Képviselőházi napló, 1927. XXIV. kötet • 1929. december 05. - 1929. február 07.

Ülésnapok - 1927-342

Az országgyűlés képviselőházának 34-2. haladásellenes politikáját. Ügy tesz, mint a hadigazdag, aki a^ megvásárolt földbirtokkal együtt az ősi képtárat is átveszi és mutogatja vendégeinek a képtárban szereplő ősöket nagy hivalkodással. A javaslat minden egyes szakasza Önti elénk a bizonyítást az autonómia sérelméről. Ez a törvény az állami omnipotenciát ülteti a város nyakába, nem azért, mintha a városok és elsősorban Budapest gazdálkodása polgá­rainak vagyonával és életével rosszabb volna, mint a kormányé, sőt ellenkezőleg, jobb mint amennyire valaha is képes lesz a kormány, hanem talán éppen ezért, mert kellemetlen és az összehasonlítást kihívó szembeállításokra ad alkalmat, és akik azután ezt a gazdálkodást látnák, a városok javára döntenének. A leg­utóbbi néhány esztendőben százszázalékig ér­vényesült a budapesti városházán is Albert Südekum megállapítása, aki azt mondja: «Nicht unfruchtbare Kritik übt die Sozialde­mokratie auf den Rathausern, sondern sie leis­tet positive Arbeit. Und man merke wohl, dass sie eben wegen dieser positiven Arbeit, wegen der Fülle ihrer drängenden Anregungen, we­gen ihrer unerbittlichen Hinweise auf notwen­dige Verbesserungen so sehr gehasst und be-. kämpft wird!» 1908-ban, a német autonómiák ellen intézett támadás idején írta ezt és meg­állapításai a községi politika és kormányzat viszonyainak egész területére világosságot gyújtanak még azokban is, akik talán nem lát­ják meg a cselekedetek mögött az irányító szellemet. így például egy helyen azt mondja: «Gerade das grösste, was zu leisten sie berufen ist, kann die Gemeinde aber nur leisten, wenn sie frei ist von engherziger bünokratischer Bevormundung und nicht gelähmt durch eine verhängnissvolle Bevorrechtung einzelner ihrer Glieder vor den anderen. Die Gemeinde muss die Verkörperung der Demokratie, der Selbstverwaltung sein.» Es egy másik helyen a kormányzat kezébe adandó jog felhasználá­sának árnyéka vetődik előre, amikor azt mondja: «Dieser «Rechtszustand» bedeutet eine schrankenlose Willkür der aufsichts­führenden Staatsbeamten und eine auf die Dauer unerträgliche Beeintnöchtigung des grundsätzlich zugestandenen Selbsverwal­tungsreohts. Wie dieses Bestätigungsrecht be­nutzt wird, um die angesehensten und gröss­ten Städte zu schikanieren, ja, um die Mit­glieder einer Millionenpartei (der Socialdemo­kratie) — ott a szociáldemokráciáról volt szó — einfach vom Eintritt in die Magistrate fern­zuhalten, weiss Jedermann. Natürlich bleiben dadurch zahllose fähige Kräfte ungenützt, die, ohne der jeweiligen Regierung genehm zu sein, ihrer Vaterstadt Dienste von nachhaltigen Werthe leisten können.» Összefoglalhatjuk tehát, hogy miről van szó. Az igazi autonómia elsikkasztásáról. A ferencvárisi és budai spíszek megalkudtak a feudalizmus csöke vény ével, hogy együttesen kiszorítják a XX. századba beleérett polgársá­got és^ a .munkásosztályt. A borgazdák és kis­kocsmák népe, amelynek alja együtt forgatta a, gummibotot az ellenforradalom szemetjével, és amikor ezek a szálláscsinálók némaságba terrorizálták a progressziót, helytadnak a fe­herkesztyűsöknek, hogy beleüljenek a gouver­nementalitásba. Mi érezzük és tudjuk, hogy en­nek a kisebbségnek nem lehet meggyőznie a többséget, mert a többség ma a hatalomnak a függvénye és ez a hatalom csak a szurony ok­kal tud kormányozni. (Zaj a jobboldalon.) KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ. XXIV. ülése 1929 december 18-án, szerdán. 