Képviselőházi napló, 1927. XXIV. kötet • 1929. december 05. - 1929. február 07.

Ülésnapok - 1927-342

Az országgyűlés képviselőházának 34-2. haladásellenes politikáját. Ügy tesz, mint a hadigazdag, aki a^ megvásárolt földbirtokkal együtt az ősi képtárat is átveszi és mutogatja vendégeinek a képtárban szereplő ősöket nagy hivalkodással. A javaslat minden egyes szakasza Önti elénk a bizonyítást az autonómia sérelméről. Ez a törvény az állami omnipotenciát ülteti a város nyakába, nem azért, mintha a városok és elsősorban Budapest gazdálkodása polgárainak vagyonával és életével rosszabb volna, mint a kormányé, sőt ellenkezőleg, jobb mint amennyire valaha is képes lesz a kormány, hanem talán éppen ezért, mert kellemetlen és az összehasonlítást kihívó szembeállításokra ad alkalmat, és akik azután ezt a gazdálkodást látnák, a városok javára döntenének. A legutóbbi néhány esztendőben százszázalékig érvényesült a budapesti városházán is Albert Südekum megállapítása, aki azt mondja: «Nicht unfruchtbare Kritik übt die Sozialdemokratie auf den Rathausern, sondern sie leistet positive Arbeit. Und man merke wohl, dass sie eben wegen dieser positiven Arbeit, wegen der Fülle ihrer drängenden Anregungen, wegen ihrer unerbittlichen Hinweise auf notwendige Verbesserungen so sehr gehasst und be-. kämpft wird!» 1908-ban, a német autonómiák ellen intézett támadás idején írta ezt és megállapításai a községi politika és kormányzat viszonyainak egész területére világosságot gyújtanak még azokban is, akik talán nem látják meg a cselekedetek mögött az irányító szellemet. így például egy helyen azt mondja: «Gerade das grösste, was zu leisten sie berufen ist, kann die Gemeinde aber nur leisten, wenn sie frei ist von engherziger bünokratischer Bevormundung und nicht gelähmt durch eine verhängnissvolle Bevorrechtung einzelner ihrer Glieder vor den anderen. Die Gemeinde muss die Verkörperung der Demokratie, der Selbstverwaltung sein.» Es egy másik helyen a kormányzat kezébe adandó jog felhasználásának árnyéka vetődik előre, amikor azt mondja: «Dieser «Rechtszustand» bedeutet eine schrankenlose Willkür der aufsichtsführenden Staatsbeamten und eine auf die Dauer unerträgliche Beeintnöchtigung des grundsätzlich zugestandenen Selbsverwaltungsreohts. Wie dieses Bestätigungsrecht benutzt wird, um die angesehensten und grössten Städte zu schikanieren, ja, um die Mitglieder einer Millionenpartei (der Socialdemokratie) — ott a szociáldemokráciáról volt szó — einfach vom Eintritt in die Magistrate fernzuhalten, weiss Jedermann. Natürlich bleiben dadurch zahllose fähige Kräfte ungenützt, die, ohne der jeweiligen Regierung genehm zu sein, ihrer Vaterstadt Dienste von nachhaltigen Werthe leisten können.» Összefoglalhatjuk tehát, hogy miről van szó. Az igazi autonómia elsikkasztásáról. A ferencvárisi és budai spíszek megalkudtak a feudalizmus csöke vény ével, hogy együttesen kiszorítják a XX. századba beleérett polgárságot és^ a .munkásosztályt. A borgazdák és kiskocsmák népe, amelynek alja együtt forgatta a, gummibotot az ellenforradalom szemetjével, és amikor ezek a szálláscsinálók némaságba terrorizálták a progressziót, helytadnak a feherkesztyűsöknek, hogy beleüljenek a gouvernementalitásba. Mi érezzük és tudjuk, hogy ennek a kisebbségnek nem lehet meggyőznie a többséget, mert a többség ma a hatalomnak a függvénye és ez a hatalom csak a szurony okkal tud kormányozni. (Zaj a jobboldalon.) KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ. XXIV. ülése 1929 december 18-án, szerdán. 