akarja kormányozni az országot. Mindig lekésik a komoly és fontos törvényalkotásokról és kénytelen gyorsan, hamarosan ilyen gyorstalpalt törvényjavaislattal foltozgatni az alkotmányos gépezetet. Mit jelent ez, t. Képviselőház? Ez a kromány tehetetlenségét, a kormány munkaképtelenségét