Képviselőházi napló, 1927. XXIV. kötet • 1929. december 05. - 1929. február 07.

Ülésnapok - 1927-335

6 Az országgyűlés képviselőházának 335. atmoszférában és nem alkalmas körülmények között kívánná a megoldás mezejére hozni. • Az elmondottak alapján az elnöki napirendi indítványt fogadom el és ajánlom a t. Képviselőháznak is elfogadásra. (Helyeslés a jobboldalon és a középen. — Zaj a szélsőbaloldalon.) Elnök: Szólásra következik? Perlaki György jegyző: Farkas István! Farkas István: T. Képviselőház! Kabók Lajos1.-képviselőtársam indítványa ellen ketten szólaltak fel. Mindkét felszólalás nyílt beezen kormányzati rendszer .csődjének, s úgy Szabó Sándor képviselő úr érvelése, mint Bethlen miniszterelnök úr érvelése mellettünk szól. Mivel indokolja Bethlen miniszterelnök úr azt, hogy ne tűzzük a munkanélküliség esetére szóló biztosításra vonatkozó javaslatnak indokolását napirendre! Azzal, hogy ma beterjesztett a belügyminiszter úr egy törvényjavaslatot és ezt sürgősen tárgyalni kell. Kérdezem, ki készíti a törvényjavaslatokat? A kormány. Ki volt-a-nyáron négyhónapos szüneten? A kormány. (Méskó Zoltán: Velünk együtt!) A parlamentet szüneteltették, mert nem tudták foglalkoztatni. Kivételesen van együtt ez a parlament. (Simon András: Hát a bizottság micsoda? — Ügy van! Ügy van! a jobboldalon. — Zaj a szélsőbaloldalon.) Bocsánatot kérek, majd beszélünk a bizottságokról is; lesz módunk holnap beszélni á bizottságokról is. (Zaj.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak. Farkas István: T. Ház! A kormány készíti elő és terjeszti a parlament elé a törvényjavaslatokat, sa kormány most jön másodszor, — uraim, másodszor — a fővárosi törvényhatósági .bizottsági mandátumok meghosszabbításáról szóló javaslattal. Hát nem szégyen ez? Alkotmányosság ez? Jog ez? A kormány nem tud ennek a kérdésnek megoldásáról kellő időben gondoskodni, csak azért, hogy egy reakciós, szűkebb, még jobban megszorított önkormányzatot erőszakoljon rá Budapestre. Miért kell ez? Nem kell törvény Budapestnek, nem kell törvény az országnak, hanem választás kell, miniszter úr! Nem kell á fővárosnak rószszabb törvény, mert most is elég rossz van neki. Választás kell a fővárosnak: újjá kell alakítani a főváros önkormányzatát. Azt látjuk mégis, hogy a kormány most másodszor kéri a fővárosi törvényhatósági bizottsági mandátumok meghosszabbítását. A parlamentnek kellene tiltakoznia ;az ellen, hogy az önkormányzati szervezetekben a képviselőtestületek élettartamát meghosszabbítsák. Ahol van egy kis alkotmányos érzék, s ahol van valami köze a parlamentnek a néphez, a tömeghez, a választópolgársághoz, ott sehol sem tolják el a választásokat, hanem megejtik azokat. Egy évvel ezelőtt meghosszabbították már Budapest székesfőváros törvényhatósági bizottsága azon felének mandátumát, amelynek mandátuma lejárt, s most megint meghosszabbítják azt egy esztendőre azért, hogy egy rossz törvényt hajthassanak végre és megnyirbálhassák a főváros önkormányzatát. Kérdem: alkotmányosság ez, jog ez, rendszer ez? Vájjon nem kell-e az egész világnak röhögnie, kacagnia azon, hogy csak azért, hogy a főváros önkormányzatát, jogait megcsonkítsák, elhalasztják a választásokat- és meghosszabbítják a mandátumokat? Uraim, ha ez a helyzet, akkor ne beszéljenek, hanem rendezkedjenek be őszintébben, becsületesebben és mondják meg, hogy csinálnak egy diktatúrát. (Zaj a baloldalon.) ! Elnök: A képviselő urat előbb használt és a parlamenti