Képviselőházi napló, 1927. XXIV. kötet • 1929. december 05. - 1929. február 07.

Ülésnapok - 1927-343

Az országgyűlés képviselőházának 3A3. tagsági intézményt és tessék megengedni, (Esztergályos János: A kormánypárti tagokat örökös tagoknak nevezik ki! A többség örökös képviselői! — Pakots József: Haynaut is köz­felkiáltással választották díszpolgárrá!) hogy a nép maga válassza ki az ő képviselőit, az ő választottjait, nem pedig először 311 ember, ez a közgyűlés, másodszor, amikor a jövő közgyű­lés megalakul, 210 ember, — illetőleg a 210-bol levonatik ez a mennyiség: 10 ember legalább — tehát 200 ember válassza meg az örökös tago­kat. Bízzák rá ezt a népre, ne vegyék el a nép­től a választási jogát. A nép érdekeiről és jo­gairól van szó, hagyják a nep aJsaratàt a maga körében és a maga érdekei szempontjából érvé­nyesülni. Ez az egyik biztos kormánypárti szavazat. Most méltóztassanak megnézni, hogyan csinál­ják a többit. Itt van a szakszerűség képviselete. Itt mindjárt helyre kell igazítanom az igen t. elő­adó urat, aki azt mondotta, hogy végre elérke­zett a tiszta választás korszaka, ebben a képvi­selőtestületben csak választottak lesznek. (De­rültség a szélsőbaloldalon.) A szakszerűség kép­viselői nem választottak, hanem kinevezettek, és ezt bátor vagyok a t. előadó úrnak figyel­mébe ajánlani. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Tudja ől Már elismeri!) Mert szakszerűség cí­mén kik lesznek tagjai a közgyűlésnek? A fő­kapitány, a pénzügyigazgató, a főszámvevő, a tankerületi főigazgató, a tanfelügyelő, a köz­munkatanács elnöke, a vasúti és hajózási fő­felügyelő, a közegyészségügyi tanács elnöke, a társadalombiztosító elnöke t és a vitézi szék törzskapitányának kiküldöttje. Engedelmet ké­rek, ez csupa kormány hivatalnok, kivéve a köz­egészségügyi tanács elnökét, akit választanak; a többi kormánykineyezéstől függő hivatalnok. En mindezeket a férfiakat személy szerint nagyra becsülöm, van szerencsém őket ismerni a főváros képviselőtestületéből, mert különösen akkor, f amikor szavazni kell, jelen vannak, de nem kívánom és nem is kívánhatom ezektől a tiszteletreméltó, nagy állásokat betöltő kor­mányhivatalnokoktól, hogy a kormány ellen szavazzanak. (Kun Béla: Függő elemek!) En nem kívánom ezt, de viszont ez nem erősíti meg a törvényhatósági bizottságot, a szak­szerűségnek ez nem képviselete. Budapest fő­kapitánya személye szerint nagyon rokonszen­ves ember, de még nem hallottam szavát a kép­viselőtestületben. (Fredrich István: Egyiket se hallottuk! Soha egy hangot sem mond egyik sem!) A budapesti pénzügyigazgató, Csilléry Béla, kitűnő ember, úgy a magánérintkezésben, mint közhivatali funkciójában elsőrangú fér­fiú. De én Csilléry Béla igen t. bizottsági tagtár­sam szavát ott még nem hallottam, sőt ő nincs is benne a pénzügyi bizottságban, tehát semmi­féle szakszerű működést ott nem fejt ki, Hogy is fejthetne ki ilyen működést, amikor mi foly­ton azt kérjük tőle, hogy szállítja le az adót. Hát, leszállíthatja az adót magától a pénzügy­igazgató? (Propper Sándor: A főkapitány néha körülhordja a szakállát, de a szavát annak sem halljuk!) Mondom, itt megint csak annyi az egész, hogy biztosítva vannak a kormánypárti szavazatok. Most jutok el a legégetőbb sebig, a legsú­lyosabb tévedéséhez ennek a törvényjavaslat­nak, a kerületi beosztáshoz. (Halljuk! Halljuk! a szélsőbaloldalon. — Gál Jenő: Ez a taktika! — Kun Béla: Nem tévedés, készakarva csinál­ták rosszul!) A miniszter úr igazat kell, hogy adjon nekiem ebben; Mi a helyzet jelenlegi Jelenreg a székesfő­KÉPVISELŐHÁZI NAPLÖ. XXIV. ülése 1929 december 19-én, csütörtökön. 