189 Elnök (csenget): Kérem, méltóztassék az ilyen természetű megjegyzésektől tartózkodni. (Peyer Károly: Igaza van!) A képviselő úr azt sem tudja, mit akarok mondani és máris közbe­szól. Tessék megengedni, hogy az elnök meg­tegye megjegyzését és tessék csendben maradni. Kérem a t. képviselőtársamat, méltóztassék az ilyen természetű megjegyzésektől tartóz­kodni, mert azok a többség jogos önérzetét sér­tik. (Peyer Károly: Persze, mert annak révén jöttek be ide!) Csendet kérek. A képviselő urat ezért rendreutasítom. A képviselő úrnak először nincs joga közbeszólni, másodszor nincs joga személyeskedni, harmadszor nincs joga sértő kifejezéseket használni. (Zaj a szélsőbalolda­lon.) A házszabályokat tiszteletben kell tartani akkor is, ha az önöknek nem kedvező. (Peyer Károly közbeszól. — Zaj.) Kérem képviselő úr, tessék csendben maradni. Tessék folytatni beszédét. (Rothenstein Mór közbeszól. — Zaj. — Peyer Károly: Sohasem ismertem el ezeket a házszabályokat, csak tű­röm! — Rothenstein Mór; Tessék megmagya­rázni, hogy mihez van joga!) A képviselő úrnak mint törvényhozónak ezt tudnia kell és nem az én hivatásom a képviselő úr jogait és kötelessé­geit magyarázni. (Zaj.) Csendet kérek, képvi­selő urak. Kéthly Anna: A történelmi felelősséget sem lehet az ellenforradalom fejére idézni, mert az ellenforradalom Siófokon született és meghal a történelem számára akkor, amikor eltűnik a ha­talom polcáról. Persze utánuk az özönvíz és ezt a hasznot csak élvezni kell. (Jánossy Gábor: Az özönvíz után jött a rend, amely ma van! — Peyer Károly: Ez a temetői rend! — Fábián Béla: Tessék Celldömölkön megkérdezni, hogy mi az a rend! — Esztergályos János: Ön ennek a rendnek a baktere! — Jánossy Gábor: Vissza­utasítom ezt a címet és jelleget és a képviselő úrnak adományozom. — Zaj.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak. A képviselő urak maguk tapasztalhatják, hogy ezekből a folytonos szóváltásokból személyeske­dések és sértések keletkeznek. Azt hiszem, a parlament méltósága azt kívánja, hogy ezektől meg legyen kímélve. (Zaj.) Méltóztassanak cendben maradni. Kéthly Anna: Azt kérdezhetnék tehát, hogy ha előre látjuk a munkánk meddőségét, mégis miért beszélünk. A népnek, a mi népünknek be­szélünk és bizonyítjuk neki, hogy látó szemmel kísérjük a hatalom törekvéseinek romboló ered­ményeit és meg fogjuk ezt mondani addig, amíg idebenn egy szót mondani tudunk. Megmondjuk azt, hogy ez a rendszer el akarja zárni a több­ség legális megnyilatkozását és megmondíjuk azt önök felé, hogy ez a módszer egy másik ki­sebbségnek, egy másik terrornak szállítja a legalitás fegyverét. Szállítia annak a kisebb­ségnek, amely ellen állítólag védekezik ez a ja­vaslat. A miniszterelnök úr azt mondotta, hogy ez a törvényjavaslat a bolsevizmus ellen véde­kezik. (Peyer Károly: Bolsevista alánon épült fel!) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak. Kéthly Anna: A kisebbségi vélemény elő­terjesztője megmondotta, hogy ez a törvény maga a bolsevizmus. Felszólítás minden terror számára, hogyha rövid a hatalma, toldja meg egy erőszakos lépéssel. Ezzel a törvénnyel el akarták Budapest munkásságát és haladó pol­gárságát életfogytiglan ítélni. Csak emlékezte­tünk mindenkit arra a pesti humorra, amely 1919 márciusa és augusztusa között volt, amikor az életfogytiglan elítélteket szovjetfogytiglan­nak nevezték. Bilincseket akarnak rakni az 30

Next

/
Oldalképek
Tartalom