Képviselőházi napló, 1927. XXIV. kötet • 1929. december 05. - 1929. február 07.
Ülésnapok - 1927-336
24 Az országgyűlés képviselőházának 336. ülése 1929 december 6-án, pénteken. sorsolt mandátumainak megújítására új t választást ejtsen meg, amikor ennek az ideje elérkezett, hanem ezt toldozással-foldozással akarja áthidalni, akkor legalább annyi élő vigyázatot és annyi respektust a választók jogai és az alkotmányosság iránt elvárhattunk volna a kormánytól, hogy legalább idejében adja ide ezt az egyszakaszos politikai Steinachoperációt, úgyhogy a Képviselőháznak a házszabályok felrúgása nélkül legyen módja ezt alaposan megvitatni és ebben a kérdésben határozatot vagy törvényt alkotni. Magam részéről nem tudnék belenyugodni abba, hogy egy paralell tárgyalással a kettős minőségben működő képviselőket akár az egyik, akár a másik területről házhatározattal elvonják. En ebben a pillanatban ezt talán a kormány szempontjából kényelmesnek minősíthetem, talán a kormány maga is a maga hatalmi érdekeinek szempontjából most nem törődik semmi mással, csak azzal, hogy ebből a slamasztikából kikerüljön, a későbbiekre vonatkozólag azonban ennek igen súlyos következményei lehetnek. Ez olyan súlyos precedens, amelybe a Képviselőház nem mehet bele. Ez olyan kérdés, amellyel sokkal komolyabban kell foglalkoznunk, sem minthogy egy ad hoc ügyből kifolyólag ebben könnyelműen döntsünk. Ha itt ma ebben a kérdésben döntünk és az elnöki előterjesztés értelmében hozzuk meg határozatunkat, én ezt könnyelmű állásfoglalásnak minősítem már előre és óva intem a Képviselőház többségét, hogy ne (menjen ebbe bele még akkor sem, ha a kormánynak ez most szükséges, kényelmeid vagy kellemes lenne. Akkor se üssünk rést azokon a házszabályokon, amelyek elég szigorúak, amelyeket elég retrográd szellemmel telítették meg, amelyek táján utolsó apró foszlányai az alkotmánybiztosítékoknak, s amelynek felrúgása, nem (tudom, kívánatos-e az urak szempontjából, de az ország szempontjából és az alkotmányosság szempontjából eemmi esetre sem kívánatos. Legalább ezeket a házszabályokat, amelyeket annak idején szintén ad hoc ráncigáltak elő, s amelyeket annak idején szintén abból a meggondolásból hoztak ide és hajszoltak keresztül, hogy a kormány helyzetét ezzel kényelmesebbé tegyék, legalább ezeket a házszabályokat respektáljuk, legalább ezt az utolsó lehetőségét az alkotmányos működésnek ne rúgjuk fel. Az alkotmánybiztosítéknak ezt a megmaradt utolsó csöppjét tartsuk meg a jövendőre, mert nem tudjuk, mit hoz a jövendő. Kérem a Képviselőházat, hogy abba az erőszakos elnöki előterjesztésbe és abba a magyarázatba, amelyet ehhez Tomcsányi képviselőtársunk hozzáfűzött, ne menjen bele és döntsön úgy, ahogy ezt a házszabályok egyrészről, a célszerűség másrészről parancsolják: hogy mindenki egyidőben csak egy helyen teljesítse kötelességét, ezen az egy helyen azonban teljesítse^ kötelességét. Ez az én felfogásom erről a kérdésről, és objektív elbírálás szerint senkinek más álláspontja nem lehet. Ha valaki más álláspontot, foglal el, pártállásánál fogva, vagy a pártfegyelemnél fogva, ezt meg lehet érteni, helyeselni azonban semmi!képpen sem lehet. (Jánossy Gábor: Ebben nincs pártkérdés Î) Ez újabb rés volna a parlamentarizmuson, ami semmi esetre sem kívánatos. A magam részéről Györki képviselőtársam javaslatához, illetve okfejtéséhez csatlakozom és kérem a t. Képviselőházat, hogy az elnöki előterjesztést ne fogadja el. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök: Szólásra következik? Í Perlaki György jegyző: Hegymegi Kiss Pál! Hegymegi Kiss Pál: T. Képviselőház! Mivel a vitát tegnap ebben a házszabálykérdésben én provokáltam, méltóztassék megengedni, hogy egész röviden ehhez a kérdéshez hozzászólhassak. Amikor ezt a bizonyos angol módszert beállítottuk a házszabályokba, az igen t. parlament nagy szülésben volt, nagyot akart, de ez a nagy szülés azután rendkívül összezsugorodott: voltaképpen egy kis kiegyezéssel jött létre ez a különleges tárgyalási módszer, lézsugorodott, és ma csak annyi reális értéke van, hogy a bizottsági tárgyalásokon a Háznak úgyszólván összes tagjai jelen lehetnek, másfelől pedig, hogy az illető miniszter megtakarít egy általános vitát, és ez a bizottsági tárgyalás általános vitája. Ez a magyarázata tényleg annak, hogy egy különleges cím alá van ez a különleges tárgyalási módszer beállítva, és ez a magyarázata annak, hogy a 170. § szövegezése értelemzavaró. Ez kétségtelen. A legnagyobb hibája ugyanis az, hogy a contrario határozta meg a kérdést. Bizottsági tárgyalásokról beszél, holott nem arról kellett volna beszélnie, hanem a Ház plenáris üléseinek tárgyalásáról akkor, amikor bizottsági vita van már a különleges tárgyalási módszer szerint. Tomcsányi Vilmos képviselőtársam álláspontját az erősíti a saját szempontjából, hogy ez a harmadik címbe külön van helyezve, és itt csak az idevonatkozó rendelkezések vannak. Viszont Györki Imre képviselőtársam álláspontját az erősíti, hogy éppen most különleges tárgyalás van, és most e különleges tárgyalás ideje alatt jön egy bizottsági tárgyalás, ha más tárgyalási módszer szerint is. Méltóztassanak • elhinni, hogy ebben a kérdésben nagyon nehéz ezekből a szempontokból eligazodni. A belügyminiszter úr álláspontja a tegnapi napon körülbelül megegyezett Györki képviselő úréval és ezért a tegnapi napon még provokálta a különleges intézkedéseket. Az elnök úrnak egy^ negyedik álláspontja van, amikor ezt a kérdést döntés végett idehozta, mert kétség fért a rendelkezésekhez, ö már érzi Tomcsányi Vilmos Pál képviselőtársam álláspontjának jogosságát is és idehozta a kérdést, hogy a Ház döntsön benne. Méltóztassanak megengedni, hogy én ezekhez egy ötödik álláspontot fűzzek hozzá, minthogy most elvi kérdésben döntünk. Az én ötödik álláspontom az, hogy az ügy azonosságánál fogva is az^előttünk fekvő közigazgatási javaslat tárgyalásakor a Ház ne tartson közigazgatási bizottsági ülést. Álláspontomat a 169. szakasszal indokolom meg. A 169. szakasz szerint ha itt általánosságban elfogadják ezt a javaslatot, nyomban átutalják az illető bizottságokhoz tárgyalás végett. Ebből természetes, hogy éppen ennek a szakbizottságnak rendelkezésre kell állania. Szerintem azonban a házszabályok a józan ésszel sem ellenkeznek. A házszabályokban feltétlenül észszerűség van, s az észszerűség azt diktálja, hogy akkor, amikor a plénumban éppen a különleges módszer szerint tárgyalunk, amikor a Ház nyomban átváltozhatik bizottsággá, amely általános bizottságban . a közigazgatási bizottság tagjai teljesítik voltaképpen a részletes tárgyaló szerepét, akkor ezek ne tárgyaljanak a közigazgatási bizottságban. (Szilágyi Lajos: A józan ész ezt diktálja!) Pakots József képviselőtársam van első szónoknak feliratkozva, a második felszólaló pedig én vagyok. (Szilágyi Lajos: A harmadik én vagyok!) Tizenegy órára össze van híva a közigazgatási bizottság. Csupán 3—4 ellenzéki képviselő van a közigazgatási bizottságban. (Zaj.)
