Képviselőházi napló, 1927. XXIV. kötet • 1929. december 05. - 1929. február 07.
Ülésnapok - 1927-342
Az országgyűlés képviselőházának 342. kit ide a Képviselőházba, itt mindig a nemzet egyetemes érdekeit kell mindenkinek szem előtt tartania... (Nagy zaj a szélsőbaloldalon. — Fábián Béla: Minket titkosan választottak! — Friedrich István: Nem a szolgabírák küldtek ide!) Elnök: Csendet kérek! (Zaj a szélsőbaloldalon.) Fábián Béla képviselő urat figyelmeztetetem, szíveskedjék csendben maradni! Jánossy Gábor:... és az egész nemzet érdekei szempontjából kell felszólalnia. (Folytonos zaj a szélsőbaloldalon.) Kérem, én hetvenhétszer megmondtam és most hetvennyolcadszor ismétlem, hogy engem nyilt választáson, a hivatalos, keresztény gazdasági és szociális párti jelölttel és némi hatósági nyomással szemben (Nagy zaj a szélsőbaloldalon. — Fábián Béla: Ejnye! Ejnye!) — az mindig volt és mindig lesz. — (Zaj a szélsőbaloldalon. — Friedrich István: Es mi volt az?) mégis választókerületem közönségének bizalma küldött ide, nem pedig a szolgabíró, aki ellenem dolgozott és nem a csendőrszurony, mert a csendőrök engem körutamon kísértek, hogy nem mondok-e valami veszedelmes dolgot. Nekem tehát ne vágják ősz fejemhez, hogy a szolgabíró vagy a szuronyok küldtek ide, mert az nem igaz. (Kun Béla: A hivatalos jelölteket a szolgabíró küldi be! — Zaj.) Azokat sem! Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Meskó képviselő urat is kérem, maradjon csendben! (Zaj a bal- és a szélsőbaloldalon.) Jánossy Gábor: Méltóztassanak megengedni, miután a törvényjavaslat ellen leginkább az a kifogás, hogy az autonómiát, az önkormányzatot teljesen megsemmisíti, (Ügy van! a szélsőbaloldalon.) s annak szabad érvényesülését lehetetlenné teszi, hogy ezzel a kérdéssel kissé bővebben foglalkozzam, (Halljuk! Halljuk!) Azt méltóztatott mondani Kéthly Anna mélyen t. képviselőtársamnak, hogy feudalizmus volt itt Magyarországon s ez is feudális javaslat. En kétségbevonom, hogy Magyarországon feudalizmus volt. (Zaj és felkiáltások a szélsőbaloldalon: Voltf) Ne méltóztassék ellentmondani! Magyarországon 1848-ig volt una eademque nobilitas. A hűbériség, a feudalizmus Magyarországon sohasem tudott gyökeret verni; 1848-ban pedig a magyar nemesség leszállt előjogai büszke várából a földre s a népet felemelte magához. Ez az igazság. (Igaz! Ügy van! a jobboldalon.) A magyar önkormányzat pedig történelmi alkotmány, történelmi jogfejlődés eredménye Ezt nem adta törvény, legkevésbbé adhatta — amint tegnap Gáspárdy Elemér t. barátom bizonyára nyelvbotlásból mondotta (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Sokat botlott!) — egy kormány vagy hatalom, hanem ez a vármegye ezeréves fejlődésével alakult ki. Méltóztassanak megengedni, hogy röviden precizírozzam; (Halljuk! Halljuk!) az autonómia, mint ennek a görög szónak szó szerinti fordítása is mondja, öntörvényhozási, önszabályalkotási jogot jelent, tehát jelenti az állampolgárok térbelileg is meghatározott bizonyos csoportjainak azt a jogát, hogy a saját belső ügyeikben maguk alkothatnak az állam törvényeivel, és az általános kormányrendeletekkel ellentétbe nem hozható, nem jöhető szabályokat. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Ez az autonómia; az önkormányzat pedig jelenti e helyi közületeknek azt a jogát, hogy a magukalkotta szabályokat a maguk választotta tisztviselőkkel hajtatják végre. (Igaz! Ügy van! Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Most már azt kérdezem, hogy jelent-e haladást, fejlődést a múlttal szemben, mondjuk, az 1872:XXXVI. tőikkel, az alapvető fővárosi törvénnyel saemülése 1929 december 18-án, szerdán. 191 ben, ez a törvényjavaslat? (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Nem ! — Fábián Béla: Visszafejlődés ez a törvényjavaslat!) Méltóztatik azt mondani, hogy nem, pedig bátor vagyok kijelenteni, hogy igen. (Sándor Pál: A kisebbség uralmát jelenti!) Megmondom, miért jelent haladást. Az 1872:XXXVI. te.-ben még virilizmus van. (Bródy Ernő: Már 1920-ban sem volt. — Zaj.) Ne méltóztassak haragudni! Már egyszer mondtam, hogy megárt az egészségnek s az étvágyat is elrontja. (Derültség és zaj.) Méltóztassanak engem türelemmel meghallgatná és azután megcáfolni próbálni. Az 1872:XXXVI. te. szerint a 400 törvényhatósági bizottsági tag fele részét a virilisták maguk közül 'választották. (Rassay Károly: Nem áll! Tévedje! — Zaj.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Bródy képviselő urat kérem, maradjon csendben. Jánossy Gábor: Én már a vármegyei törvényjavaslat tárgyalásánál, sőt azt megelőzőleg egy évvel azt mondottam, hogy most ilyen átmeneti időkben a tizennégy vármegye ne hozzon a 65 vármegye és 23 törvényhatósági város részére átfogó, 'évtizedekre vagy századokra kiható szerves reformot, hanem csak a legszükségesebb intézkedéseket tegyük meg. Ebben a beszédemben azt mondottam, — s ezzel úgyszólván egyedül állottam ezen az oldalon, — hogy én a virilizmust semmiféle formájába nem tartóim a demokratikus haladással összeegyeztethetőnek. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Sőt még többet is mondottam s e tekintetben — azt hiszem — egyedül állok az egész Házban, (Halljuk! Halljuk!) t. i. éln az érdekképviseleti rendszert sem tartom helyesnek, ameily pedig most annvira divatos. (Helyeslés és zaj a szélsőbaloldalon. — Bródy Ernő: Kérem, együtt vagyunk!) Kéuem, méltóztassanak végighallgatni, (Fábián Béla: Helyeslünk!) ne méltóztassanak türelmetlenkedni, ne méltóztassanak izgulni! Az izgalom sem jó, semmiféle formájában sem egészséges az izgalom. (Derültség. — Meskó Zoltán: Na! Na!) Akármilyen korban van az ember, az izgalom mindig megárt. (Élénk derültség.) Mit jelent az érdekképviseleti rendszer? Ez nem új dolog, nem ennél a javaslatnál terveztetik, mint valami újság, hiszen nagyon jól bevált a Felsőház összeállításában (Ellenmondások a szélsőbaloldalon.) és be fog válni — akármit méltóztatnak is jósolni —• a váríniegyei törvényhatóságoknál is. (Felkiáltások a széisőbaloldalon: Akkor miért van ellene?) Én most elvi álláspontból idézem Verulami Bacon-t és idézem Hobbes Tamást. Majd összefüggésbehozom őket a törvényjavaslattal, nehogy a mélyen tisztelt elnök úr megintését vonjam magamra. . Verulami lord Bacon-nak, az újkor eleje legnagyobb tudósának, Anglia lord kancellárjának Arisztoteles-szerű koponyája volt, (Baracs Marcell: Be is csukták!) azonban a tudományát lerontotta az erkölcsi alap hiánya. Neki volt egy igen hírneves tanátványa, Hobbes Tamás, A XVII. században élt ez a Hobbes Tamás és azt mondotta, hogy az emberek őseredeti természetes állapotukban a nyers önzés alapján állottak, a bellum omnium contra omnes, a mindenki háborúja mindenki ellen, elv alapján; ő mondta: homo hominl lupus: ember az embernek farkasa. (Taps a szélsőbaloldalon.) Kérem, ha Hobbes Tamás emlékének méltóztatnak tapsolni, az ő nevében ezt a tapsot köszönettel elfogadom. (Derültség. — Felkiáltások: Halljuk tovább!) Csak lassan járj, tovább érsz! 30*