illemet sértő kifejezéséért rendreutasítom. (Propper Sándor; Már benne vaülése 1929 december 5-én, csütörtökön. gyünk a diktatúrában! — Simon András: Maga ki sem jött belőle! — Jánossy Gábor: Mafra benne lehet, mi nem vagyunk benne! — Zaj. — Propper Sándor közbeszól.) Propper Sándor képviselő urat rendreutasítom. Farkas István : Az az érv, amelyet a miniszterelnök úr felhozott Kabók képviselőtársam javaslata ellen, csak a kormány hibáinak és mulasztásainak tetézéséböl és • sokaságából fakadt. Nyilvánvaló, hogy a kormány saját hibájából, hanyagságából hanyagolja el azokat az ügyeket, amelyekkel itt foglalkozni kellene. Szabó Sándor képviselőtársam fényesen igazolja ezt az álláspontot. Felszólalása, bevallja és igazolja a Bethlen-kormány teljes csődjét. Mert mit mond Szabó Sándor? Azt mondja, hogy nemcsak az ipari munkásság, hanem az egész magyar közgazdasági élet szenved, nyomorog, tönkremegy, pusztul, lezüllik. Más nincsen itt, mint panama. Titán-ügy és egyéb dolgok, amelyeket kijárnak. (Ellenmondások a jobboldalon.) Másra nincs pénze a kormánynak, és mégis azt mondják, hogy a kormány nem tud a munkanélküliségen, a gazdasági válságon segíteni, nem tud ellenállni annak a nagy lezüllésnek, amely itt van. Hát akkor mire való a kormány, miért van a. helyén? Miért állnak fel akkor önök dicshimnuszokat zengeni, hogy milyen nagy eredményeket ér el a kormány külpolitikailag és gazdasági téren? Miért csináltak külön közgazdasági minisztériumot? (Zaj a jobboldalon!) Igaz, hogy munkanélküliség van mindenhol, az egész világon... (Simon András: Egy kicsit MacDonaldnak is nehezen megy!) Elnök: Kérem Simon András képviselő urat, méltóztassék csendben maradni. Farkas István: ... mert a kapitalizmusnak, a kapitalista rendszernek velejárója, hogy a népességet nem tudja eltartani,' s a magántulajdonon felépülő osztályuralomnak természetes következménye, hogy kitermel egy nagy tömeget, amely nem tud megélni, amely kereset nélkül van, de minden országban, Magyarországot kivéve, beleértve még a keleti államokat is, foglalkoznak a kormányok, a parlamentek a kérdéssel és hoznak törvényeket, amelyekkel egyrészt az ország közgazdasági állapotát megjavítják, a forgalmat elősegítik, másrészt a saját hibájukon kivül munkanélkülivé vált embereket segélyezik. Mindenhol van ilyen berendezés, csak nálunk nincs. Az önök kormánya (Jánossy Gábor : Az ország kormánya! — Ellenmondások a szélsőbaloldalon.) azt sem tudta eddig elérni az önök támogatásával, hogy a magyar mezőgazdaság terményeit értékesíteni tudta volna, olyan nagyszerű politikát csinált, hogy azt sem tudta elérni, hogy az itt fölösleges mezőgazdasági termények a külföldön értékesíthetők legyenek. Hát nem látják az urak saját testükön, hogy ilyen gazdasági lezüllésben, ilyen gazdasági válságban, amelybe Magyarország került, fog*lalkozni kell a problémával! Igenis, összefügg. a munkanélküliség kérdése a mezőgazdaság, az ipar, a kereskedelem helyzetével, összefügg az egész világgazdasággal, de mindenhol törődnek, foglalkoznak vele és mindenütt keresik az orvoslás (lehetőségeit. (Br. Podmaniczky Endre: Mint maguk a gerstlivel!) Nálunk még alkalmat sem adnak a parlamentnak arra, hogy ezzel a kérdéssel foglalkozzék, még ez elől is elzárkózik a kormány és ezt önök, mint többség, elnézik, eltűrik. Ha azonban kimennek a vidékre, jajgatnak, panaszkodnak, épúgy, mint ahogy az ellenzék panaszkodik, és elismerik, hogy baj van. De önök nem törődnek vele, s