233 városnak van 10 közigazgatási kerülete. Mi a helyzet a választások szempontjából? A jelen­leg- érvényes fővárosi törvény a fővárost 22 vá­lasztókerületre osztotta fel a fővárosi törvény­hatósági bizottsági tagválásztái3ok szempontjá­ból. Most van nálam egy másik beosztás, amely 1925-ben létesült, amely az adóhivatalokat és adófelügyelőségeket osztotta szét a fővárosban és nem 10 kerületet, hanem 18 kerületet állapí­tott meg az adófelügyelőségek és adóhivatalok szempontjából. Ez a 18 adóhivatali kerület meglehetősem az új választókerületek szerint alakul. Van tehát jelenleg 10 közigazgatási ke­rület, 22 választókerület, van az adóhivatalok szempontjából 18 kerület. És a miniszter úr jön a javaslatában 14 kerülettel. Milyen alapon, mi­iven igazság alapján méltóztatik 14 választó­kerületet felállítani (Zaj a szélsőbaloldalon. — Pakots József: Wolff és Kozma alapon!), amely 14 választókerület egyformán 10—10 bizottsági tagot választ. (Petrovácz Gyula: Tizennégy közigazgatási kerület lesz! — Gál Jenő: Ez a ízerződés! — Zaj.) Jelenleg nincs tizennégy közigazgatási kerület. Semmiféle alapja ennek nincs, mert mon doni, 22 választókerület van és 18 adókerület. Milyen alapon jön most 14 kerü­let? (Petrovácz Gyula: Szaporítani kell a köz­igazgatási kerületek szálmát! — Gál Jenő: Hogy a választók megoszoljanak; azért! — Propper Sándor: Miért nem igazságosan, egységesen? — Kun Béla: Hogy a népakaratot kisem­mizzék !) Ennek semmiféle alapja nincs és ez szintén súlyos diszparitást jelent a megyei igazgatás­sal szemben. Mert mit mond a vármegyei tör­vény nagyon helyesen és igazságosan? Mást mondott a törvéinyjavaslat. de azután módosí­tottak ezen. 3. §-ában ezeket mondja: «A tör­vényhatósági bizottsáigi tagok száma a tör­vényhatóság lakosainak számához igazodik^ ak­ként, hogy vármegyében mintegy 750, törvény­hatósági jogú városban mintegy 500 lakosra esik egy-egy törvényhatósági bizottsági tag. Számuk vármegyékben 150-nél kevesebb és 450-nél több, törvényhatósági jogú városok­ban 120-nál kevesebb és 180-nál több nem lehet.» A vármegyei törvény tehát 700-ban és 500-ban állapítja meg azt a számot, ahány me­gyei lakos egy-egy törvényhatósági bizottsági tagot választ. De mi történik itt? (Petrovácz Gyula: 1000 bizottsági tag kellene!) Majd véla­rzolok erre, ne legyen olyan türelmetlen t. kép­viselőtáa'sam, hiszen még tart a frigyük, még jól vannak, nincsenek veszedelemben. (Gál Jenő; Majd megindul egyszer a válóper és az azután nagyon súlyos lesz.) Méltóztassanak megnézni, itt a kezemben van a kimutatás Budapest törvényhatósági bizottsági választói­ról. Budapesten van összesen 286.295 választó. Most ezt fel méltóztatik osztani 14 kerületre. Hogyan? Budának adnak három kerületet és a Belvárost kedvezményezik. Mi történik tehát? Ebben a hat kerületben van összesen 76.109 vá­lasztó, és ez a 76.109 választó választ 60 bizott­sálsfi taerot, ezzel szeanben a budapesti többi ré­szek, tehát a Lipótváros, Terézváros, Erzsébet­város. Józsefváros, Ferencváros, Kőbánya 210.186 választóval választ 80 bizottsági tagot. Míg tehát a favorizált kerületekben egy bizott­sági tagra 1268 szavazat jut, addig a pesti ke­rületekben egy bizottsági tagra 2627. tehát a kétszerese jut. (Prosper Sándor: Némely kerü­letekben a négyszerese!) Majd rátérek erre is. 'Gál Jenő: Miért? Azok különb emberek ta­lán? Nem egyformák a választók? — Propper Sándor: Megbízhatóbbak, bejegyzett; cégjegy­zett kormánypáirtiak!) 86

Next

/
Oldalképek
Tartalom