189 Elnök (csenget): Kérem, méltóztassék az ilyen természetű megjegyzésektől tartózkodni. (Peyer Károly: Igaza van!) A képviselő úr azt sem tudja, mit akarok mondani és máris közbeszól. Tessék megengedni, hogy az elnök megtegye megjegyzését és tessék csendben maradni. Kérem a t. képviselőtársamat, méltóztassék az ilyen természetű megjegyzésektől tartózkodni, mert azok a többség jogos önérzetét sértik. (Peyer Károly: Persze, mert annak révén jöttek be ide!) Csendet kérek. A képviselő urat ezért rendreutasítom. A képviselő úrnak először nincs joga közbeszólni, másodszor nincs joga személyeskedni, harmadszor nincs joga sértő kifejezéseket használni. (Zaj a szélsőbaloldalon.) A házszabályokat tiszteletben kell tartani akkor is, ha az önöknek nem kedvező. (Peyer Károly közbeszól. — Zaj.) Kérem képviselő úr, tessék csendben maradni. Tessék folytatni beszédét. (Rothenstein Mór közbeszól. — Zaj. — Peyer Károly: Sohasem ismertem el ezeket a házszabályokat, csak tűröm! — Rothenstein Mór; Tessék megmagyarázni, hogy mihez van joga!) A képviselő úrnak mint törvényhozónak ezt tudnia kell és nem az én hivatásom a képviselő úr jogait és kötelességeit magyarázni. (Zaj.) Csendet kérek, képviselő urak. Kéthly Anna: A történelmi felelősséget sem lehet az ellenforradalom fejére idézni, mert az ellenforradalom Siófokon született és meghal a történelem számára akkor, amikor eltűnik a hatalom polcáról. Persze utánuk az özönvíz és ezt a hasznot csak élvezni kell. (Jánossy Gábor: Az özönvíz után jött a rend, amely ma van! — Peyer Károly: Ez a temetői rend! — Fábián Béla: Tessék Celldömölkön megkérdezni, hogy mi az a rend! — Esztergályos János: Ön ennek a rendnek a baktere! — Jánossy Gábor: Visszautasítom ezt a címet és jelleget és a képviselő úrnak adományozom. — Zaj.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak. A képviselő urak maguk tapasztalhatják, hogy ezekből a folytonos szóváltásokból személyeskedések és sértések keletkeznek. Azt hiszem, a parlament méltósága azt kívánja, hogy ezektől meg legyen kímélve. (Zaj.) Méltóztassanak cendben maradni. Kéthly Anna: Azt kérdezhetnék tehát, hogy ha előre látjuk a munkánk meddőségét, mégis miért beszélünk. A népnek, a mi népünknek beszélünk és bizonyítjuk neki, hogy látó szemmel kísérjük a hatalom törekvéseinek romboló eredményeit és meg fogjuk ezt mondani addig, amíg idebenn egy szót mondani tudunk. Megmondjuk azt, hogy ez a rendszer el akarja zárni a többség legális megnyilatkozását és megmondíjuk azt önök felé, hogy ez a módszer egy másik kisebbségnek, egy másik terrornak szállítja a legalitás fegyverét. Szállítia annak a kisebbségnek, amely ellen állítólag védekezik ez a javaslat. A miniszterelnök úr azt mondotta, hogy ez a törvényjavaslat a bolsevizmus ellen védekezik. (Peyer Károly: Bolsevista alánon épült fel!) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak. Kéthly Anna: A kisebbségi vélemény előterjesztője megmondotta, hogy ez a törvény maga a bolsevizmus. Felszólítás minden terror számára, hogyha rövid a hatalma, toldja meg egy erőszakos lépéssel. Ezzel a törvénnyel el akarták Budapest munkásságát és haladó polgárságát életfogytiglan ítélni. Csak emlékeztetünk mindenkit arra a pesti humorra, amely 1919 márciusa és augusztusa között volt, amikor az életfogytiglan elítélteket szovjetfogytiglannak nevezték. Bilincseket akarnak rakni az 30