Képviselőházi napló, 1927. XXIV. kötet • 1929. december 05. - 1929. február 07.
Ülésnapok - 1927-343
238 Az országgyűlés képviselőházának $43Gábor: Belőle mindig a magyar lélek beszél!) Nagyon sajnálom, ha a heccelődés előjön. (Zaj.) Elnök: Csendet kérek. Csontos Imre: Látom, hogy fáj önöknek az, ami ebben a törvényjavaslatban van. Fájhat is! Legyenek tisztában azzal, hogy a magyar ..kormánynak gondolkoznia kell azon, amikor a főváros kormányzatáról van szó, hogy ez a főváros hogyan irányítja magát, utána Magyarország sorsát. Hiszen láttuk, volt módunkban tapasztalni az itteni politikát! (Zaj a szélsőbaloldalon.) Láttuk 1918 után a román megszállás következményeit. Itt az urak ebben a nagy fővárosban, amely Magyarország feje, teljesen megkótyagosodtak. (Zaj és derültség a szélsőbaloldalon. — Bródy Ernő: Maga kótyagosodott meg öregem. Éljen Nagyatádi szelleme! — Zaj. — Elnök csenget.) Szomorú, hogy így igaz, mert az országnak háromnegyed része esett el e miatt a politika miatt, amelyet Önök a nemzettel szemben folytattak. (Bródy Ernő: Beszéljen a titkos szavazati jogról! — Zaj.) Elnök: Csendet kérek! Csontos Imre: Beszélek én a titkos választójogról is. Itt megint az a kérdés, hogy lehet-e a nemzet millióit magukra bízni, bízhatjuk-e mi egy ország sorsát magukra, akik határozottan ennek a szegény népnek sokszor félrevezetéséből táplálják, tartják fenn magukat. (Zaj a szélsőbaloldalon.) Bocsánat, meg kell mondanom, de itt volt az a történelmi tény, — tudják nagyon jól — hogy a világháború sok százezer ember életébe került, de hogy utána mi lett a maguk politikája folytán, azt mindenki tudja Magyarországon. Az a kérdés, hogy Nagy-Magyarország visszaszerzése hány százezer ember életébe fog még kerülni. Isten őrizze tőle-ezt a nemzetet. (Zaj.) Méltóztassanak csak gondolkozni egy kicsit azon, milyen politikát folytattak itt magúk a frank-pernél. (Pakots József: Na, ne mondja! — Zaj.) Ha maguk akkor jónak látták azt a politikát folytatni, akkor tessék eltűrni a valót, mert én ezt meg fogom maguknak magyarázni. (Jánossy Gábor: Hadd magyarázza! — Gál Jenő: Imre bácsi, honnan ismeri a frank-pert? — Zaj.) Amikor Magyarország a győztes hatalmak nyomása alatt szenvedett, maguknál politikai ideál volt az, hogy a magyar kormányt kavarják bele a, frank-perbe, hogy még több ellenséget csináljanak ennek a nemzetnek. (Ellenmondások a szélsőbaloldalon.) Ezt megtették maguk jó lélekkel Magyarországgal szemben éppen akkor, (Propper Sándor: Ippeg akkor!) amikor a nemzet milliói, Magyarország érdekében ennek a kormánynak becsületes lélekkel barátságot kellett volna szereznie. (Gál Jenő: Hát mit csináltunk?) Ugyanakkor mindig éket vertek maguk közé és a nemzet boldogulása közé. (Gál Jenő: Hogy mer ilyen mondani? — Kabók Lajos: Maguk pedig az egy pengő ötven filléres napszámokat adták! — Zaj. — Elnök csenget) Nekem cselédeim voltak, de nem mentek kenyeret kérni. (Friedrich István: Gál Jenő védte Nádosyt a bíróságnál! — Gál Jenő: Szegy en-gyalázat ilyet mondani! — Zaj.) Akinek nem szűre, ne vegye magára! En senkit nem bántok, aki nincs benne, én (Szónok a szélsőbalfelé mutat.) ide beszélek. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Hova beszél? Nem tudja, mit beszél! — Pakots József, Ezt a karcagi csirkepiacon mondja el. — Gál Jenő: Hogy mer itt felállni és 1 , ilyet mondani? — Kuna P. András: Magák még vadabbakat beszélnek! — ülése Ï9ÊÙ december 19-én, csütörtökön. Friedrich István: Jól van, beszéljünk a frankperről, ha akarja!) Elnök: Méltóztassanak a szónokot csendben meghallgatni. (Éljenzés a jobboldalon. •— Rassay Károly: Nem is tudtuk, hogy a frank-per van ~a napirenden! Mi beszélünk róla szívesén! Halljuk!::.*r- Pakots József: Èz nagyon használ a kormánynak! — Mala sits Géza: Nagyatádi Judása! — Gál Jenő: Ilyet mondani! — Rassay Károly: Nem ő a hibás, hanem azok a hibásak, akik szónoknak állítottak, mert nincs, aki védje ezt a javaslatot! Nem kapnak ehhez a javaslathoz védőt! En szégyeleném magamat, mint belügyminiszter! — Zaj.) Csendet kérek képviselő urak. Csontos Imre: Összekapcsoltam ezzel a javaslattal a belügyi kormányzatot, hogy miért kell a kormánynak esetleg vigyázni... (Bródy Ernő: Esetleg? Vigyázzon a jogokra, jobbágyivadék! — Gál Jenő: Vigyázzon a nyelvére a képviselő úr, ha itt ilyeneket kockáztat!) Ez megtörtént, itt történt meg ebben a Házban. Amikor ilyen dolgok következnek el, akkor nem kell elcsodálkozni," ha a magyar nemzet... (Zaj a szélsőbaloldalon.*— Propper Sándor: Ne beszéljen maga a magyar nemzet nevében! — Nagy zaj a jobboldalon. — Szabó Sándor: Hát maga kinek a nevében beszél? Mégis csak hallatlan, így terrorizálni! — Bródy Ernő: Mi van a jogokkal? Azokat elsikkasztották! — Szabó Sándor: Mi nem tartozunk számadással senkinek! Mégis csak hallatlan, hogy így terrorizálnak! — Pakots József: Miről tárgyal a kép: viselő úr, talán a Futuráról? — Szabó Sándor: En csendben voltam, tessék tisztességgel csendben maradni!) Elnök: Szabó Sándor és Pakots József képviselő urakat kérem, méltóztassanak' csendben maradni. (Jánossy Gábor: Uraim, itt a karácsony, békességben legyünk! — Derültség a szélsőbaloldalon. — Zaj.) Csendet kérek. Kérem Csontos képviselő urat, méltóztassék beszédét folytatni. (ív un a P. András: Azt hiszik, hogy a szovjetben vannak! — Gál Jenő: Még sem méltó a magyar parlamenthez, hogy a hordó tetejéről beszélnek! — Nagy zaj a jobboldalon. — Tankovits János: Ezt hallottuk tegnap!) Elnök: Csendet kérek! (Kuna P. András: ö nem beszél a hordó tetejéről! — Szabó Sándor: Felháborító! — Folytonos zaj.) Csendet kérek. Csontos Imre; T. Képviselőház! Azt kérdezte Propper Sándor barátunk, hogy hogyan beszélek én a nép nevében. Propper Sándor képviselő- úr interpellált Szolnok város képviselőtestületének választása alkalmából itt a Házban. (Felkiáltások a szélsőbalodalon: Igaza volt!) Légyen igaza'! De az a kérdés, hogy a kommün alatt mi történt Szolnokon. Szolnokon megtörtént az, hogy ott egy gócpont volt, ahol gyilkoltak, ahol lőtték a kisgazdákat és lőtték az urakat. (Kuna P. András: Ügy van!) Érti ezt? Most már Propper Sándor képviselő úrnak meg kell mondanom, hogy amikor Szolnok vigyáz a választásnál, ne vegyék ezt rosssznéven. (Pakots József: Volt idő, amikor a képviselő úr átjött hozzánk és panaszkodott a kormányra! — Zaj.} En panaszkodtam akkor, amikor a kötelességem ezt parancsolta. (Zaj. — Pakots József közbeszólj Elnök: Pakots József képviselő urat folytonos közbeszólásá miatt rendreutasítom. Csontos Imre: En nyiltan beszélek a kormánnyal szemben is. De ezt sem szabad eltűrnöm, s azt sem szabad eltűrnöm, hogy minkéi határozottan odaállítanak a képviselő urak, hogy ezt a törvényjavaslatot mi hogy-mint szerétjük. Nekünk itt van a helyünk, itt muszáj lennünk. (Kabók La^s: Büntetésből, úgy-éf)
